Erős Vár, 2002 (72. évfolyam, 1-6. szám)

2002-12-01 / 6. szám

2. oldal ERŐS ©VÁR 72. ÉVFOLYAM NE ENYHÍTSÉK A DROGTRÖRVÉNYT! Magyarországon törvényjavaslat készül a kábítószer termesztés, terjesztés, és hasz­nálat “megkönnyebbítésére”. Ez-ellen ve­hemensen tiltakoznak az egyházak. Evan­gélikus részről Ittzés János, a Nyugati (Dunántúli) Ev. Egyházkerület püspöke az alábbi határozati javaslatot terjesztette az egyház Országos Presbitériuma november 22-i ülése elé: Igen tisztelt Országos Presbitérium! Mivel megalapozottnak kell tartanunk azt a hírt, hogy a Magyar Köztársaság Parla­mentje dr. Bárándy Péter igazságügymi­niszter előterjesztésével az ún. "drogtör­vény" módosítását tervezi, és az előzetes információk szerint a kormányzat a Bün­tetőtörvénykönyv liberalizálására készül, azt a határozati javaslatot terjesztem a tisz­telt Országos Presbitérium elé, hogy testü­letünk nyilatkozatban foglaljon állást a kérdéssel kapcsolatban és tiltakozzék a li­beralizációs szándékok ellen. Kérem, hogy az Országos Presbitérium az alábbi szö­vegjavaslatot fogadja el, és az Országos Iroda juttassa el a sajtó képviselőihez: "A Szentírás tanításán alapuló szilárd meggyőződéssel valljuk, hogy az emberi élet Isten ajándéka. Fájdalommal látjuk, hogy korunkban eddig még soha nem látott módon veszélyeztetett az emberi élet. A környezettel, a természeti értékekkel fele­lőtlenül bánó magatartás is, de ezen túl a rohamosan terjedő káros szenvedélyek is egyre növekvő mértékben rombolják, pusztítják a teremtő Isten csodálatos ado­mányát, az emberi életet, egészséget. Az egészségügy és a tudományos élet felelős személyiségei is napról-napra intő szóval fordulnak a közvéleményhez és felhívják a figyelmet a dohányzás, az alkohol- és drogfogyasztás helyrehozhatatlan károkat okozó, pusztító hatásaira. Sajnos, az intés legtöbbször eredménytelen marad. Felmé­rések bizonyítják, hogy iljúságunkban is egyre többen követik a felnőtt társadalom rossz példáját. Ebben a helyzetben minden felelős té­nyezőnek csak egy feladata lehet. Egyhá­zaknak, egyesületeknek, iskoláknak, csalá­doknak és kormányzatnak külön-külön, de összefogva is fel kell venni a harcot e pusztító veszedelem ellen. A Magyarorszá­gi Evangélikus Egyház is megtesz mindent azért, hogy oktatási intézményeiben, de szolgálatának minden más területén is el­végezze a rá jutó feladatot. Ugyanakkor nem hallgathatjuk el azt sem, hogy látásunk szerint ebben a küz­delemben különösen is jelentős feladata van a törvényalkotónak. Ezért azzal a nyo­matékos kéréssel fordulunk a törvényho­zókhoz és törvényalkalmazókhoz, hogy sa­játos feladatuk és kötelezettségük szerint törekedjenek arra, hogy törvényeink az ügy súlyának megfelelően kezeljék a kábítószer termesztéssel, terjesztéssel, és használattal összefüggő kérdéseket. Minden engedé­kenység beláthatatlan károkat és veszélye­ket okoz. Minden — társadalmunk egészségéért, Magyarhoni gyülekezeteink egyik nagy problémája egyházi épületeinek siralmas állapota. Szinte emberfeletti erőfeszítése­ket kell hozniuk még abban az esetben is, ha csak megóvni akarják épületeinek álla­gát, vagy csupán lassítani azok tönkreme­netelét. Teljeskörü renoválásra sok egyház­­község gondolni sem mer, hiszen a hívek száma folyamatosan csökken, a gyülekeze­tek elöregednek, és az adakozókészség is lanyhulóban