Erős Vár, 2001 (71. évfolyam, 1-6. szám)
2001-02-01 / 1. szám
2. oldal ERŐS ©VÁR 71. ÉVFOLYAM A Magyarországi Evangélikus Egyház püspökeinek újévi üzenete I). dr. Harmati Béla, a Déli Ev. Egyházkerület püspöke: Az új esztendő, egy évszázad, és egy évezred küszöbén sokat jelent számunkra az apostoli intés: ti testvéreim, szabadságra vagytok elhíva ...” (Galata 5:13). Napjaink, éveink gyors rohanása miatt észre sem vesszük talán, mekkora ajándék, milyen csoda, hogy kereken egy évtizede szabadságban élhetünk. Ki gondolta volna még 10-15 évvel ezelőtt, hogy megváltozhatik körülöttünk Európa és az ún. “második világ”, a szocialista országok szabad-Beteljesedett az írás (Folytatás az 1. oldalról) szerűségben Jézus azt mondja, Ma teljesedett be ez az írás fületek hallatára. Érezzük-e, hogy mi is történt, s mi történik, amikor Jézus igéje megszólal közöttünk? Mennyire megdöbbentő, talán még ijesztő is, mintha Mózeshez hasonlóan szükséges lenne leoldanunk saruinkat, mert szent földön, azaz szent közösségben járunk. Ebben a mondatban válik még kézenfekvőbbé, amit János írt, hogy az Ige testté lett. Itt az Isten köztünk! Az örömhírhez mostmár hozzákapcsolhatjuk az isteni személyt, s a mi hitélményünk, mely lényegesen nagyobb és több, mint az akkori zsinagógában összegyülteké, teljes bizonyossággal fordul Jézus felé, kapaszkodik Belé, ragaszkodik Hozzá, mert amit akkor mégis kétségbevontak, arról mi tudjuk, hogy beteljesdett és még mindig beteljesedőben van. Jézus Krisztus elvégezte a Maga misszióját és hivatását azzal, hogy Magát bűneink váltságául halálra adta, hogy megvívta küzdelmét az ördöggel és rajta és a halálon is diadalmat aratott, feltámadott, él és uralkodik örökkön örökké: vezeti egyházát az Ige és a Szentségek által, hogy elvégezze és teljessé tegye az ősi próféciákban ígérteket és az így keltett reményeket. Hogy tanítványai, népe szerte a világban, ki-ki a maga élménye szerint legyen az evangélium hirdetője és a könyörületesség szolgálatának a gyakorlója. Igénk a dicsőséges Krisztusról beszél, Arról, Akire várt a világ és Akit újra meg újra ki kell nyilatkoztatni a világnak. 0 nemcsak a názáretieknek, hanem nekünk is mondja, Ma teljesedett be ez az írás fületek hallatára. Higyjük hát ezt: Jézus mindnyájunknak az öröme és üdvössége! Bizony mindnyájunkon is múlik, hogy higyje ezt a világ is és Jézusban újra megtalálja és felismerje önmagát, mint Isten jó és kedves teremtménye. bb ságot, függetlenséget kaptak. Ki merte volna gondolni akkor nálunk, hogy magyarországi egyházaink visszakapják állami erőszakkal egykor elkobozott intézményeiket, iskoláikat. Mindezt pedig háború és vérontás nélkül, békésen élhettük meg! Bizony kérésünkön felül hallgatott meg és ajándékozott meg minket az Úristen! Az apostoli intés folytatódik is: “Szabadságra vagytok elhíva, csak a szabadság nehogy ürügy legyen a testnek, hanem szeretetben szolgáljatok egymásnak. Mert az egész törvény ebben az egy igében teljesedik be: ‘Szeresd felebarátodat, mint magadat! Ha pedig egymást marjátok és faljátok, vigyázzatok, el ne emésszétek egymást!’” Felelősen élni szabadságunkkal mások javára: ezt adja meg egyházunknak, az ökumené közösségének, magyar népünknek, és az egész világnak 2001 -ben az Úristen! Ittz.