Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Érsekújvár, 1894

és 27 C°, moly Budapesten 318 m. nek felel meg; a sperenbergi artézi kut 1287-2 m. mélységből 48 C°, e hőfok Budapesten 43 i méternél éretett el. A föld belső melege még a szerint is változik, vájjon az illető hely vulkán közel vagy távolban van, Dr. Szabó József Milos (Görögország) vulkáni szigeten a Vulkán közelében már 0 64 m. mélységben 90 C°, mig attól távolabb eső hegyekben levő bányák közelében 30-40 C° hőmérsékletet talált. E példákkal csak azt akarjuk igazolni, hogy a föld belső melege, habár különböző arányban is, de a mélység szerint növekedik. Meg kell azonban jegyezni, hogy nz eddigi kutatások a földgömb átmérőjének nagyságához képest csak elenyésző kis mélységre hatottak, a legnagyobb eddig elért mélység alig haladja meg a 2 kim; és igy nincs jogunk következtetésünkkel tovább menni, mert oly őrületes hőfokot fognánk felderíteni, mely a legmerészebb képzelődést is túlszárnyalja. Vegyük elő a csalhatatlan mathematikát: a föld délló'jének átmérője pontos számadatok alapján 12,756380 m., tehát a fölszintül a középpontig 6,378190 m. ; ha már most a felsorolt példákból a legrosszabbat vesszük kiindulási alapul, azaz feltesszük, hogy minden 70 m.-re 1 C° höemelkedés esik, akkor földünk központjában 91,117 C

() volna a hőmérséklet, oly borzasztó hőmennyiség ez, melyről fogalmat alkotni nem lehet. De viszont, ha a központ felé höemelkedés van, akkor attól kifelé hőcsökkeuésnek kell be állni ; minthogy a levegő, mely gördülő gömbünket körül veszi, részét képezi a földnek, tehát annak is kell hőcsökkenésének lenni; ez pedig e számadatok arányában a következő lenne: a felszíntől 1000 km. távolságban — 5000 C° hideg uralkodnék. A physika állítása szerint — 273 C°-nál már a levegő teljesen szilárddá lesz. A Laplace féle elvet látszanak bizonyítani ama hatalmas vulkán kitörések, melyekről érdemlegesen egy más fejezetben emlékezünk meg; igen valószínű hogy bolygónk kemény bur— íi —