Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Érsekújvár, 1891
E mellet előnyös ismeretségeket kötött, melyek másodszori útjára nagy befolyással voltak, igy Reitz Constantin dr.-ral, az alexandriai főkonsulátusnál működő és később chartumi osztr. magy. konsullal, a hírneves afrikai utazóval Ríippell-el, Glotz Bugonil íróval és Wrede báróval, ki Müller báró által — ez utóbbinak — harmadik afrikai expeditiójához nyeretett meg és ki majdnem egész Törökországot, Syriát, Palesztinát, Kis-Ázsiát, sőt Arábia nagy részét már előzőleg beutazta. Mint előző télen, úgy most is Brehm a Mental tóhoz rán- dult ki, melyen számtalan bel- és külföldi madár gyűlt és igy ismét gazdag tapasztalatot és nagy gyűjteményt szerezhetett. Gondolatai most még inkább a szudáni ut nehézségeivel küzdöttek, mert a 7 évvel idősebb mostoha bátyja Oszkár is elhatározta magát e második kirándulás nehézségeit átküzdeni. Az egyptomi kormányzóságtól az osztr. magy. konsulátus utján 1849. márc. havában már beszerereztetett a szükséges útlevél, mely az utazók számára nagy előnyü volt Brehmrtek ama kiváló jártassága mellett, mellyel a török hivatalnokokkal szemben tudott érvényre jutni. Mig Müller báró Németország tudományos folyóirataiban harmadik expeditioja érdekében, melylyel a feketék országának szivéig kivánt előrehatni, az Osztrák kormányt is iparkodott megnyerni, addig Brehm Kairóban hűségesen várta a pénzküldeményt, hogy a társaságot — útra készen — minden szükséglettel ellássa. Müller terve volt: az éjszaki szélesség 4 fokáig előnyomulni, ott megállapodni, gyarmatot alapítani és a ben- szülöttek nyelvét, szokásait elsajátítani, szóval azokkal benső barátságot kötni. Itt az expeditiót bevárja. Brehm egy ilyen szerű kirándulás költségeit a következőkben állapította meg: két európai a megfelelő szolgaszemélyzettel, egy bárkának felszerelése és más szükséges eszközök beszerzésére 18 havi időre 84000 piasz- teri, 5600 b. t. kell. Brehm bátyja Oszkár és Vierthaler Richard orv os, ki saját költségére csatlakozott az expeditióhoz, november 24-én megérkeztek, de a fennebb számított összeg helyett csak, 30000 piasztert hoztak magukkal. E csekély összeg majdnem teljesen felhasználtatott a felszerelésre és élelmi szerek beszerzésére, úgy hogy Brehm, mint vézető, nem merte magára vállalni az expeditió felügyeletét, mig Müller báró még 500 b. t. nem bocsájtott rendelkezésére és meg nem ígérte, hogy a még szükséges költséggel a következő év jul. i-én Chartumban lesz. Ennélfogva az utazók 1850. febr. 24-én örvendő reménnyel keltek útra, egyikök sem sejtve, hogy az expeditió tagjai közül csak egyedül a vezető fogja hazáját viszontláthatni. Az utazás, melyhez Alin kívül két német szolga és néhány nubiai vétetett fel, elég szerencsésen kezdődött. A magasabb vadászat mellett Brehm bátyja által rovarok is gyüjtettek nagy