Erős Vár, 2004 (74. évfolyam, 1-6. szám)

2004-08-01 / 4. szám

2. oldal ERŐS VÁR BALASSI BÁLINT : 1554-1594 A magyar reneszánsz legnagyobb költője nemcsak a magyar szerelmi líra, az udvari színjáték, hanem az istenkereső költészet megteremtője is. A Felvidék egyik legte­kintélyesebb családjából származott, tagjai kiemelkedő szerepet játszottak a török el­leni végvári harcokban. Édesapja, a zó­lyomi várkapitány és főispán Balassi János és édesanyja, Sulyok Annak evangélikus hitben neveltették gyermekeiket. Borne­misza Péter udvari prédikátorként, a költő nevelőjeként a zólyomi várban kezdte lel­kész! pályáját. Balassi Nümbergben diákoskodott, talán megfordult egy német egyetemen és Pádo­­vában is. Beszélt horvátul, latinul, lengye­lül, németül, olaszul, oláhul, tótul, és törö­kül. 1569-ben a családnak Lengyelország­ba kellett menekülnie, mivel Balassi Jánost összeesküvés vádjával letartóztatták. Bor­nemisza bíztatása nyomán, szülei vigaszta­lására ekkor fordította le az elzászi evan­gélikus lelkész, Bock Michael elmélke­déseit. Miután édesapja kegyelmet nyert, a 18 éves Balassi már részt vehetett Rudolf koronázásán, ahol juhásztáncával elkáp­ráztatta az udvart. 1579-82 között egri hadnagyként szolgált. Ha életútját, sokszor szokatlan életvi­telét, periratait nézzük, megzabolázhatat­­lan személyiség tűnik szemünk elé. Köl­tészete azonban egészen mást árul el. Egy­forma hévvel szolgálta Venust, Marsot, és Pallast. Ungnád Kristófné (Anna) iránti szerelmét az unokatestvérével, Dobó Kati­cával kötött házassága követte 1584-ben. A hozománynak tekintett sárospataki vár elfoglalása miatt perbe fogták. Az 1586-ban katolikus hitre áttért költő perét végül megszüntették, házasságát érvénytelenítet­ték. A tizenötéves háború során részt vett családi birtokainak, Divénynek, Kékkőnek visszafoglalásában. 1594-ben az esztergo­mi vár ostromára az egész életútját jelké­pező zászlóval érkezett, melynek egyik oldalán a hárfával térdeplő, felemelt ke­zeivel író Dávid király, a másikon pedig, egyes feltételezések szerint, a költő jel­mondatával ékeskedő Balassi-címer volt: “Életünket, amellyel a sorsnak tartozunk, fordítsuk a haza üdvére!” Az ostromban halálos sebet kapott. Halála után hamaro­san, főleg a költőtárs és tanítvány Rimay Jánosnak hála, megkezdődött Balassi alak­jának és költészetének kultusza, életmű­vének gondozása. Balassit századokig csak mint az istenes énekek, a vitézi élet erényeit dicsőítő ver­sek szerzőjét ismerték. 1874-ben, a Balas­­si-kultuszt a 17. század óta ápoló Rad­­vánszkyak radványi könyvtárában fedezték fel az ún Balassa-kódexet, amely a költő szerelmes verseit is tartalmazta. Ä magyar költészetben elsőként írt az udvari szere­lem eszmerendszerébe tartozó verseket és reneszánsz udvari színjátékot. A 100 vers­ből álló kódex bonyolult kompozíciójában fontos szerephez jut a 3-as és a 33-as szám: Isten, illetve a krisztusi korú költő jelképei. Mint az szomjú szarvas, kit vadász ret­tentett, / Hegyeken-völgyeken széjjel mind kergetett, / Rí, léh, s alig vehet lélegzetet, / Keres kútfejeket, / Úgy keres, Úristen, lel­kem most tégedet, / Szerte mind kiáltván a te szent nevedet, / Szabadulására, hogy ontsd kegyelmedet, / Mint forrásfejedet. Evangélikus Naptár _________________74. évfolyam | Elbocsátották, illetve elbocsátják azokat a vatikáni alkalmazottakat, akiknek rende­zetlen vagy megromlott a házassági kap­csolata, vagy akiknek a házassági kapcso­latában a r.k. egyház tanításával ellenkező elemek fedezhetők fel. TI A brassói “fekete” ev. templom — az er­délyi szász evangélikusság székesegyháza —, a szász egyházi hírszolgálat szerint Ro­mánia legnagyobb