Erős Vár, 1996 (66. évfolyam, 1-5. szám)
1996-08-01 / 4. szám
2. oldal EROS® VÁR 62. ÉVFOLYAM lem nélkül légüres térben élnek, s nincs remény a jövő építésére. Érdekes, hogy ezt a gyarmatosítók is azonnal észrevették, pedig sem vér, sem a legcsekélyebb lelki közösség sem kapcsolta őket össze a koldussá tett milliókkal. Elkészültek tehát a változásra. “Átkeresztelték” a mindenható pártot, levették a vörös condrát, s hófehér páncélba öltözött kereszteslovagoknak álcázták magukat. Ez a látszat aztán több karrierista, Nyugaton élő közéleti vezetőt magával sodort, mert azt hitték, hogy eljött az idő kis pecsenyéjük sütögetésére. Ezért nagy lojalitásuk színeiben egymásnak adták a kilincset Budapesten és a szabadvilág “magyar” követségein. Viszont ezek a minden gátlás és meggyőződés nélküli fogadatlan prókátorok elszámították magukat, mert amikor a tektonikus erők politikai Richter-skálája a kitörés pontjára ért, csak a rendszer új neve jelentett “változást”. 1989. október 23-án következett ez be, mikor az ország ideiglenes elnöke a parlament erkélyéről az összegyűlt tömeg tudtára adta, hogy hazánk ezentúl nem Népköztársaság, hanem Köztársaság. Vagyis kizárólag az történt, hogy elhagyták a “Nép” szót. Egyébként minden maradt a régiben. Hallatlan cinizmusra vall, hogy szózatát arról az erkélyről intézte a nemzethez, amelyről 1956 nagy napjaiban kiadták a parancsot az ÁVO-nak, hogy tüzet nyisson a szabadságukért békésen tüntető sokaságra. 1990 áprilisában végül szabadon választhatott a magyar nép, mert a kommunizmus állítólag megbukott. Szomorú azonban, hogy a korteshadjárat során, Urunk Király, a Te “svájcisapkának” gúnyolt koronádat és jobbodat használták fel cégérnek a politikai kufárok, hogy kegyes látszatot keltsenek ezzel. Szent ereklyéinket, e nemzeti klenódiumokat, melyek bámészkodók számára kiállított múzeumi érdekességek, a “republica” propagálására használták fel. Pedig, akik átélték az 1. világháború óta eltelt évtizedek eseményeit, saját bőrükön tanulták meg, hogy az eddigi köztársaságok évezredes hagyományainkat taposták sárba. Tehát a “tanács-” és “népköztársaság” elnyomást, szellemi és gazdasági nyomort jelentett a magyar népnek. Ilyen példák után lett hazánk “demokráciává”, és magát keresztény-nemzetinek valló kormány állt az élére. Ezután mindenki abban reménykedett, hogy elkezdődik végre az új országépítés, négy évtized közönséges bűnözői elveszik méltó büntetésüket, majd megteremtik a demokráciának joggal nevezhető szabad országot. Sajnos rövidesen jött a nagy csalódás, amikor kiderült, hogy a kormány nem keresztény és nem nemzeti. Hamarosan elhallgattatták azokat a politikusokat, akik magyarok mertek lenni és ezt ki is mondták. Az ország kiárusításával viszont nem késlekedtek. Ami pedig megbocsáthatatlan bűnük, hogy Kárpátalját, a magyar őslakosságot 100 x $100 = SZÁZSZORSZÉP Tíz éve volt utoljára, hogy az Amerikai Magyar Evangélikus Konferencia az Erős Vár olvasóihoz fordult szíves és bőkezű adományokért pénzállományának feltöltésére. Most megint hasonló helyzetbe került az AMEK: tartalékai fogyóban vannak, s azt a leszűkült missziót is alig képes ellátni, ami még szolgálatát igényli. Különösebb gondunk az Erős Vár megjelenésének a biztosítása, a magyar evangélikus ügyek képviselete és szemelőtt való tartása országos vonatkozásban, szórványgondozás (telefonon és levélben), hazai kapcsolatok ápolása, teológiai ösztöndíjak “felkutatása” és hasznosítása, adományok közvetítése, s egyéb más alkalmi szolgálat. A kérés tehát az, hogy mindezekhez állhasson anyagi keret rendelkezésre. Vagyis kérem az Erős Vár olvasóit, hogy ezúttal az Amerikai Magyar Evangélikus Konferencia javára szíveskedjenek adakozni, kisebb-nagyobb adományokkal. Aki megengedheti magának, azt kérem, szíveskedjék $ 100-t beküldeni, hogy minél hamarabb eléljük a “kampány” célösszegét, a $10,000-t, ha akad még nyolcvannégy ilyen nemes adakozó — gondolom és remélem akad... Minden adományt az Erős Vár- ban folyamatosan nyugtázunk; aki úgy jelzi, annak az adományát