Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Érsekújvár, 1894

jávai, homokos területével és lősz képződményeivel a beláthatta» lápok és mocsarakkal ékesített fenségével. Valamennyi alföld vizböl származott, a viz rombolta el ama sziklaóriásokat, melyeknek porszemeiből ezek felépültek. Hát a háborgó tenger vad hullámai mekkora földterületet nyaldosnak és hatalmas erejükkel mekkora darabokat hasítanak le egy-egy helyről, hogy azokat más oldalon ismét lerakják, vagy mélységükbe elnyeljék egy jövendő, continensnek vetvén meg alapját. A viz romboló hatása még abban is nyilvánul, hogy behatol a sziklák kemény kérgébe, utat váj magának, ha még oly szűk folyosót is. A viz physikai tulajdonságai között igen fontos az, hogy + 4 C°-nál éri el a legnagyobb sűrűségét ezen alul és felül mindig ritkább és kiterjed. A sziklába hatolt viz télen jéggé merevül, a jég kiterjed és a szikla tömeg összetartó ereje nem képes e kiterjedésnek ellent állni : a szikla darabokba hasad és az egykor megingathatlan fal apró részekben hul le. A legerősebb szikla sem képes a víznek ellent állni, törmelékeiből (földpát, csillám) képződik a termő talaj, mely áldást hozó gyümölcseivel megteremtette a mai műveltséget. Az idők végtelenében eltűnnek a sziklák és betemetik a völgyeket. Mint romboló erö nem kis szerepet játszanak a Gletscherek sem, melyek fenséges jégfolyamaikkal zúzzák, törik a hegyeket, a letört darabokat mésszé tájakra hordják, hol mint váudor kövek bámulat tárgyai. A folyó vizek, gletscherek törmelék anyagai az Alluvium rétegét építették fel, igy keletkeztek a homok, kavics, konglomerát, brecliák, agyag, lősz és az eruptiv közetek tufái. Mindez a föld kéreg felületén játszódik le, ama viztömeg közreműködésével, mely nem hatolhat be a_ kéreg belsejébe; de tudnunk kell, hogy a viz nagy része beszivárog a föld belsejébe, hol nemcsak mechanikai, hanem chemiai munkát is — 19 --