van. Hogy a kedvezőtlen körülmények ellené­re mégis sok templom, iskola, lelkészlakás épül és újul meg, leginkább annak köszön­hető, hogy egyre több lehetősége van az építő, vagy renováló gyülekezeteknek kül­ső források igénybevételére. Kisebb, vagy nagyobb összegben önkormányzati és pá­lyázati pénzekhezjuthatnak hozzá, külföldi testvérgyülekezetek és az országos egyház is segítenek. Önerőből azonban kevés gyü­lekezet tudja akár a halaszthatatlanná vált tatarozási munkákat is elvégezni. Ezért is hálás különösképpen a moson­magyaróvári gyülekezet, hiszen a lelkész­lakás külső felújításának végéhez érve hosszú, éveken át tartó renoválási folyama­tot tudott sikeresen befejezni. Most már elmondható, hogy a mosonmagyaróvári hí­vek egyházi épületeiket megőrizték a kö­vetkező nemzedékek számára, hiszen re­ménység szerint — a folyamatosan szüksé­ges kisebb állagmegóvási munkákon túl — komoly nagyságrendű helyreállítási mun­kát a közeljövőben nem kell elvégezni. Ráadásul sikerült az ehhez a feladathoz szükséges pénzt túlnyomórészt saját erőből kigazdálkodni. A több éven át tartó munkákat tudatos, rendszerezetten egymásraépülő terv alap­ján végeztük el. Minden évben csak annyit vállaltunk, amennyi pénz a rendelkezé­sünkre állt. Azzal tisztában voltunk, hogy ez a renoválási folyamat hosszadalmas lesz, de abban is biztosak voltunk, hogy Isten segítségével vállalásunkat sikerrel fe­jezzük be. jövőjéért felelősséget érző és tenni akaró— erőnek össze kell fognia, hogy eredmé­nyesen vehessük fel a harcot e fenyegető veszedelem ellen. A Magyarországi Evan­gélikus Egyház nevében kifejezzük készsé­günket a kábítószer elleni küzdelemben a legszélesebb körű együttműködésre." Az Országos Presbitérium a javaslatnak helytadott és azt határozataként többféle hírközegben is a nyilvánosság elé viszi. 0 A templom tatarozásával kezdtük. Ez há­rom esztendőn át tartott. Első évben a templomtető cseréjét végeztük el, majd a torony helyreállítása következett. Végül a templomkülső újult meg. Ezekkel a mun­kákkal párhuzamosan korszerűsítettük az orgonát és a templomot is fííthetövé tettük. Mára a Mosonmagyaróvár központjában fekvő evangélikus templom a város egyik büszkesége lett. A negyedik évben kezdtük el az 1920-as években épült parókia felújítását. Első lé­pésben ezúttal is a rossz állapotban lévő te­tőt javítottuk ki, hogy megszüntessük a be­ázásokat. Ezt követte a teljes lakásbelső fe­lújítás, az összes nyílászáró kicserélésével, végül a falak külső pucolása, festése zárta a munkát. Egyházi épületeink felújítása 17 millió forintjába került a gyülekezetnek. A hála szava most elsősorban Isten felé száll, de mindazok felé is, akik adomá­nyaikkal, vagy önzetlenül vállalt munká­jukkal hozzájárultak az induláskor ember­­felettinek tűnő munka sikeres befejezé­séhez. A mosonmagyaróvári gyülekezet örömében Ittzés János, a Nyugati (Dunán­túli) Egyházkerület püspöke is osztozni fog azzal, hogy az ádvent 4. vasárnapján tar­tandó hálaadó Istentiszteleten az igehir­detés szolgálatát elvállalta. Kiss Miklós, mosonmagyaróvári ev. lelkész Annak ellenére, hogy 13%-kai emelték a portódijakat, az előfizetési díjat nem emeljük, csak ezt kérjük az Olvasóktól: Előfizetésükkel ne legyenek hátralékban és, ha telik, küldjenek be felülfizetést is. A nagy munka befejeződött

Next

/
Thumbnails
Contents