és János, a Nyugati (Dunántúli) Ev. Egyházkerület püspöke: Akárhogy akartam is, nem tudtam szabadulni tőle, pedig számtalan kísérletet tettem rá. De újra és újra visszaíurta magát gondolataimba, s ami még meghökkentőbb - a szívembe is. Pedig elhessegettem és másfelé késztettem volna gondolataimat. Nem sikerült. így hát nincs mit tennem, ezt el kell mondanom Testvéreimnek, mint új évi, új századi, új évezredi üzenetet. Mi hát ez a szívembe magát befészkelő útravaló? Mindössze ez: Térjetek meg, mert múlik a kegyelem ideje! És bár vált ezredévet ezredév, és mintha minden úgy menne tovább (valóban megy úgy?), mint az atyák idejében (vö., 2Péter 3:4), mégis tudnunk kell, hogy a múló időben, tűnő boldogságunk száguldó perceiben, szenvedéseink óíomlábú óráiban, rohanó éveinkben is egyre közelebb kerülünk időnk és szívünk Urához, Jézus Krisztushoz. Jézus Urunk, majd lánglelkű reformátorunk is ezzel a programmal lépett a nyilvánosság elé. Megújulásra szoruló egyházunkban, mai helyzetünkben, nem ezt az örök-új programot, a megtérésre hívó szó programját kell-e újra meghirdetnünk? Hogy lehessen az élő egy igaz Isten egyedüli Úr a mi életünkben is, hogy fejetetejére állított értékpiramisunk végre talpára zökkenhessen, hogy ne a régi kép köré fabrikáljunk új, talán tetszetősebb keretet, hanem a kép, a tartalom, a lényeg lehessen az új. Ez nem emberek által kitalált program, hanem ez Isten örök programja népe számára. De most az ezredév-váltás meghitt, szívszorító idején talán fogékonyabbak vagyunk rá és talán az engedelmességre is készségesebbek. Vagy pedig minden marad a régiben... D. Szebik Imre, az Északi Ev. Egyházkerület püspöke, országos elnök-püspök: Egy letűnt évezred, az elmúlt évszázad után az idő Ura a harmadik évezredbe vezetett át bennünket. Kérdezhetjük, mit kell a feledés tavába ejtenünk és mit érdemes átmentenünk a XXI. évszázadba? Tudom, sokféle választ lehet adni a felvetett kérdésre, s én sem kívánom felvállalni a teljesség igényét. A Léthe vizébe kell dobnunk az elmúlt század félelmetes erőszakot, szörnyű szenvedést kiváltó embertelenségét. Világháborúk pusztító tüze, megalázó deportálások, tömeges népirtás, Auschwitz, Gulag soha ne ismétlődjenek. Keresztyének háttérbe szorításának, kemény üldözésének fájdalmas emléke árnyékként vetődik a történelemmé vált XX. századra. Lehetne folytatni a sort a meg-nem-született életek kioltásával, a másikat áruba bocsátó morál széleskörű elfogadásával (munkaerő kereskedelem, élsportolók adás-vétele, szexturizmus, a reklámok féligazságainak megtévesztő hatása). Mit érdemes magunkkal hozni új évszázadunkba? Semmi sem erősíti jobban az embert, mint az iránta megnyilvánuló bizalom - írja Hamack Adolf, a 150 éve született teológus. Istenünk bizalmát fejezte ki irántunk. Övéi lehetünk, s Ő hozzánk akar tartozni. Nem a történelem véletlennek hitt eseményei irányítják sorsunkat, nem a vakszerencse kiszolgáltottjaiként vergődünk. Isten az események irányítója. Az Ő kezében összpontosul a végső szándék. Ebben minket is mozgósít, fontos, hogy engedelmeskedjünk akaratának. Nem kell romlott természetünk fogságában megkötözöttségünk béklyóit hordoznunk. Van Szabadítónk! Ha Isten bízik bennünk, szabad-e mást tennünk, mint hogy mi is bizalommal ajándékozzuk meg egymást. Teréz anya mondotta: Ne nyugodj bele, hogy ha valakivel találkozol, utána ne legyen boldogabb! Járjunk mi is környezetünket boldogító új esztendőben ! (Az Evangélikus Élet- bői) ÖKUMENIKUS FURCSASÁGOK vagy hírszerkesztői figyelmetlenségek • A Magyar Távirati Iroda interneten jelentette, hogy D. dr. Harmati Béla ev. püspök a bp.-deáktéri ev. templomban karácsonykor szentmiséi mutatott be. • A “Califomiai Magyarság” egyik temetési híre szerint Nagy Bálint református lelkész engesztelő Istentiszteletet tartott. • Az “Angliai Magyar Tükör” arról számolt be, hogy Londonban, a Westminster r.k. székesegyházban tartott magyar millenniumi ünnepélyen Pátkai Róbert ev. püspök szentbeszédet mondott. 0