Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Érsekújvár, 1894

kát alkotó közetek (granitos, porphyros és bazaltos) nagy része hajdan kása nemű állapotban voltak, de mind e tények sem képesek minden kétséget kizárólag bebizonyítani a föld keletkezése, boritékának vékonysága és a központi tüz létezésére vonatkozó elméletet. Liais Emanuel (Philosophical Transactions 1839, 40 és 42) csillagászati tüneményekből következtetve, azt állítja hogy a föld belseje szilárd. Delaunay kísérletei nyomán a szilárd burokban foglalt folyadékok a burokkal együtt forognak. Végre Hopkins és Sartorius von Waltershausen vélekedése szerint a föld belseje szilárd, de a felszíntől nem messze vannak elszórt izzó láva tengerek hatalmas sziklafalak által elválasztva. íme a szaktudósok különféle vélekedése, nem is a föld eredetéről, hanem inkább annak jelenlegi állapotáról, melyeket mi csak azért vettünk fel e helyen, hogy czélunk elérhetéséhez legalább egy gyenge fonalat nyerjünk. II. A viz hatása. „Földünk csillag a világ egyetem csillag felhőjében, a napnak egyszerű kísérője az egek végtelenében, melyben a nap is csak elenyésző fényszikra ama 18 millió csillag között, melyeket Herschel fedezett fel a tejutban" (Reclus). Milyen lehet akkor földünk nagysága? A mi véges méreteinkhez oly roppant tömeg, melynek való nagyságát — Encke szerint 1 trillió 83 billió köbkilométer — e rettenetes szám tömkeleg fejezi ki, de melyet érzékeinkkel fel nem foghatunk. És oly roppant kicsiny a csillag világhoz mérten, mintegy porszem a hegységek tömegéhez. Meg áll az emberi elme, gondolkozása megszűnik és csodálata óriás lesz a csillag vizsgáló hideg számadatai előtt. Vajon nincs-e igaza Madachnak a mikor a föld szellemét kitöreti a tudós tégelyéből ! És e roppaut tömegben a szárazföld csak 0.266, mig a viz 0-734 részt — 12 --