Erős Vár, 2004 (74. évfolyam, 1-6. szám)
2004-08-01 / 4. szám
2. oldal ERŐS VÁR BALASSI BÁLINT : 1554-1594 A magyar reneszánsz legnagyobb költője nemcsak a magyar szerelmi líra, az udvari színjáték, hanem az istenkereső költészet megteremtője is. A Felvidék egyik legtekintélyesebb családjából származott, tagjai kiemelkedő szerepet játszottak a török elleni végvári harcokban. Édesapja, a zólyomi várkapitány és főispán Balassi János és édesanyja, Sulyok Annak evangélikus hitben neveltették gyermekeiket. Bornemisza Péter udvari prédikátorként, a költő nevelőjeként a zólyomi várban kezdte lelkész! pályáját. Balassi Nümbergben diákoskodott, talán megfordult egy német egyetemen és Pádovában is. Beszélt horvátul, latinul, lengyelül, németül, olaszul, oláhul, tótul, és törökül. 1569-ben a családnak Lengyelországba kellett menekülnie, mivel Balassi Jánost összeesküvés vádjával letartóztatták. Bornemisza bíztatása nyomán, szülei vigasztalására ekkor fordította le az elzászi evangélikus lelkész, Bock Michael elmélkedéseit. Miután édesapja kegyelmet nyert, a 18 éves Balassi már részt vehetett Rudolf koronázásán, ahol juhásztáncával elkápráztatta az udvart. 1579-82 között egri hadnagyként szolgált. Ha életútját, sokszor szokatlan életvitelét, periratait nézzük, megzabolázhatatlan személyiség tűnik szemünk elé. Költészete azonban egészen mást árul el. Egyforma hévvel szolgálta Venust, Marsot, és Pallast. Ungnád Kristófné (Anna) iránti szerelmét az unokatestvérével, Dobó Katicával kötött házassága követte 1584-ben. A hozománynak tekintett sárospataki vár elfoglalása miatt perbe fogták. Az 1586-ban katolikus hitre áttért költő perét végül megszüntették, házasságát érvénytelenítették. A tizenötéves háború során részt vett családi birtokainak, Divénynek, Kékkőnek visszafoglalásában. 1594-ben az esztergomi vár ostromára az egész életútját jelképező zászlóval érkezett, melynek egyik oldalán a hárfával térdeplő, felemelt kezeivel író Dávid király, a másikon pedig, egyes feltételezések szerint, a költő jelmondatával ékeskedő Balassi-címer volt: “Életünket, amellyel a sorsnak tartozunk, fordítsuk a haza üdvére!” Az ostromban halálos sebet kapott. Halála után hamarosan, főleg a költőtárs és tanítvány Rimay Jánosnak hála, megkezdődött Balassi alakjának és költészetének kultusza, életművének gondozása. Balassit századokig csak mint az istenes énekek, a vitézi élet erényeit dicsőítő versek szerzőjét ismerték. 1874-ben, a Balassi-kultuszt a 17. század óta ápoló Radvánszkyak radványi könyvtárában fedezték fel az ún Balassa-kódexet, amely a költő szerelmes verseit is tartalmazta. Ä magyar költészetben elsőként írt az udvari szerelem eszmerendszerébe tartozó verseket és reneszánsz udvari színjátékot. A 100 versből álló kódex bonyolult kompozíciójában fontos szerephez jut a 3-as és a 33-as szám: Isten, illetve a krisztusi korú költő jelképei. Mint az szomjú szarvas, kit vadász rettentett, / Hegyeken-völgyeken széjjel mind kergetett, / Rí, léh, s alig vehet lélegzetet, / Keres kútfejeket, / Úgy keres, Úristen, lelkem most tégedet, / Szerte mind kiáltván a te szent nevedet, / Szabadulására, hogy ontsd kegyelmedet, / Mint forrásfejedet. Evangélikus Naptár _________________74. évfolyam | Elbocsátották, illetve elbocsátják azokat a vatikáni alkalmazottakat, akiknek rendezetlen vagy megromlott a házassági kapcsolata, vagy akiknek a házassági kapcsolatában a r.k. egyház tanításával ellenkező elemek fedezhetők fel. TI A brassói “fekete” ev. templom — az erdélyi szász evangélikusság székesegyháza —, a szász egyházi hírszolgálat szerint Románia legnagyobb