Erős Vár, 2010 (80. évfolyam, 1-6. szám)
2010-10-01 / 5. szám
2. oldal 80. évfolyam EROSVÁR A SORRENDET ÁT KELL ÍRNI! Olvasd: Lukács 12::32-34. Félelmetes tudomány a reklámpszichológia. Arról szól, hogy az ember megkívánjon és megvegyen olyan termékeket, amelyek nélkül is boldogan élhetne. Elhitetik velünk, hogy csak az adott termék birtokában élhetünk teljes emberi életet, nélküle szegények és szánalmasak vagyunk. És megjelennek a reklámokban szomorú arcú gyerekek, akiket az anyukájuk nem szeret igazán, mert nem veszi meg nekik az intelligens mosóport, az egy perc alatt ható lázcsillapítót, a jégkrémet a hűtőből vagy az üdítőt, amelyet már minden gyerek iszik, csak ö nem. Valahonnan ismerős nekünk ez a módszer. Ott a Biblia első lapján is megpróbálja elhitetni a fő Reklámpszichológus az első emberrel, hogy a középső fa gyümölcse nélkül nem élhet teljes emberi életet. "A legjobbtól akar eltiltani a zsarnok Isten, pedig azt te is megérdemled" - sziszegte a kígyó. "Jöjjön, aminek jönnie kell" - mondta az ember, és szakított a fáról. Egyúttal szakított Istennel is. Azóta is ismétlődik, szüntelenül ismétlődik ez a szomorú történet. És az ember megszokta, sőt megszerette ezt a szerepet. Amíg nem látunk magunk előtt nagyobb, igazabb célt, addig marad az, amit a korszellem kínál. Marad a bevásárlókocsi, amit a hiper-szupermárketban tologatunk reklámoktól kilúgozott aggyal. Ha nincs X dezodorom, kiírom magam a kulturált emberek társadalmából, ha nincs Y internetes mobiltelefonom, elveszítem a korlátlan szabadságomat, ha nem Z olajjal sütök, menthetetlenül maradi vagyok. A pénztárnál kirakjuk a futószalagra a zsákmányt. Mindez már az enyém, megdolgoztam érte, megérdemlem. Mi az, amire ezekből igazán szükségünk van? Atyának és Fiúnak Lelke, győzd le bennünk a Kísértő lelkét! Jézus biztat: "Ne félj, kicsi nyáj!" Ne féltsd az életedet, mert Istennek az a szándéka, hogy megtart. Ne félj az emberektől, akik nem a kis nyájhoz, hanem a nagy csordához tartoznak. Nemrég még te is ott voltál. Kiválasztottalak, kiemeltelek, nagy ajándékot szeretnék neked adni. Saját magamat. Minden beszédemet érted mondom, minden cselekedetemet érted teszem, az életemet érted áldozom. Az én sorrendem más, mint a tömegé. Az én Lelkem át fogja benned írni a sorrendet. Keresd az én kincseimet, országomat, és a mindennapi kenyeret is meg fogod kapni. Úgy tetszett Istennek, hogy nekünk adja az országát. De itt nem csak a "túlvilágra" kell gondolnunk. Sőt nagyon is itt, a földi világunkban kezdődik az első felvonás. Azzal, hogy Jézus eljött, közénk költözött az Isten országa. Hogy ezt egyáltalán megtaláljuk, és benne éljünk, nagyon nagy szükségünk van a Szendétekre. Nélküle esélyünk sincs erre. Az egész a keresztelésnél kezdődik. Nem te választottál engem, hanem én választottalak téged - mondja Jézus. Az első lépés az övé. Még akkor is, ha a mai ember szereti magát úgy látni, mint aki saját kezében tartja az élete dolgait, döntéseit, sorsát. Ezt ugyanúgy nem te döntőd el, mint azt, hogy hol és mikor szülessél, kik legyenek a szüleid, rokonaid, fiú