Erős Vár, 2000 (70. évfolyam, 1-6. szám)
2000-08-01 / 4. szám
2. oldal ERGS0VÁU 70. ÉVFOLYAM ÚJ PÜSPÖK EVANGÉLIKUS EGYHÁZUNKBAN Megválasztották a leendő Nyugati (Dunántúli) Ev. Egyházkerület püspökét és felügyelőjét. A 114 szavazati joggal rendelkező egyházközségekből három szavazat nem érkezett meg időben. A befutott 111 szavazat közül kettő formai okok miatt érvénytelen volt. A 109 érvényes szavazat megoszlása: Ittzés János kőszegi lelkészre 71, Smidéliusz Zoltán somogy-zalai egyházmegyei esperesre 38 szavazat jutott. Az egyházkerület püspöke tehát Ittzés János lett, akinek világi elnöktársként dr. Weltler János veszprémi főgyógyszerész segít majd. Ittzés János 1944. június 18-án született Ittzés Mihály győri püspöki másodlelkész és Balikó Erzsébet gyermekeként. 1962-ben érettségizett, majd a teológiára jelentkezett, amit jeles szigorlattal fejezett be. Lelkiismereti okokból személyes hűségeskűt nem tett az akkori egyházvezetésnek, ezért azonnal nem avatták lelkésszé. így a következő három évet segédmunkásként dolgozta végig. Végül 1970. szeptember 20-án Ottlyk Ernő püspök lelkésszé avatta és a győr-nádorvárosi gyülekezetbe küldte ki szolgálatra. Ezt követően segédlelkész volt Kőszegen, majd a takácsi-gecsei társgyülekezet szervező lelkészeként tevékenykedett. 1981 elején a kőszegi gyülekezet hívta meg parókus lelkésznek, ahol a mai napig szolgál. Alapítótagja az Ordass Lajos Baráti Körnek, s tagja a baráti kör lapja, a Keresztyén Igazság szerkesztőbizottságának is. Közegyházi szolgálatot eddig nem vállalt azért, mert úgy érezte, hogy az egyházunk megújulását célul kitűző szándékok újra meg újra hajótörést szenvedtek a megújulástól félő és az azt ellenző erők és személyek miatt. Ez az oka annak is, hogy az 1989 előtti püspökválasztásnál annak ellenére nem vállalta a jelöltséget, hogy több gyülekezet is javasolta őt a püspöki tisztségre. A püspök személye tehát immáron ismert. A kérdés most az, hogy új egyházkerületünknek milyen típusú püspök lenne a legjobb. Személy szerint legfontosabbnak azt érzem, hogy a püspök ne megosztó, hanem integráló személyiség legyen. Elég sok adok-kapok volt már evangélikus egyházunkban; nyugalomra lenne szükség. Most itt a lehetőség, hogy stílusban is újat kezdjen egyházunk. Az új egyházkerület nem szakadhat el, nem élhet önálló életet, mert három kerület alkot egy egyházat. Ha nem szűnik meg a békétlenség, az egyházunk megújulásának akadálya lesz. Másik fontos szempont, hogy a püspök a lelkészek lelkipásztora legyen. Etekintetben mindenképpen jó, hogy Ittzés János gyülekezeti szolgálatból jön. így pontosan tudja, milyen gondok gyötörhetik és milyen magányos lehet sokszor egy lelkész. O maga is benne élt, szembesült azokkal a kihívásokkal, amiket minden lelkész másként él meg. A lelkész is igényli, hogy valakinek elmondhassa problémáit, esetleges kudarcait, félelmeit, vívódásait, csalódásait. Nagyobb bizalommal fordul olyanhoz, akiről tudja, hogy megérti őt. “Egészen beteg már a fej, egészen gyenge már a szív” (Ezsaiás 1:5). * Lehet-e még segíteni egy testrészen, ha egészen beteg? Ilyenkor halljuk: amputálni kell, eltávolítani az ujjat, a végtagot, a vesét, a szemet, mert így akadályozható meg a továbbteijedés. De ha a fej egészen beteg? Soproni szolgálati időm kezdetekor temettem egy fiatal édesanyát. Sajnos az agydaganat eltávolítása nem tudta megakadályozni, hogy ne maradjon egyedül a hitves három kiskorú