Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Érsekújvár, 1891

hogy az soha sem fog bekövetkezni és hogy utoljára szoríthattak baráti jobbot. A kérlelhetlen sors nem veszi számításba az em­ber tervét és ugyan gyakran ott és akkor, amikor biztos révpar­tot vélünk érni, megváltózhatlan akadályokat gördít számításaink és czélunk elé; igy Vierthaler a következő év nyarán áldozatul esett a klimatikus betegségnek és Reitz egy fél év múlva követte őt az öröklét honába. Brehm csak erőteljes testszervezetének és ifjúságának köszönhette a menekülést. A visszautazás, eltekintve egy zuhatagnál beállott szeren­csétlenségtől, mely mintegy 600 b. t. értékű gyűjteményt emész­tett meg, elég szerencsésnek mondható, mert az utazók okt. 26-án érkeztek Brehm kedvencz városába Kairóba. Itt a már kötött ismeretségeinél fogva Chartumi kötelezettségének csakhamar ele­get tett, a nyugalmas életmód mellett a mindinkább hanyatló láztól megszabadulva csakhamar felépült. Még két kirándulást intézett Henglin Theodor és Billhercz Theodor társaságában, az egyiket a Veres tengerre Siam felé, a másodikat Egyptom belsejébe, 1852. april 30-án indult holt és élő állataival, melyekhez a porosz konsulátus fölkérése folytán a berlini állatkert részére szánt gyűj­teményt csatolta. Alexandriából egy hosszabb tartózkodás után máj. 28-án Triesztbe érkezett, hol egy eléje jött állatápoló a Berlinbe szánt szállítmányt átvette. Gyűjteményének nagy részét, Bécsben eladta, hű Bachidájától búcsút vett és 1852. jul. 16-án érkezett meg thüringiai otthonába, hol öt évi távoliét után hőn szeretett szülőit és kedves testvéreit oly soká ssorongatott keblé­re ölelhette. A feketék országából magával hozott nehány eleven emléket megtartotta, melyek a ruthendorfi plébánia házban nem egy csin- talanságot követtek el. így a tengeri majom (Hassán) összeszedte a tyuk tojásokat, megrabolta az élés kamrát, a tejes köcsögök tartalmát kiitta és az üres fazekakat földhöz verdeste, de miután az edénytörésért töbször kikapott, nem törte el azokat, hanem tartalmukat hűségesen kiitta. Igen természetes, hogy az öt évi Egyptómi és belső afrikai tartózkodás lényeges befolyású volt Brehm további életpályájára a régi tervezgetések dugába dűltek. Habár az expeditió hiányos felszerelése következtében kellő tudományos irányban nem is működhetett, mégis Brehm észlelé­sei részint a szabad természetben, részint az elfogott állatokon hatással voltak reá és ezen irány tudományos buvárlásához utat jelöltek számára. A megkezdett építészi pálya abbanmaradt és 1853—56-.g jénai és bécsi egyetemeken hallgatta a természettu­dományi tárgyakat, hogy azokban kellő elméleti tapasztalatokat gyűjtsön. Már ezen időben több oldalú irodalmi tevékenységet fejtett И

Next

/
Thumbnails
Contents