Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Érsekújvár, 1891

ki, a tudományos folyóiratokban ornithológiai tapasztalatait tette közzé, sőt 1853-ban a »német ornithológiai társaság« szervezésében és alapításában lényegesen részt vett. Ugyan ezen időben tette közzé »Éjszakkelet Afrikai utazásait« (1853. Jena, 3 köt.) melyek nemcsak úti élményekben, természet és vadász leírásokban gazdagok, hanem ethnológiai szempontból Egyptom, Nubia, Sennár és Kordofán lakosainak jellemére, életkörülményeire és is kiterjed. A könyv czimlapján a szerző már mint philosophiai doktor, mint a Leopold császári-karolina akadémia és más tudományos társaságok tagja jelenik meg.

1856-ban bátyjávál, a madridi orvostudórral Brehm Rein- holddal ismét útban találjuk Alfrédét. Ez úttal Spanyolhon volt az utazás czélja ; a Pyráneusokon számos vadász, rabló, pásztor és több e félékkel történt süni érintkezés nem kevesebb kalandot szolgáltatott, mint az afrikai utazás, de természetrajzi szempontból is kielégítőnek mondható, mert nem csak az atya gyűjteménye gazdagodott több nevezetes példánnyal, hanem bő alkalmat nyújtott az állatok megfigyelésére is.

Spanyolhonból vissza térve 1858-ban Lipcsében telepedett le és Rossmässlerben az akkori termékeny népirodalmárban atyai barátot nyert, kinek támogatásával 1863—1867 »Az erdők állatai« czimü munkáját adta ki és mindkettőjük ismeretsége a »Gartenlaube« szerkesztőjével Keil Ernővel nagy hatású volt, a mennyiben ezen elterjedt folyóirat széles körben ismertette a fiatal utazót, sőt előzékenységében több évtizeden át missiójának tartotta a Brehm kultuszszal alapos szakavatottsággal foglalkozni, hasábjait megnyitván a tudós férfi irodalmi tevékenységének kifejtheté- séhez. De ennél is többet tett: hogy Brehm által gyűjtött »Madár élet« adatai itt, Németország szivében értékesíthetők legyenek, egy éjszaki expeditiót szervezett és igy az egyenlítő vidékétől az éj- szaki sarkvidékig terjedő »Madár élet« megteremtésére nyújtott módot. Brehm tehát ismét útnak indult, ez úttal éjszaknak : beutazta Norvégiát, a Lappföldet előre hatolt az ejszaki fokig. A praktikusan szerkesztett : »Madár élet», melyhez Brehm az anyagot délről éjszakig gyűjtötte 1861-ben jelent meg először, belőle egyes közleményeket hozott: a »Gartenlaube« Rossmässler »Aus der Heimat« czimű tudományos szak folyóirata a »Neumania« és »Jurnal für Ornithologie« czimű közlöny.

Lipcsében ezen utazása után Zille Rudolf dr. gymnasiumán és felső leányiskolájában »Természettudományi« tanszéket vállalt, miáltal biztos jövedelemre tett szert és családi tűzhely alapításához látott : Reitz Mathilddal kelt egybe. E kedves szeretetteméltó nő lett valódi őrangyala, eszménye életének és múzsája irodalmi tevékenységének, ki éber szemmel őrködött férje jó hírnevén, ő buzdította és lelkesítette és ha szükség kivánta a kedvencz vadászkabátot felcseréltette az általa utált frakkal.

16