Erős Vár, 2002 (72. évfolyam, 1-6. szám)
2002-04-01 / 2. szám
72. ÉVFOLYAM ERGS^VÁU 5. oldal “HALÁL, HOL A TE FULLÁNKOD?” Olvasd: IKorinthus 15:54-57. Szerintem a halál az emberiség legnagyobb ellensége és legnagyobb büntetése is. Ádám és Éva őseink bűnbeesése óta arra emlékezünk hogy bűnös faj vagyunk. Rosszra visz hajlamunk. Többször választjuk a sötétség útját mint a világosságét. Ősszülőpárunkat azzal büntette meg Isten hogy engedelmetlenségük után kiűzte őket a Paradicsomból és lángpallóssal felfegyverzett angyalokat tett az Édenkert elé, hogy többet ne érhessék el az élet fáját. A halál fullánkja a bűn. Ez maradt az emberiség örökségéül. Káin és Ábel, Dávid és Úriás, az özönvíz mely elpusztította a bűnös embereket, a makacs egyiptomi fáraó, kinek elsőszülötjét elvitte apja engedetlensége, Júdás... A halált nemcsak a bűn következményének látjuk ma is, hanem az emberi élet természetes, de tragikus végének. Koldus is, király is egy sorsra jut. Születésünktől fogva egyik lábbal a sírban állunk. Sok író, költő a halált választotta témájául. Ezek közt Edgar Allan Poe és Emily Dickinson, amerikai hírneves író és költőnő emlékeztetik olvasóikat a halál kikerülhetetlenségére, misztikus valóságára. Igazán, a halál mindnyájunkat mélyen elgondolkodtat, talán rémít, fájdalomba, keserűségbe űz. De nekünk van reményünk! Jézus Krisztus feltámadása ez a remény. Őbenne Isten visszavezet bennünket az Édenkertben megőrzött élet fájához, melytől el voltunk tiltva. Megváltónk, Ki nagypénteken magára húzta az emberiség legijesztőbb leplét, a halált, harmadnapon feltámadott. Ledobta a halál leplét. Keresztségünk által mi is “oltva” vagyunk Krisztus életébe, halálába, és feltámadásába. Egy kisfiú és az apja egy vidéki úton kocsikáztak nyitott ablakkal egy szép tavaszi délután. Hirtelen egy méhecske beszállt a nyitott ablakon. A kisfiú megrémült, mivel halálosan allergiás volt méhcsípésre, de édesapja gyorsan a bogár felé csapott kezével, markába fogta, összenyomta, és elengedte. De ahogy elengedte, a méhecske tovább szállt, mivel nem lett agyonnyomva, és rögtön újra a kisfiú felé röppent. Apja újra meglátta fia rémült tekintetét. Ekkor az apa kinyújtotta kezét és mutatta a fiának. Tenyere közepén még ott volt a méhecske fullánkja. “Látod”, mondta a gyereknek, “nem kell többet félned. Én elvettem a fullánkot, hogy neked ne lehessen bajod.” Ugyanez a húsvét üzenete számunkra is. Többet nem kell félnünk a haláltól, mert Krisztus szembe szállt a halállal miattunk és értünk. Az Ő diadala miatt mi meg vagyunk váltva az ősi bűntől és következményétől - a haláltól. Krisztusunk elvette a fullánkot helyettünk. Hogy nekünk ne legyen többé félelem az életünk. Pál a Korinthusiakhoz intézett első levelében így írja: “Halál, hol a te diadalod? Halál, hol a te fullánkod?” Hála az Istennek, aki diadalt adott nekünk a mi Urunk Jézus Krisztus által. Őbelé szűrődött a fullánk és a halál mérge, de Ő legyőzte. Miattunk, értünk. Krisztus feltámadott! Eltaszította tőlünk legnagyobb ellenségünket, legnagyobb félelmünket. Általa új életünk van! Örök életünk! Általa mi is diadalmaskodni fogunk. Koldus és király, mindaz, aki szívből hiszi, hogy Krisztus érte halt meg. És érte győzte le a halált. Amikor életünk saját vagy szeretteink halandósága miatt felhőkkel van borítva, emlékezzünk a húsvét diadalmas üzenetére: “Krisztus feltámadott!”, és Pállal együtt, az egész kereszténységgel egyetemben szálljunk mi is szembe a halállal: “Halál, hol a te fullánkod?” Rigneyné Szántó Ildikó, gonzalesi ev. lelkész —— Egyetlen mondatban—— • Pápai rendeletre római katolikus miséken ezentúl rendszeresen két szín alatt történhetik áldozás (úrvacsoraosztás), hasonlóan az ortodox, anglikán, meg protestáns gyakorlathoz. • A “Lutheran Church of Australia” egyház Márk evangéliumának a középausztráliai bennszülöttek “alyawarr” nyelvén való megjelentetése után elkészült az Apostolok Cselekedetei könyv kiadására. • A 62 éves Krause Christian, a braunsweigi tartományegyház püspöke, nyugdíjba ment püspöki szolgálatától, de munkáját 2003 nyaráig folytatja, mint az Evangélikus Világszövetség elnöke. • Albánia fővárosában, Tiranában háromszázlelkes evangélikus gyülekezet tevékenykedik, főleg dániai evangélikusok támogatásával; jelenlegi lelkészük, Christenstein Kari is dán származású (Tiranán kívül Krujában, Durazzoban, és Epimanadesen is alakulóban van evangélikus gyülekezet). • A délsarki orosz kutatóállomáson ortodox templomot építenek azoknak az orosz sarkkutatóknak az emlékére, akik életüket áldozták a Délisark felfedezéséért. •Amerikai bejegyzéssel magyarnyelvű ún. Nemzetközi Keresztény Internetes Egyház létesült “László tiszteletes” vezetésével, mely felekezetenfelüliséget igényelve baptista egyházképet öltött fel. HÚSVÉTI ÉNEK Az egész világ újul. Új örömök intenek. Ahogy föltámadt az Úr, Föltámadnak mindenek. Érzik Alkotójukat, Mily erős, és Urukat Szolgálják az elemek. A tűz lobog és röpül. A levegő szétterül. A víz árad s völgybe gyűl. A föld biztonságban ül. Ami könnyű, feltolul, És mélybe hull a súly. Minden, minden megújul. Már az ég nem oly borús, A tenger sem háborús, A szél sem olyan vad, bús. Földi lejtőnk kivirult. Újra zöldell a kopár, Újra meleg a sugár. Mivel a tavasz kigyúlt. Enged a Halál fagya, E világnak hadnagya Birodalmát föladja, Melyet bennünk hódított. Míg az, mi nem övé, Vágyott, hogy megőrzené, Sajátjából kikopott. Élet a Halált veri, S már az ember megleli, Mit úgy fájt elveszteni: Az Édennek kéjeit. Kardját leeresztve, ím, Utat ád a Kerubin, S az Út könnyű és szelíd. Krisztus újra eget nyit És rabokat szabadít, Akiket fogságba vitt Holtuk óráján a bűn. Azért diadalukat Atyának és Fiúnak S Szentléleknek, zengjük hűn! Adam de Saint-Victor Babits Mihály fordítása MŰ KERESITEK A HOLTAK KÖZÖTT AZ ÉLŐT? NINCS TTT, HANEM FELTÁMADT! Lukács 24:5-6