temploma, benne van ugyancsak a legnagyobb orgona is. S rendkívülien gazdag a keleti szőnyegekből álló gyűjteménye. Nemrégen Nussbacher Gernot írásában túristák számára 20-oldalas könyvecskét adtak ki bemutatva a templom számtalan érdekességét. TI A floridai Palm Beach városi tanácsának a tiltását szövetségi bíróság semmisítette meg. E döntés szerint decemberben nemcsak menora (9-ágú gyertyatartó), hanem jászoljelenet is kiállítható közterületeken. KÁRPÁTALJAI TAPASZTALATOK A napokban jártam Kárpátalján, a Szovjetúnió összeomlása után sokadszorra. A manipulált oktatásnak köszönhetően sokan ma sem tudnak semmit erről a magyaroklakta területről. Nem tudják hogy létezik Beregszász, Munkács, Ungvár, a magyar történelem és egyháztörténelem fontos helyei. Egy falusi iskolában láttam olyan falitáblát, melyre gyöngybetűkkel az volt nyomtatva magyarul, hogy hazánk fővárosa Moszkva. Rá egy évre ugyanabban a tanteremben már a felirat ez volt: Hazánk fővárosa Kijev. Most mesélte el egy negyven körüli munkácsi férfi, hogy Magyarországról semmit sem tanultak. Első utam még az utolsó szovjet évben volt. Záhonynál keltünk át a határon. Több kilométeres sorok voltak, hét stációnál kellett megállni, éjszaka volt, zuhogott az eső. Másnap egy Lenin kép alatt tartottunk előadásokat keresztyén ifjúsági vezetőképző keretében a beregszászi kiürült tanács épületében, mivel az egyházaknak nem volt megfelelő helyiségük ilyen célra. Prédikáltam tömött templomokban, melyeket több évtized után nyitottak meg. Egy faluban, mielőtt a kolhoz vezetői átadták a templom kulcsait a gyülekezetnek, még összetörték a berendezést és gúlába hordták. Láttam kézzel írt Bibliát, énekeskönyvet. Akkoriban több helyen az erdőben tartottak ifjúsági Összejöveteleket, melyeken több száz fiatal is részt vett. A kommunista időben tizennyolc év alatt senki nem mehetett gyülekezetbe. Gulácsi Lajos, most nyolcvan éves munkácsi lelkész azért töltött hét évet a gulágon, mert titokban megkonfirmált fiatalokat. Nincs család, ahonnan ne vittek volna el férfiakat a háború után. Sokan nem jöttek vissza. Három evangélikus gyülekezet volt korábban Kárpátalján, egyiket sem sikerült újra indítani, így az evangélikusok becsatlakoztak más gyülekezetekbe. Kilencven református magyar gyülekezetben a rendszerváltáskor húsz lelkész szolgált, akiknek még személyi igazolványuk sem lehetett. Ma már hetvenöt lelkészük van és az egyház minden nehézség ellenére gyarapszik, erősödik. Templomok, gyülekezeti házak épültek az utóbbi években. Olyan tiszta tekintetű, szelíd magyarokkal sehol sem találkozom, mint itt. Most a beregszászi magyar református cigánygyülekezetben szolgáltam. A táborban négyezren laknak. Van egy testvértáboruk Moszkva mellett. Elképzelhetetlen nyomorban él az emberek többsége. Az utóbbi években több keresztyén cigányközösség is alakult, épültek templomok, tantermek, fürdőházak számukra. Ha megtérnek, hitre jutnak, megváltozik az életük, abbahagyják az italozást, cigarettázást, keresik a munkát, rendezik környezetüket. Találkoztam olyan hittestvérekkel, akik korábban a maffia tagjai voltak. Isten kihozta őket onnan is. Most ők hirdetik az igét és segítik a bajbajutottakat. Láttam az élő Isten munkáját Kárpátalján. Imádkozzunk értük! Aki tud, menjen, látogassa meg a kétszázezres magyar közösséget, álljon meg Húsz várromja mellett, menjen fel a Vereckei-hágóra, vállaljon közösséget a sokat szenvedett gyülekezetekkel, és épüljön hitében, emberségében. Kevés ilyen hely van ugyanis Európában. Szeverényi János, országos ev. missziói lelkész — Elhangzott a Kossuth Rádióban június 7-én.
