Erős Vár, 1998 (68. évfolyam, 1-6. szám)

1998-02-01 / 1. szám

2. oldal ERGS® VÁR 64. (68.) ÉVFOLYAM Uj kihívás előtt az egyházak Uj, az eddigieknél is nagyobb kihívás előtt állnak az egyházak, közöttük az evangélikus egyház is. A csalóka mámort és tönkrement életeket okozó kábítószerek terjedéséről van szó. Aminek létét Nyugaton már hosszú idő óta nem titkolják és tragikus következmé­nyeit belátva megpróbáltak ellene tenni valamit, azt nálunk mostanság kezdik csak a maga pőre valóságában megismerni. A rendszerváltás előtt, mint sok minden mást, a kábítószerveszélyt is elbagatelli­zálták és a problémát a szőnyeg alá söpör­ték. Strucc módjára homokba dugták fejüket az illetékesek és azt mondták: ha nem be­szélünk róla, a probléma nem létezik. Pedig már abban az időben is nagyszámú kábító­szerrel került kapcsolatba az a néhány ön­kéntes, akik ilyen irányú misszióban vállal­tak szolgálatot. Igaz, akkoriban még nem a kemény drog volt a jellemző, mert a vasfüg­göny még jól zárt. A kábulás lehetőségét azonban már akkor is sok fiatal megtalálta, leginkább ragasztóanyagok gőzének a be­­szippantásával, vagy különböző gyógy­szerek, mint a Parkán-tabletta és szeszes italok együttes fogyasztásával. A rendszerváltozással aztán lehullott a vasfüggöny, megnyíltak a határok, és sok más szennyel együtt a kábítószer is beáram­lott az országba. Az első időszakban Ma­gyarország mégcsak a kábítószer átmenő útvonalaként szerepelt, de hamarosan célor­szággá vált. Ráadásul megjelentek és hozzá­férhetővé váltak a kemény drogok is, ame­lyek rövidebb idő alatt okoznak drogfüggő­séget. A gombamód szaporodó diszkókban korlátlanul lehet hozzájutni bármilyen kábítószerhez, vagyis ez azt jelenti, hogy nemcsak néhány deviáns életmódott folytató csoport, hanem az egész felnövekvő, új generáció került veszélybe. Megérkezett tehát, itt van a drog, de ellene semmit, vagy alig tesznek azok, akiknek kezében eszköz lenne a drogprobléma kezelésére. Vannak olyan liberális, a jelenleg hatal­mon lévő kormányhoz közelálló közéleti emberek, akik a kábítószer területén igazán lazára engedett gyeplőt tovább lazítanák. A szabad-demokrata Konrád György író pél­dául a könnyű drogok engedélyezését, lega­lizálását szorgalmazta. Persze ez a törekvés érthető olyan hatalom részéről, amelyik tudatosan erkölcsi válságba sodorta az országot és a nemzet gerincét, erkölcsi tar­tását megroppantotta. Újabb lépésként a lehető legtragikusabb célt irányozta meg: a nemzet jövőjét jelentő új generációt akarja többek között a kábítószerrel beteggé, ki­szolgáltatottá, s irányíthatóvá tenni. Egy másik író, aki nem a hatalom kegyelt­je — ezért kevéssé ismert —, Fekete György már hosszú-hosszú évekkel ezelőtt reális lehetőségként vetette fel a nemzethalál vízióját. Igaz, akkor ő az egyre fogyó népes­séget látta a veszély fő forrásának. Akkor a liberális tábor hangosan kigúnyolta őt, ám mára víziója egyre inkább a tragikus való­ság képét ölti magára. Évente egy-egy nagy­­városnyival leszünk kevesebben és az egyre fogyó nemzet is egyre betegebbé lesz. A drog ezt a folyamatot lényegesen felgyorsít­hatja. Milyen feladataik vannak ebben az új helyzetben az egyházaknak, köztük az evan­gélikus egyháznak is? Elsősorban is az, hogy felismerjék ezt a súlyos problémát, válaszoljanak a kihívásokra, és finom érzé­kenységgel kezeljék is ezt. Ehhez azonban meg kellene teremteniük a megfelelő intéz­ményrendszert, meg kellene keresni azokat a segítőket, akik elhivatottak szolgálatot vé­gezni a kábítószer-misszióban, és meg kel­lene oldaniuk az utógondozást is. Mindezt egyedül, állami segítség