árvával. Infarktusok után a szív váratlanul, hirtelenül megállhat, mint az óra, melynek rugója elpattant. A próféta nemcsak testi leépülésről beszél, hanem a totális mélységről, melyből nem tudunk kijutni, mert gondolataink öszszekuszálódtak és szívünkben valami zakatol, mint hosszú alagútban a vonat és nem akar véget érni. Miért van ez a zűrzavar a fejemben és a zakatolás a szívemben? Nermcsak katasztrófák alkalmával vetik fel a “miért” kérdést, mint az ökumenikus gyászistentiszteleten az ausztriai busz, majd a lavinakatasztrófa áldozatai mellett tették, hanem személyes végelgyengülés idején is. A miért kérdésre akkor tudunk jól válaszolni, ha nem külső okokat keresünk. Ha nem emberek kézzel, szemmel, s intrikával való verését hangsúlyozzuk. Ha nem is Isten verése lesz a gyújtópontban, mellyel tönkre akar tenni. Ne másban keressem a leépülés, a végelgyengülés okát, hanem magamban. Oka vagyok zavaros döntéseimnek és annak is, hogy még a szívem is elhagyott. De sokan mondják ezt egyik evangélikus költőnk versét idézve. Azt már kevésbbé, hogy már a szíve sem búja ki vele és nemcsak családtagjai menekülnek tőle. Einstein Albert mondta: “A legnagyobb veszély a világ számára nem az atombomba, hanem az emberi szív.” Meghökkentő kijelentés, amikor az atombomba még ma is fellelhető nyomaira gondolunk, eltorzult emberek szívszorító vonásait látva. A püspök végezetül legyen gyülekezetlátogató. Nagy hatása van minden gyülekezet életére egy-egy püspöklátogatás. Igényli az egyház népe, hogy személyes kapcsolatban álljon velük a főpásztor. És nemcsak akkor, amikor protokollesemeny van a gyülekezetben, hanem akkor is, amikor a püspöklátogatás célja nem más, mint az azokkal való találkozás, akik mára márcsak maroknyian maradtak, de hűságesen őrzik a lángot, és akik nélkül nincs többé egyház. Kiss Miklós, mosonmagyaróvári ev. lelkész Mégis igaz, hogy a legnagyobb veszély a szívben rejlik. Ha elhagy bennünket, a veszély növekszik, mert másokat fertőz. Nem Istent kereső útra megy, hanem a tékozló fiú útját akaija járni. Ezért a végelgyengülésben csak egyet tehetünk bűnbánattal, hogy megmeneküljünk. Kérni a jó Pásztort, hogy keresse meg szívünket, tisztítsa meg a bűntől, és helyezze megújítottan életünkbe, a centrumba. így nem fertőz, hanem másokat is erősít. Ha Isten mellém állított “fej- és szíverősítő” testvéreket, hogy az életmentő “szívműtét” után felépülhessek, nekem is van erőm most már, hogy észrevegyem és bátorítsam a gyengéket. Akik a végelegyengülés felé vezető úton mennek egyre lejjebb. Szimon János, soproni ev. lelkész A MOSOLYGÓ MAGYAR JÖVŐ JEGYÉBEN (Folytatás az 1. oldalról) nyékre — megyeszervezet, törvénykönyv és igazságszolgáltatás, hadsereg — támaszkodott. Népe akkor tudott ellenállni a külső és belső Rossznak, ha a Tízparancsolat szellemében élt. Meg tudott újulni a reformációban, a reformkorban és az azzal összefüggő szabadságharcban, 1956-ban, s — bízzunk benne — a rendszerváltozás immár tízéves folyamatában. A magyar millennium üzenete az, hogy az Ur kegyelméből “annyi balszerencse közt, oly sok viszály után [...] él nemzet e hazán”, s végre ismét saját kezünkben van a jövendő. Rajtunk múlik, hogy mosolygó lesz-e. Dr. Jeszenszky Géza, Magyarország washingtoni nagykövete j Sajnáljuk, hogy anyagtorlódásAapterjedelem mi- J l att több értékes cikk/írás közlésétől el kell tekin-1 j lenünk. A szerzők elnézését kérjük. - Szerk. VÉGELGYENGÜLÉSBEN
