Erős Vár, 2003 (73. évfolyam, 1-6. szám)
2003-04-01 / 2. szám
6. oldal ERŐS® VÁR 73. ÉVFOLYAM “Bűnösök Hozzád kiáltunk” Egyházunk első nagy énekköltője dr. Luther Márton volt. 36 egyházi ének maradt ránk, amelyekről határozottan bebizonyítható, hogy tőle származnak. Eleinte lelki élményeit minden cél és szándék nélkül öntötte énekbe, belső szükségszerűségből. Amint azonban a reformáció terjedt, mindjobban szükségessé vált evangéliumi egyházi énekek írása. Sőt a történelmi helyzet parancsolólag követelte az új énekeket. Ugyanis Münzer Tamás 1523-ban adott ki egyházi énekeket, s ezeket a nép nagy örömmel foigadta. Mivel Münzer a legveszedelmesebb rajongó és forradalmár volt, Luther féltette tőle a reformáció ügyét. Münzer a politikát és a vallást egymással teljesen összekeverte. Ő volt az, aki a parasztlázadást tüzelte, vezette; Mühlhausenből a városi tanácsot elűzte és ő maga állt a város élére. Egyik barátja bandát gyűjtött, mellyel Türingiát végigfosztogatta, templomokat gyújtatott fel, virágzó falvakat irtott ki és pusztított el, azért, hogy embereivel gazdag zsákmánnyal térjen haza. Ő volt az, aki a csata előtt, ahol az ő sorsa dőlt el, azt ígérte katonáinak, hogy ő köpenyével felfogja az ellenséges golyókat, s akit agyonlőnek, azt ő feltámasztja. Ettől a rajongó és lázadó embertől joggal féltette Luther a reformáció ügyét. Az egyház és az Istentisztelet reformját nem volt szabad átengedni ennek a veszedelmes embernek a kezébe. Most, Münzer énekeivel szemben csak egyet lehetett tenni: Újabb, jobb, népiesebb énekeket költeni, mint Münzer énekei voltak. 1523 végén végén Luther egyik jóbarátjának, Spalatin Györgynek (aki a szász választófejedelem udvari papja volt) levelet írt ebben az ügyben: “Magam is azon vagyok, hogy a próféták és a régi egyházatyák példájára a népnek zsoltárokat, lelki énekeket írjak abból a célból, hogy Isten igéje az ének által is utat találjon az emberekhez. Mindenütt költőket keresünk. Mivel Neked kiváló szókincsed és ízlésed van, s mindkettőt sok gyakorlat által kicsiszoltad, arra kérlek, légy szíves ezt kezedbe venni és megpróbálkozni azzal, hogy valamelyik zsoltárt énekké átköltsed, úgy, ahogy a mellékelt példán látod.” MÁR CSAK OLÁHUL Bukaresti kormányrendeletere egyházi intézmények könyvelését kizárólag oláhul kell végezni, tehát az erdélyi magyar egyházi szervezetekét is. Ilyen megszorító határozatra még a párturalmi időben sem jutottak. WWW Luther ehhez a leveléhez mellékelte egyik énekét. Ez volt a “Bűnösök Hozzád kiáltunk” kezdetű zsoltárköltemény (“Aus tiefer Not schrei ich zu Dir”). Alapja a 130. Zsoltár. Ez Luther egyik legszebb egyházi éneke. Érdekes megemlíteni, hogy ezt az éneket már Luther korában temetések alkalmával is énekelték. Sírva és zokogástól elcsukló hangon énekelték ezt Halléban az evangélikusok 1546. február 20- án dr. Luther Márton koporsója mellett, amikor őt Eislebenből, ahol meghalt, átszállították Wittenbergbe, ahol eltemették. A mélységből emelem fel / kiáltásom, szózatom. / Halld meg, Uram, figyelemmel / könyörgésem, sóhajom. / Ha csupán azt néznéd bennünk, / mennyi vétek nyomja lelkünk: / Ki állna meg Előtted? Uram, a Te kegyelmedből / bocsánatot nyerhetünk. / Óhajokból, érdemekből / nem lesz örök életünk. / Senki magát ne dicsérje, / de