vagy lány legyél, milyen testi vagy lelki tulajdonságaid legyenek. A nem Isten országa, hatalma, uralma alatt álló ember megkapja az esélyt, hogy megszűnjön a bűn, a halál, és a sátán hatalma, és Isten uralma következzék. De addig hosszú az út, viszont végig segít a Lélek. Első lépés, hogy meghallod a hívást. Nem hangos, nem tolakodó, hanem szelíd hang ez. Arról beszél, hogy Isten szeret, hogy az a szándéka, hogy üdvösségre juss, és hogy fizet is érted. Jézus vérével és halálával. Nem azért, "mert megérdemlem", hanem mert fontos vagy Istennek, ahogyan a szülőnek a gyermekei a legfontosabbak. Isten Lelke hallóvá teszi a füledet erre a hangra. Ha hallod ezt a hangot, tudd, hogy Isten Lelke tett hallóvá. Második lépésben észreveheted, hogy nem vagy egyedül. Sokan hallották ezt a hangot, és sokan indultak el. Látjuk a Krisztushoz tartozók nemzedékeit, ahogy átveszik és ahogy továbbadják hitüket, míg végül elért hozzánk is. Átélhetjük, hogy Krisztusnak nem különálló bárányai vannak, hanem nyája van, akik együtt hallgatják a Pásztor hangját. Ha benne vagy a nyájban, tudjál róla, hogy Isten Lelke gyűjtötte össze a gyülekezeteket, hogy benne egymás testvérei legyetek, és egymást erősítsétek. A harmadik lépésben észreveheted, hogy Isten közelében mennyi ajándék van, amely máshol nem érhető el. Sehol máshol nem lehet bűneink igazi bocsánatát kapni. Krisztus egyházán kívül a bűnöket csak mentegetni, másra hárítani, ehejteni, relativizálni vagy egyszerűen elfelejteni lehet. De megbocsátani csak Isten tud. Egyedül neki van ehhez hatalma és szíve. El nem avuló erszény és kifogyhatatlan kincs a hűség, az adakozás, a másikat megelőző szeretet. Az a lehetőség, hogy az ellenség többé ne ellenség, hanem akár barát is legyen. Kincs az ének. Énekelni az egyszerű koráit vagy hallgatni Bach passióit pótolhatatlan kincs. De a legnagyobb krisztusi kincs az, ha a másik ember számára élvezhető gyümölcs az életed. Ha amerre jársz, a lábad nyomán békesség és vigasztalás fakad. Ha úgy érzed, hogy eddig sötétségben éltél, és most világosságban vagy, tisztán látsz, tudjál róla, hogy Isten Lelke gyújtotta meg a fényt. Az utolsó lépésben már nem akarsz máshoz tartozni, mint Krisztushoz, másról tudni, mint Krisztusról. Rövid az élet, hova, kihez mehetnénk, ha már megtapasztaltuk, hogy az örök élet beszéde őnála van? Jézus a szeretetével megragadott. A kísértő nem nyugodott bele a vereségébe, és újra meg újra a bukásodra törekszik. A földre, a földbe akarja juttatni a tekintetedet, a vágyaidat, a szívedet. De ha Krisztus uralma alatt éled az életed, biztos lehetsz a második felvonásban, az üdvösségben. Tudjál róla: Isten Szentlelke tart Krisztusnál. Hogy ahol életedben a kincseidet megtaláltad és gyűjtögetted, oda kerüljön a szíved, lelked, te magad. Imádkozzunk! "Jer, Világosság, ragyogj fel nekünk, hogy csak Krisztus legyen Mesterünk! El ne hagyjuk őt, mi hű Megváltónkat, aki népének örökséget ad! Szánj meg, Isten!" (Evangélikus Énekeskönyv 232:2) Ámen. Mekis Ádám ev. esperes (Ácsa) - e.é. Jézus mondja: Én vagyok a jó pásztor. János 10:11
