Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Érsekújvár, 1894

kodnak, melyek a szilárd földburok alatt zajonganak. Ezt bizonyilja a geologia is, de vajon az elsorolt elméletek fényeként állanak e tünemények, vagy sem, azt bizonyítani nem vagyunk képesek. A nap melegének van ugyan hatása a földre, de ez csak egy bizonyos mélységig hat, igy a hőmérő állása 1 — 1V2 m. mélységig éjjel és nappal egyenlő; 7-10 méterre pedig már egész éven át alig mutat V

2 C° különbséget, ez is a szélességi fokokhoz van arányítva, mig 20—25 m. mélységben sem a szélességi fekvés, sem az évszakok változása nem mutat különbséget. Egy bizonyos mélységben tehát kezdődik a íöld saját melege, melytől lefelé majdnem minden 83 m.-re a thermometer 1 C° hőemelkedést mutat. Ez már nem elmélet, hanem tapasztaláson alapszik. Dr. Szabó József Budapesten épült városligeti ártézi kut fúrásakor kimutatja a föld saját melegét, még pedig minden 12'6 m.-re 1 C° hőemelkedést constatálva; álljon itt néhány adat: 58 m. mélységből felhozott iszap hőmérséke 15"0 C° 65 m. » » » » "18'5 » 100 m. » » » » 23-0 > 390 m. » » » » 47-0 » 500 m. » » » » 52-0 » 884 m. (1877 márcz.) 80" » 904 m. (1877 ápr.) 81-25 » 970 m. (1878 feb. 8) a feltóduló viz hőmérséke 73' » E hőmérsék növekedés aránya vidékek szerint különböző, mi a földkérgét alkotó közetek összetételétől függ, igy Budapesten 390 m. mélységben 47 C°, Angliában (Cornwall bányái) 380 m. mélységben a Pala 29 és a Granit 274 C°, Wűrtembergben (neuffeni ártézi kut) minden 10V

2 m.-re 1 C° a hő emelkedés, Toskanában (Monte Masi bánya) 13 méterenkint 1 C°, Szászország bányáiban 42 méterenkint 1 C°, a modenai alagút közepén 1600 m. mélységben csak 27 C°, tehát 60 vagy 70 m. mélységre 1 C° a hőmérséklet emelkedés. A grenellei ártézi kút vize 540 m. mélységből jön — 10 --