Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Érsekújvár, 1894

Hatása teliát romboló és alkotó, mindkettő' mechanikai s chemiai uton érvényesül. a) A viz mint romboló: A felleg koszorúzta bérezek vízgyűjtői mintegy fogva tartják a felhők óriásait, Iiogy az alattuk elterülő tájakat öntözzék; megerednek az ég csatornái s vizük zúgva zuhan a hegy lejtőjére és bömbölve rohan alá. A lejtőn esés törvénye szerint az eső test sebessége úgy növekszik mint a természetes számok négyzete, tehát óriási sebességgel száguld a viz, miközben energiája nöttön nő. Az energia megmaradásának elve szerint a munka el nem vész, hanem hatásaiban változik, tehát a sebesen rohanó viz igyekszik az útjába gördülő akadályokat legyőzni: leteper útjában mindent, sziklát zuz össze, hatalmas törmelékeket czipel magával, elrombolja az emberi szorgalom alkotta földet, hogy elvigye messze tájakra. „Zúgva, bőgve töri át a gátot, mintha el akarná nyelni az egész világot" mondja nemzeti lantosunk a mikor a Tisza áradását oly megkapó képben írja le. íme a zivatar és felhőszakadás szülte patak, de amit ez sebtiben, nagy energiával végez, azt a csendes csermely mosollyal teljesiti, mint kitartó szorgalmas munkás a természet nagy háztartásában. A lerombolt szikla törmelékek darabokra töredeznek a viz vasmarka alatt, az egykori hegyóriás mint porszem kerül az Oczeán hatalmas medrébe, hol alkotó elemét képezi egy ujjonnan épülő kőzetnek és föld darabnak. A Misisipi, Ganges, Hoanghó, Nilus, Niger, Duna s más folyók deltája bizonyítja a viznek romboló és épitő hatását. Egyptom a nagy Pharaók egykori világbirodalma, ókori müveitségét a viz e nagy munkájának köszönheti, Mezopotámia (Euphart és Tigris folyók köze Ázsiában) egykor viruló paradicsoma a viz romboló hatásának esett áldozatul és a mi kedves rónánk aranykalászos tengerével, délibábos mezejével, nem e a viz munkásságának köszönheti létezését, szikes tala— u —