Erős Vár, 2006 (76. évfolyam, 1-6. szám)

2006-06-01 / 3. szám

ERŐS ©VÁR AMERIKAI MAGYAR EVANGÉLIKUSOK LAPJA 76. ÉVFOLYAM 2006 JÚNIUS No. 3 (358'), Vol. 76,Jime2006, LISPS 178-560 3. SZÁM NÉHÁNY GONDOLAT AZ EGYHÁZRÓL Egyéni életünkre nézve is fontos, hogy minél inkább tisztában legyünk önmagunkkal. De legalább ennyire fontos, hogy helyesen értsük a nép, a nemzet, a haza fogalmát. Továbbá lé­tezik, él az a közösség, amelyről oly sok jót és rosszat hallunk, melynek tagjaiként sok áldás és olykor bizony szomorúság is ér. Ez a közösség az HISZEM AZ EGYETEMES ANYASZENTEGYHÁZAT A Szentlélek létrehozza és megszenteli a keresztyének közösségét. Az Egyház mint keresztyén gyülekezet a megke­gyelmezett b űnösök közössége, amely kö­zösség bízik Istenben, és ahol a Szentlé­lek hitet és szeretetet ébreszt az embe­rekben. B Az Egyházat születése óta Krisztus testének nevezték. Ez a test élő egészet alkot, amelynek Krisztus a feje, és a­­melynek tagjává a Keresztség által vál­hatunk. Bár különbözőek vagyunk, kö­zös a hitünk, amely Krisztushoz és egy­máshoz köt minket. Az Egyház megjele­níthető az édesanya képével is, amely hordoz bennünket és gondunkat viseli. m Isten Igéje, a Keresztség, és az Úrva­csora az Egyház látható jelei. Ezeket kegyelmi eszközöknek is mondjuk, mert a Szentlélek ezeket használja fel, hogy közvetítse számunkra az Atya kegyel­mét. Krisztus akaratából az Egyház embereket hív el és szentel fel, hogy azok hirdessék az Igét és kiszolgáltassák a Szentségeket. m Isten Igéjével megvizsgál bennünket és kegyelmez nekünk. Minden keresztyén ember közös feladata, hogy az egész világ számára bizonyságot tegyen a Krisztusról szóló evangéliumról, mnkáté Egyház. Most hát önmagunkról, Krisz­tus népének közösségéről, az Egyház­ról gondolkodunk — keresztyén szem­mel. Először két gyakori félreértést tisztázunk. Mindkettő az Egyházon kí­vül élők véleménye. Az első a szociológiai megközelítés, amely szerint az Egyház egyike azok­nak az egyesületeknek, melyekben az emberek valamilyen közös cél elérése érdekében önként társulnak. Ezek egyi­keként nem egyéb, mint műveltséget teijesztő, erkölcsöt nemesítő, huma­nitárius intézmény. Az Egyházat ezzel szemben nem emberek találták ki, nem emberi szándék hozta létre, hanem a Szentháromság Istennek, különöskép­pen a Szentiéleknek a műve és mű­helye ebben a világban. Tagjai nem emberi indíttatásból, például jószán­dékból lesznek keresztyénné, hanem Isten teremti és erősíti szívükben, ér­telmükben a hitet és közöttük a közös­séget. A másik félreértés az, hogy köznapi szóhasználatunkban “egyházak”-ról be­szél: buddhista, mormon, mohamedán, stb. Pedig valójában csak a Kriszuson keresztül Istenben hívők közössége te­kinthető annak. Márkás termékek neve mellett mindig ott a körbe írt “R” betű, jelezve: Registered Trade Mark, azaz bejegyzett, jogvédett termék. Ha bárki más hasonlót gyárt és a védett már­kanévvel illeti, hamisíványt készít. Hasonlóképpen védettnek tekintendő a Egyház szó is, melyet csak a keresz­tyének közössége használhat önma­gára. A többi vallás nem Krisztus-hivő — tehát nem egyház. Beszélnek a ke­­resztyénségen belül is egyházakról: ka­tolikus, evangélikus, református, stb. Valójában ez egy, de több részből (felekezetből vagy egyháztestből) áll. Ezért kezdhetjük mint tulajdonnevet nagybetűvel. Ez a szó nyelvünkben az “id-ház” ki­fejezésből alakult, jelentése: az üdvös­ség háza. Ez a ház szilárd alapra épül, de nem Péter apostolra, hanem a Krisz­tus-hitnek arra a kősziklájára, amelyet ott és akkor Péter személye képviselt, de egyáltalán nincs az ő személyéhez (és utódaihoz) kötve. Pál és János a­­postolra például nem kisebb hivatást bízott Krisztus, mint Péterre. Az Egyház Krisztus teste. Ugyanazon hit által lehetünk egyszerre Krisztus és az Egyház tagjává. Akik valóban Krisz­tushoz — és egyúttal az Ő Egyházához — tartoznak, bármi egyéb emberi kü­lönbözőség is legyen közöttük, Krisz­tusban mindannyian egyetértenek. A keresztyén Egyháznak van bizo­nyos intézményes szervezettsége a jó rend érdekében, mert e világban élő közösség. S mivel nem e világból él, elsősorban nem emberi vezetőre figyel, hanem az élő Jézusra. Sokkal inkább lelki közösség, éppen ezért alapvetően más a rendje, irányultsága, mint bár­mely más emberi közösségé. Az Egyház szent, nem azért mert tag­jai bűntelenek, hanem azért mert Krisz­tusban bíznak. Isten Szentlelke műkö­dik benne, összeköti a hívőket Krisztus­sal és egymással. Az Egyház apostoli, mert az apos­tolok tanúságtételén: az eredeti, tiszta evangéliumon tájékozódik, ahhoz méri életét és hitét. Az Egyház az úton lévők közössége. Közös Ur, közös út, közös cél. Ennyi legyen az ökumené, nem több és nem is kevesebb. Egy, ami szükséges . . . mondta Krisztus Urunk önmagáról. Ez az Egyház nem eszmény, nem vágyálom, hanem valóság ebben a föl­di világban. Akkor is igaz ez, ha sok minden, amit látunk és tapasztalunk, ellene mond ennek. Bizony lelki ott­hont, élő, éltető közösséget ad Krisz­tussal és egymással. Kovács László ev. lelkész (Dunakeszi) - h.m.

Next

/
Thumbnails
Contents