Erős Vár, 2005 (75. évfolyam, 1-6. szám)

2005-08-01 / 4. szám

2. oldal EROS VAR 75. évfolyam TAVASZI MAGYAR PROTESTÁNS KONFERENCIÁK NÉMETORSZÁGBAN Németország középső részén, Frankfurt­tól északra, van egy kis falu: Holzhausen. Ennek a közelében, egy domboldalon na­gyon jól berendezett egyházi konferenciai központ található, ahol 2001 óta, évente egy vagy több találkozóra gyűlnek össze, főképpen a nyugateurópai magyar protes­táns gyülekezetek tagjai. Ez így volt ezen a tavaszon is. Az első, március 18-i kezdettel presbi­teri együttlét volt, amelyen Svédországtól Svájcig és Hollandiától Ausztriáig 44 ma­gyar presbiter vett részt. Ezt a Nyugateu­rópai Magyar Protestáns Gyülekezetek Szövetsége rendezi 2001 óta és arra a 11 országban élő, magyar protestáns gyüle­kezetek elöljárói kapnak meghívót. Az idei téma ez volt: “A Kárpátmedence presbité­riumainak szerepe és a jövőbeni kapcso­latok lehetősége". A rendező szervezet el­nöke, Varga Pál németországi reformáus lelkész nyitotta meg a találkozót. A más­nap reggeli Istentiszteletet Joób Olivér ny zürichi evangélikus lelkész tartotta. A té­mával három előadó foglalkozott: Koszo­rús Oszkár ny. könyvtáros, a Nyugatbékési Evangélikus Egyházmegye felügyelője (vi­lági elnöke), Szabó Dániel, a Magyar Re­formátus Presbiteri Szövetség országos el­nöke, akik egyházaikban a presbitériumok fontos szerepével foglalkoztak, míg a har­madik Magyarországról érkezett előadó. Bállá Tibor, a Magyar Református Presbi­teri Szövetség v. elnöke bemutatta a pres­biterek továbbképzése számára rendelke­zésre álló irodalmat. A második nap nagy részét csoport-megbeszélések töltötték ki, amikor is a résztvevők megbeszélték az előadásokban hallottak alkalmazásának a lehetőségeit a külföldön szolgáló magyar gyülekezetekben. A harmadik nap, amely virágvasárnap volt, az elvégzett munka ki­értékelésére került sor, valamint jövendő tervek megbeszélésére. A záró Istentisz­teletet, amely az előző este ugyanott meg­kezdődött ifjúsági konferencia megnyitó Istentisztelete is volt, egy Németországban szolgáló magyar lelkésznő, Hieble Erika tartotta. Az így következő holzhauseni magyar találkozó a 46. “Európai Magyar Evangé­liumi Ifjúsági Konferencia” nevet viselte. Ez az 1956. évi magyarországi eseménye­ket követve, a nyugateurópai országokba került magyar protestáns fiatalok kezdemé­nyezésére jött létre 1960-ban. Azóta az akkori fiatalok családot alapítottak, gyer­mekeik születtek, elhozták ezeket a konfe­renciákra, és lassan ők is felnőttek, hiva­tást választottak, és folytatták szüleikkel, majd saját családjuk tagjaival együtt a konferenciákra való járást. Persze, nem mindenkijárt ezen az úton. De mindig volt egy kis sereg, mely továbbadta a “szent lángot”. Most is, a 46. konferencián össze­gyűlt 77 személy között már három nem­zedék tagjaival találkozhattunk. A konfe­rencia főtémája - „Boldogok vagyunk!” - szólt arról az ihletettségről, arról az erőről, amely a résztvevőket erre az útra vezette, vagy azon megtartotta. A majdcsak egyhetes együttlét már reg­gelizés előtt imaórával kezdődött, amelyen az egybegyűltek különösképpen a konfe­rencia eredményességéért imádkoztak. Reggeli után, négy napon át, bibliamagya­rázat következett. Endreffy Géza budaörsi evangélikus lelkész az “Elveszett (tékoz­ló) fiú” példázata alapján a boldogságot kereső és boldogtalanná vált fiatalember boldogságra jutásáról szólt és ellentétes útra került testvéréről. Rövid tomaszünet után naponta egy-egy előadás hangzott el a boldogságról. Ezek közül kettőt-kettőt egy-egy egyházi középiskola igazgatója tartotta, dr. Schulek Mátyás a bp.