mindenki Tőled félve / kegyelmedet keresse. tVirág Jenő t DR. RUPPRECHT PÁL Szombathely, 1924. április 24 - Oakdale, MN, 2002. október 30 Családjával együtt a minneapolisi magyar közösséget, s a tudományos világot nagy veszteség érte dr. Rupprecht Pál kedves hittestvérünk elhunytával. A budapesti gazdaságtudományi egyetemen kezdte meg tanulmányait, majd az Államokban folytatta 1949. évi bevándorlása után. Bölcsészdoktori fokozatot nyert a nemzetközi törvények és diplomácia tudományos ágában. 1972-től nyugdíjazásáig ő volt az első. nem orvosi végzettségű igazgatója a Minnesota Egyetem egészségügyi osztályának. 1990-1992 között az állami kormányzó tanácsadója kelet/középeurópai ügyekben. A minnesotai magyarság szószólója és vezéralakja. 1951-ben vette feleségül Zelechowsky Margitot. Házasságukból három gyermek született. Feleségét 1983-ban vesztette el. 1995-ben másodszor is megnősült. 1988-tól Parkinson-kór hatalmasodott el rajta, melyet nagy türelemmel viselt. Az Úr 2002. október 30-án hívta ki hű szolgáját a földi világból az örökkévalóság fényébe. Temetését a minneapolisi “Nativity” evangélikus gyülekezet közösségében 2002. november 2-án Nt. Seefeldt Glenn lelkész végezte, s felőle a vigasztalást a feltámadás igéje, János 14:1-6 alapján hirdette a gyászoló családban feleségének. Máriának, fiainak Péternek. Istvánnak, és Andrásnak, menyeinek, Deborahnak és Melanienek. nevelt gyermekeinek, Ágnesnek, Ádámnak, és Edinának, unokáinak, Kathynak, Maggienek, s Charlienak. továbbá hittestvéreinek, honfitársainak, barátainak, s tisztelőinek. Nyugodjék békében! t NT. ÖZV. TURCHÁNYI SÁNDORNÉ sz. HARSÁNYI ESZTER Budapest, 1941. szeptember 12 - Toronto, 2003. március 14 Nagy családba tartozóan nevelkedett. Angol szakon tanult az egyetemen és könyvtárosi diplomát szerzett. Földrajzi kutató intézetben helyezkedett el. 1969-ben ment férjhez Nt. Turchányi Sándor evangélikus lelkészhez. Házasságukból két gyermek született. A család 1980-ban hagyta el Magyarországot; előbb Ausztriában, majd az USA-beli Seattleben éltek, 1981-ben pedig Torontóban telepedtek le. A Toronto Egyetemen az információs tanszéken volt állásban. Hűségesen munkálkodott férjével, aki a torontói Magyar Egyesült Egyház lelkészi szolgálata mellett rendszeresen beszolgált a Torontói Magyar Ágostai Hitvallású Evangélikus Gyülekezetben is. Ez utóbbi helyen a hivek különösen megszerették a mélyhitű Nagytiszteletü Asszonyt. Gyermekeit szerető gonddal nevelte irányította. 1981-ben nagy öröm érte, leánya ekkor ment férjhez. Gyász volt az osztályrésze 2001 novemberében, amikor férje távozott az örökkévalóságba (az Erős Vár 2001/6. számában méltattuk életét). Hirtelen támadta meg végzetes betegség. Megváltó Urához március 14-én hajnalban tért meg. Temetése a család kívánságára a bond-streeti evangélikus templomban volt március 19- én, amikor Nt. Vass Zoltán ref. lelkész hirdette a feltámadás bizonyosságát a gyászolóknak, gyermekeinek, Krisztinának és Györgynek, vejének, Dalziel Dávidnak, s a nagyszámú gyülekezetnek, üzenettel Magyarországon élő édesanyjának, özv. Harsányi Györgynének, testvéreinek, Graf Etelkának és Húsz Erzsébetnek, s még számos rokonnak. Jézus mondta: “Aki hisz énbennem, ha meghal is, él.” Fényeskedjék neki az örök világosság!