temploma, benne van u­­gyancsak a legnagyobb orgona is. S rend­kívülien gazdag a keleti szőnyegekből álló gyűjteménye. Nemrégen Nussbacher Ger­­not írásában túristák számára 20-oldalas könyvecskét adtak ki bemutatva a templom számtalan érdekességét. TI A floridai Palm Beach városi tanácsának a tiltását szövetségi bíróság semmisítette meg. E döntés szerint decemberben nem­csak menora (9-ágú gyertyatartó), hanem jászoljelenet is kiállítható közterületeken. KÁRPÁTALJAI TAPASZTALATOK A napokban jártam Kárpátalján, a Szovjetúnió összeomlása után sokadszorra. A manipulált oktatásnak köszönhetően sokan ma sem tudnak semmit erről a magyarok­­lakta területről. Nem tudják hogy létezik Beregszász, Munkács, Ungvár, a magyar történelem és egyháztörténelem fontos helyei. Egy falusi iskolában láttam olyan falitáblát, melyre gyöngybetűkkel az volt nyomtatva magyarul, hogy hazánk fővárosa Moszkva. Rá egy évre ugyanabban a tanteremben már a felirat ez volt: Hazánk fővárosa Kijev. Most mesélte el egy negyven körüli munkácsi férfi, hogy Magyarországról semmit sem tanultak. Első utam még az utolsó szovjet évben volt. Záhonynál keltünk át a határon. Több kilométeres sorok voltak, hét stációnál kellett megállni, éjszaka volt, zuhogott az eső. Másnap egy Lenin kép alatt tartottunk előadásokat keresztyén ifjúsági vezetőképző keretében a beregszászi kiürült tanács épületében, mivel az egyházaknak nem volt megfelelő helyiségük ilyen célra. Prédikáltam tömött templomokban, melyeket több évtized után nyitottak meg. Egy faluban, mielőtt a kolhoz vezetői átadták a templom kulcsait a gyülekezetnek, még összetörték a berendezést és gúlába hordták. Láttam kézzel írt Bibliát, énekeskönyvet. Akkoriban több helyen az erdőben tartottak ifjúsági Összejöveteleket, melyeken több száz fiatal is részt vett. A kommunista időben tizennyolc év alatt senki nem mehetett gyülekezetbe. Gulácsi Lajos, most nyolcvan éves munkácsi lelkész azért töltött hét évet a gulágon, mert titokban megkonfirmált fiatalokat. Nincs család, ahonnan ne vittek volna el férfiakat a háború után. Sokan nem jöttek vissza. Három evangélikus gyülekezet volt korábban Kárpátalján, egyiket sem sikerült újra indítani, így az evangélikusok becsatlakoztak más gyülekezetekbe. Kilencven református magyar gyülekezetben a rendszerváltáskor húsz lelkész szolgált, akiknek még személyi igazolványuk sem lehetett. Ma már hetvenöt lelkészük van és az egyház minden nehézség ellenére gyarapszik, erősödik. Templomok, gyülekezeti házak épültek az utóbbi években. Olyan tiszta tekintetű, szelíd magyarokkal sehol sem találkozom, mint itt. Most a beregszászi magyar református cigánygyülekezetben szolgáltam. A táborban négyezren laknak. Van egy testvértáboruk Moszkva mellett. Elképzelhetetlen nyomorban él az emberek többsége. Az utóbbi években több keresztyén cigányközösség is alakult, épültek templomok, tantermek, fürdőházak számukra. Ha megtérnek, hitre jutnak, megváltozik az életük, abbahagyják az italozást, cigarettázást, keresik a munkát, rendezik környezetüket. Találkoztam olyan hittestvérekkel, akik korábban a maffia tagjai voltak. Isten kihozta őket onnan is. Most ők hirdetik az igét és segítik a bajbajutottakat. Láttam az élő Isten munkáját Kárpátalján. Imádkozzunk értük! Aki tud, menjen, látogassa meg a kétszázezres magyar közösséget, álljon meg Húsz várromja mellett, menjen fel a Vereckei-hágóra, vállaljon közösséget a sokat szenvedett gyülekezetekkel, és épüljön hitében, emberségében. Kevés ilyen hely van ugyanis Európában. Szeverényi János, országos ev. missziói lelkész — Elhangzott a Kossuth Rádióban június 7-én.

Next

/
Thumbnails
Contents