-deáktéri ev. gimnáziumból és dr. Kálmán Attila a pápai ref. kollégiumból. Ezekben volt szó arról, hogy mennyire vágynak ma a fiata­lok a boldogság után, mit gondolnak bol­dogságnak, a “hamis boldogságok” kiér­tékelése és azok keresésének a következ­ménye, a csalódásokból való kikerülés le­hetősége, példák erre és ehhez hasonlók. Délutánonként, hosszabb sétákat és be­szélgetéseket lehetővé tevő szünet után, hat csoportba osztva, sor került az előadá­sok megbeszélésére, majd vacsora után részben az előadásokkal kapcsolatos prog­ramok, részben kulturális vagy közösségé­pítő jellegűek következtek. így többek között szó volt a művészi alkotás boldog­ságáról, Nagyin agyarország szépségeinek megismeréséről, magyar anyanyelvűnkről, csoportok közti irodalmi vetélkedésről. 11. Rákóczi Ferenc 270 évvel ezelőtti, nagy­pénteken történt haláláról Cs. Szabó Lász­ló egyik, erről szóló hangjátékának az elő­adásával emlékeztünk meg. Persze a szo­kott kirándulás sem maradt el, sem a nagy­­csütörtöki virrasztó. Minden este a fiata­labb nemzedék által tartott és a “Boldog­­mondások”-ról szóló esti áhítat és hagyo­mányos énekeink fejezték be a napot. Az egész konferencia csúcspontját az együt­tesen előkészített nagypénteki, úrvacsorá­val egybekötött Istentisztelet képezte, me­lyen kis alkalmi énekkarunk is énekelt. Délután sor került a konferencia kiértéke­lésére, majd a legközelebbi megtervezé­sére. Zenei est és záróáhítat fejezte be a együttlét programját. Másnap, nagyszom­baton, az imaóra és reggeli után a részt­vevők hazautaztak otthonaikba. Azt remél­jük, hogy bizonyságot tettek Isten köztük - mindannyiunk között - végzett munká­járól. Dr. Pósfay György ev. lelkész (Genf) INNEN-ONNAN f D. Terrav László ny. norvégiai ev. lel­készt a Norvég Királyi Érdemrend arany fokozatával, D. Bertalan Imre washingtoni ny. ref. lelkészt (AMEK tagot) a Magyar Köztársaság Tisztikeresztjével, Tamásy Éva clevelandi ev. lelkészt a Szent László Rendbe való felvétele jeléül (éppen a fel­szentelése 20. évfordulóját megelőző na­pon) a rendi csillagkereszttel, s Bernhardt Béla AMEK főesperest, tb. rendi törzs­­széktartót a Szent László Rend érdemérme arany fokozatával tüntették ki. f Továbblépve a Magyarországi Refor­mátus Egyháznak attól a határozatától, hogy minden határokon kívül élő magyar református személyt az egyház tagjának te­kint, a kárpátmedencei magyar református egyházak egységbe tömörüléséüket vették tervbe. K A Tótköztársaságban 1955-ben, 50 éve alakult meg az egyházak ökumenikus ta­nácsa. Ehhez a szervezethez tagként az e­­vangélikus, református, ortodox, metodis­ta, huszita, baptista, és ókatolikus, megfi­gyelőként a római katolikus, görög katoli­kus, apostoli, és ádventista egyházak tar­toznak Az amerikai “United Church of Christ” nevű, jobbára református jellegű egyház országos közgyűlése határozatiig elismer­te az azonosneműek házassági jogosultsá­gát. Még a közgyűlés előtt, a határozati javaslat ellen tiltakozott az egyház “Calvin Synod Conference” nevű magyar reformá­tus Kálvin Egyházkerülete. TI Az erdélyi történelmi magyar egyházak által ellenjegyzett formában fogadta el július 14-i ülésén a román kormány a fe­lekezeti törvény tervezetét. A jogszabály biztosítja az egyházak autonómiáját, és lehetővé teszi a minden szintű felekezeti oktatás létesítését állami támogatással. Ugyanakkor a törvény társadalmi part­nerként ismeri el az egyházakat, és szoci­ális meg karitatív tevékenységüket is tá­mogatni fogja. Elismeri továbbá az egy­házak saját működési statútumait; ezeknek alapján az egyes egyházak belső ügyeik­ben szabadon járhatnak el. MIX

Next

/
Thumbnails
Contents