nélkül az egyházak felvállalni nem tudják. Jelenleg azonban nincs meg az akarat a döntéshozókban a szükséges támogatás biztosításához. Ennek híján pedig a kilátástalan helyzetben is hő­sies küzdelmet folytató egyházi és civil szer­vezetek elfáradnak, rosszabb esetben pedig beszüntetik tevékenységüket. A kábítószerkérdésben Magyarország a 24. órába lépett. A veszély nagy és a helyzet javulására egyelőre sajnos nincs sok esély. Az egyházak felelőssége ebben a helyzetben óriási, de nemcsak az övéké, hanem minden, a nemzet jövőjéért aggódó civil szervezetéé is. Komoly társadalmi öszszefogásra lenne szükség. Továbbá, velem együtt sokan reméljük, hogy májusban jól választ az ország népe és olyan új kormány kerül hatalomra, amelyik a nemzet felemelkedé­sét, megerősödését, és polgárosodását tartja majd feladatának, és megadja azt a szüksé­ges segítséget, amivel visszaszorítható lesz korunk új pestise, a kábítószer. —Kiss Miklós, mosonmagyaróvári ev. lelkész STATISZTIKAILAG Lettországban 841 a bejegyzett gyüleke­zetek száma, azaz hetvenöttel több, mint egy évvel ezelőtt. Ezek közül az evangélikus gyülekezetek száma 282, ami héttel való gyarapodást jelent. Utánuk következik a római katolikusok 195 gyülekezete (31 az új közöttük), majd az ortodoxok 101 gyüle­kezete (az ő gyarapodásukat nem jelzi a hírszolgálat). Az 1996/97-es tanévben 643 elemiskolából 202-ben és 376 középisko­lából 39-ben volt vallásoktatás. Éz azt jelenti, hogy a kisiskolások és diákok közül csupán 4% járt vagy járhatott hittanra, lwi Személyi hírek • Nt. Leidenfirost Tódor ny. misszionárius lelkész, aki hosszú éveken át szolgált Libé­riában, 1997. december 22-én betöltötte 75. életévét. Megkésve ugyan, szeretettel és éveihez Isten áldását kívánva köszöntjük. • Nt. D. Flisser Ferenc, a bethlehemi (PA) Szent János Vend-Magyar Ev. Egyház ny. lelkésze nemrégen intenzív kórházi ápolásra szorult. Az Áldott Orvos gyógyító kegyel­mébe ajánljuk. • Nt. Tessényi Komélné a texasi Conroeban örvend, hogy az életét veszélyeztető kór tünetei hosszas kezelés következtében már nem mutatkoznak. Nt. Bernhardt Béláné az ohioi Lakewoodban felépülten van ottho­nában néhány közvetlen karácsony előtti nap kórházban való eltöltése után. Hálaadó szívvel örülünk együtt az örülőkkel. • Csikágóban november 22-én elhunyt a békéscsabai születésű Saláta Pál, a csikágói magyar és általános közélet nagyrabecsült személyisége, annakidején az ottani magyar ev. gyülekezet hűséges tagja. Családja gyá­szában a feltámadásba vetett hit vigaszta­lásával osztozunk. 0 A.M.E.K. TAGSÁG “Az Amerikai Magyar Evangélikus Kon­ferencia tagságát olyan... magánszemélyek alkotják, akik a Konferencia hitvallási alap­jával egyetértenek és a Konferenciában való tagságukat igénylik.” Egyelőre még lassan bővül az AMEK tagsága. Szívesen hívjuk hittestvéreinket, hogy a Konferenciában tagságot vállaljanak: így tölti be ez a szervezet rendeltetését, mint az északamerikai magyar evangélikusok szórványközössége. Az évi tagsági díj $20 (US vagy kanadai), mely magában foglalja az Erős Vár-ra való előfizetést is. Csekket “tagság” vagy “membership” megjelöléssel a lap nevére és címére szíveskedjenek küldeni. Aki megújítja előfizetését 1998-ra, gondolja, meg, hogy nem lenne-e AMEK taggá. Aki pedig már előfizetett 1998-ra és AMEK tag kíván lenni, szíveskedjék pót­lólag beküldeni US$14-t vagy CA$10-t tagsága érvényesítésére. Emlékeztetjük az AMEK tagokat, akiknek 1997-tel lejárt a tagságuk, hogy azt megú­jítani szíveskedjenek. A lap címszalagján a törzsszám utáni “M” betű jelzi az AMEK tagokat 0

Next

/
Thumbnails
Contents