Erős Vár, 2012 (82. évfolyam, 1-6. szám)
2012-06-01 / 3. szám
84. évfolyam ERŐS VÁR 3. oldal 475 ÉVE "TALÁLTÁK FEL" A KONFIRMÁCIÓT Kompromisszumból családi ünnep: Ebben az évben Németországban a konfirmáció 475 évére tekintenek vissza. A kedvelt családi ünnepet 1539-ben Hessenben vezették be. Luther Márton eleinte egyáltalán nem lelkesedett érte. A majdnem 500 évvel ezelőtt lezajlott reformáció a régi bizonyosságokat és tradíciókat megkérdőjelezte. És új dolgokat vezettek be: 475 évvel ezelőtt egy kis hesseni városkában gondoltak először arra, hogy konfirmációt tartsanak. A kiváltó oka az volt, hogy a különböző reformátori irányzatok képviselői vitázni kezdtek a keresztségről szóló tanításról, a keresztség értelezéséről. Az újrakeresztelők mozgalma ugyanis azt hirdette, hogy csak azt lehet megkeresztelni, aki először hisz. Egy kis csecsemő tehát nincsen abban a helyzetben, hogy a hit felől döntést hozzon. Ennek következtében tehát a korábbi reformámátorok által gyakorlott gyerekkeresztség alapvetően hibásnak ítéltetett. Az újrakeresztelők ez és más követelései sok tartományban okoztak nyugtalanságot és üldöztetést Ők hirdették azt is, hogy vallási okokból ellent lehet mondani a felsőbbségnek is. OKTASSUK A GYEREKET! Philipp von Hessen (1504-1567) tartományi gróf a reformáció jelentős politikai feje volt és nem riadt vissza az erőszakos cselekedetektől sem. Segítségül hívta az elszászi Martin Bucert (1491- 1551), aki elismerésnek örvendett az újrakeresztelők körében is. Bucer megpróbált a csecsemőkeresztség kérdésében közvetíteni. Ebből jöttlétre az alábbi kompromisszum: Bár a gyermekkeresztséget megtartották, a növekedő ifjaknak azonban hittanórán kellett részt venniük, majd pedig a gyülekezet előtt szimbolikusan is vallást kellett tenniük a hitükről. így aztán utólagosan igent mondtak a keresztségükre. Ezzel Bucer megfelelt az újrakeresztelők kívánalmainak is, anélkül, hogy feladta volna a csecsemők megkeresztelését. Megszületett a konfirmáció rendszere. A hesseni Ziegenhain városkájában, amely ma a Schwalmstadt város része a Schwalm-Eder-körzetben, Bucer tollából jött létre az úgynevezett Ziegenhaini nevelési rend. Ebben többek között a gyermekek kötelező hitre oktatását írták le. Ennek pozitív mellékhatása volt, hogy ezáltal megtanultak olvasni és írni is. Luther Márton reformátor (1483-1546) azonban kevésbé örvendett a konfirmációnak. Ő ugyanis a katolikus bérmálkozás sákramentumával látott ebben némi egyezést, amit ő azonban vehemensen elutasított. Először tehát csak a személyes kegyességet hirdető pietizmus vallási hullámával vált a konfirmáció egész Németországban általánosan elfogadottá. Ez pedig a késő 17. korai 18. században következett be. Ziegenhainban a jubileumi évben a Katekizmus útja címmel, zarándokú tatnyitottak meg, "A konfirmáció Hessen ajándéka a világnak erre büszkék lehetünk és ezt a reformáció jubileumára tekintettel boldogan ünnepelhetjük!” - mondta Martin Hein, Kurhessen-Waldeck püspöke. AKI KONFIRMÁL, AZ LEHET KERESZTSZÜLŐ A többnyire 14 éves korban tartott konfirmáció során a fiatalok nyilvánosan vallják meg hitüket és ennek ma már komoly hatása van egyházi életükre. A protestánsok közötti egyik legkomolyabb családi ünneppé vált az alkalom. A húsvét körüli hetekben Németországszerte évente mintegy 250.000 lány és fiú konfirmál. Az ünnepi Istentiszteleteken kézrátétellel áldják meg őket és ekkor kapják meg azt a bibliai igét is, amely egy egész életen át el kell, hogy kísérje őket. A konfirmáció szó a latinból ered és (hitben való) megerősítést jelent Tartományi egyházanként változik az, hogy a konfirmációra való előkészítés egy vagy két évig tart-e. A fiatalok elsajátítják a legfontosabb hitbeli alapokat. A konfirmáció követelménye a kér esztség. De időközben egyre gyakrabban fordul elő az is, hogy a még meg nem keresztelt fiatalok először oktatáson vesznek részt, majd a konfirmációjukkor keresztelkednek meg. Amíg korábban a konfirmációkor vehettek először úrvacsorát, ezt azóta enyhítették. Németorországban ugyanis sok helyen már a gyerekeknek is kiszolgáltatják ezt a szentséget A konfirmáció után a konfirmáltaknak joguk lesz arra, hogy keresztszülőséget vállaljanak. Pár tartományi egyházban választój ogot is kapnak az egyházközség elöljáróinak megválasztásakor is. A Hessen-Nassaui Protestáns Egyházban a 14. évüket betöltött, konfirmált fiatalok passzívválasztási joggal is rendelkeznek fiatal delegáltakként megválaszthatják őket az egyházközségi elöljárók közé és a presbitérium tagjaiként tanácsadói szavazati jogot is gyakorolhatnak. Forrás: evangelisch.de, epd, Fordítás: Horváth-Bolla Zsuzsanna Konfirmandus vallástétele Hálát adok Istennek, az én Teremtőmnek, hogy engem a keresztség által gyermekévé fogadott. Hiszem, hogy Jézus Krisztus az én Uram és Megváltóm, aki nekem is bűnbocsánatot szerzett a kereszten. Vallom az evangélikus keresztyén egyház tiszta és igaz tanítását, és hozzá hűséggel ragaszkodom. Kérem a Szentlélek világosságát és erejét, hogy a bűn ellen harcoljak, a szeretetben növekedjek, és a hitben megállják mindhalálig. Ámen. Gyülekezet imája a konfirmáltakért Erősítsd meg, Istenünk, amit cselekedtél értünk, és ne hagyd el népedet, kezed alkotását! Erősítsd meg, Jézusunk, amit cselekedtél értünk, és tartsd meg, akiket megváltottál véred árán! Erősítsd meg, Szentlélek Isten, amit cselekedtél értünk, és egyesítsd híveidet békességben. Ámen. Prőhle Agenda A Ny.-Clevelandi Magy. Ev. Gyülekezet mindenkit szeretettel hív és vár szeptember 6-án 5:30 órai kezdettel IRODALMI ESTJÉRE. Előadó: Simándi Ágnes anglikán lelkész, költő és író Torontóból. Az estet vacsora fejezi be.
