Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Érsekújvár, 1891

de átható tekintete a rokon fajok alakja és szinkülönbségére is kiterjedt és ezen irányban természetvizsgáló jobb mestert nem találhatott volna, mint az ifjú Brehm atyjában.

Ez utóbbi — mint szemlélő — oly gondos és éles látással volt megáldva, hogy sokan — természetvizsgáló társai — gyakran panaszt emeltek, miként Brehm az állatokat túlzott pontossággal szemléli és gyakran, sokkal több különbséget talál mint a mennyi azok megkülönböztetésére szükséges.

És a valóságban oly pontos különbségeket talált az általa gyűjtött madarak között, hogy uj és újabb, bizonyos vidékeknek tulajdonát képező, alakokat állíthatott fel, melyeket a különleges fajok alfajaként ismertetett és hogy e különbözeteket egymástól elválaszthassa : különös nevekkel látta el azokat.

E miatt gyakran tudományos vitába bocsátkozott szaktársaival, kik általa felállított alfajokat — mint a természetrajzi tudományban meg nem álhatókat — elvetették ; e vitatkozásai kellő higgadtsággal, komolysággal és tudományossággal folytak és kiterjedt szemléleti ismerete alapján igyekezett bebizonyítani, hogy ezen alfajok a ktilömböző országok és környékekre ép oly állandók és megmásithatlanok, mint az első rendszer leíróinak elismert typus formái.

Ez volt a fajok állandóságának első harcza, mely első im- pulsusát itt kapta és e tekintetben az öreg Brehm volt Darwin legszélesebb ismeretkört! elődje. Ó a legtöbb állatbuvárnál jobban meg volt győződve, hogy a faj elnevezés nem zár magába egy élesen körvonalazott egészet, hanem önmagát alfajokból teszi össze, melyeket csak azért nem választunk szét, miután az átmenetek sorozatán egymással szervi összeköttetésben vannak. Az ő hatalmas, mintegy 9000 drbra szaporodott madárgytijteménye nem csak a Német állam minden vidékéről származott fajok mindkét nem számos változatai, hanem kor, fejlődés és időszaki ved- lés szerint is csoportositatott.

A csoportosítás fennebb mondott elvi kérdéseiben, de különösen éghajlati és helyi leszármazásokra a leghitelesebb adatokat annak idején Brehm szolgáltatta, kinek rendkívüli tapintattal és szakavatottsággal össze állított madárgyiijteményét a fiú saját szemei előtt látta nagyobbodni, de tényleg segédkezet is nyújtott annak gyűjtésében. Idegen nemzetek tudósai keresték fel a thürin- geni kis falut, hogy egy- vagy más irányban biztos tudomást szerezzenek és Brehm véleményét kikérjék, ki — bár eltérő nézeteivel — az ornithológok előtt elsőrangú auctoritásnak ismertetett el.

Ezek mellett az atya gondosan őrködött gyermekei szellemi kiképeztetésén; a mit e részben a népiskola elhanyagolt, azt pótolta a házi nevelés és oktatás, melyben neje hű társként őszinte

6