emlékadományként. Minthogy az adományok az adóalapból levonhatók, szíveskedjenek csekket, pénzesutalványt a következőképpen kiállítani és küldeni: (Az USA-ból és külföldről) Hungarian Conference—ELCA, 9715 Lake Avenue, Cleveland, OH 44102-1229. A “memo” vonalra íijanak ennyit: AMEK. (Kanadából) Hungarian Lutheran Church, 40 Shady Lane Cres., Thornhill, ON L3T 3W7. a “memo” vonalra szintén írjanak ennyit: AMEK. Szíves figyelembe még: Ilyen adományok függetlenek minden mástól, vagyis ezek nem számítanak előfizetésnek, felülfizetésnek, hátralékos előfizetések kiegyenlítésének, vagy akár AMEK tagsági díjnak; egyszerűen és egyenesen az Amerikai Magyar Evangélikus Konferencia szolgálata folytatását biztosítják. Az AMEK léte és munkája Istentől ihletett hivatás, ezért az <3 nevében szól a kérés az adakozásra, hiszen az Igéből olvassuk: “A jókedvű adakozót szereti az Isten” (2Kor 9:6-7). Minden eddigvett adományért, s a jövőbeniekért előre is, hálás szívből mondok köszönetét. * » * $100: Balázs Dénes és felesége elhunyt szeretteik emlékére Bethlehem PA), D. Flisser Ferenc szülei, Fiiszár Mihály és felesége emlékére (Bethlehem PA), Kiss Antalné (Etobicoke ON), dr. Masztis Szilárd (Weston ON). $50: Halászi László és felesége (sz. Hefty Ildikó) Nt. dr. v. Hefty László emlékére (Pueblo CO), Tomaj Gusztáv (Chicago IL). $25: özv. Üregdy-Nagy Józsefné elhunvt szerettei emlékére (Lakewood OH). Eddig összesen: $1,685.00. — Bernhardt Béla, főesperes az Amerikai Magyar Evangélikus Konferencia elnöke meg sem kérdezve, Ukrajnának ajándékozták anélkül, hogy az kérte volna. Ezzel megteremtették a precedenst a tót és oláh alapszerződések hazaárulásához. A nemzet erkölcsi, kultúrális, gazdasági felemelésére nem jutott idejük, mert négyéves tevékenységük mintegy abból állt, hogy előkészítsék az utat valamiféle visszarendeződéshez, ami kétévi “sikerrel” is járt. Hazánk tehát “szabad ország”, vagy legalábbis azt állítják, hogy az. Ugyanakkor e nagy demokratikus fejlődésben ott tartunk, hogy ma a dolgozók, illetve azok, akik olyan szerencsések, hogy még van munkájuk, éppencsak vegetálnak, a nyugdíjasok pedig majdnem éhenhalnak. Közben a “régi gárda” mindegyike a helyén van, vagy azok, akik az utódaik, és luxusvilláikból gyönyörködnek ebben a “demokráciában”. Hírek szerint a nagy történelmi évforduló és Szent István napja alkalmából az új urak nagyarányú parádét rendeznek külföldi látogatók odacsalogatására és a még ma is álló, ugyan átformált “felszabadulási” emlékműnél megrendezik a látványos tűzijátékot. Talán csodálkozva kérdezed, nagy Királyunk, hogy miért mondjuk el mindezt Neked, Aki ismered a múltat, a jelent, és a jövőt is. Éppen a jövő megalapozásának a szándékából történt ez, melyhez a Te segítséged nélkül nem lehet nekifogni. A nagyvilág diaszpóráiban élő magyarság ugyanis lemérte, hogy öt évtized nagyon hosszú idő, mely alatt a félelem, a nyomor, s a közöny megbénította népünk cselekvőképességét. Könyörgünk hát Neked, István Urunk, és hívunk, hogy legyél szellemeddel, fajtádat szerető szíveddel, kemény kezeddel, életszentségeddel a jövő ezredévekig kitartó magyar bástya építője. Állj azok mögé, akiket méltónak tartasz e nagy feladat végrehajtására. Kérd a Mindenhatót, hogy adjon nemzetünknek olyan gerinces, hűségesen keresztény vezetőket, akik világnézetükért, hazájuk és fajtájuk jövőjéért, ha kell, fel is áldozzák magukat, hogy példát adjanak. De arra is kérünk, hogy büntess! Keményen lakóijának mindazok a tőlünk idegen kártevők, vagy közülünk való árulók, akik ezeréves hazánkat porbadöntötték. Ne bosszúállás legyen ez, hanem kizárólag igazságszolgáltatás. S végül, adj tiszta észt, józan értékítéletet a vezetésre hivatottaknak, legyen ébredés a hosszú fásult dermedésből, s töltsön el meggyőződés mindnyájunkat, hogy a Te szilárd, Isten által megszentelt alapokra épült országod fénye egyszer még bevilágítja az egész Kárpátmedencét. — Dr. Fáy István (Welland) IMÁDKOZZUNK! Urunk, Aki abban mutattad meg hatalmadat, hogy irgalmas vagy: áraszd ki reánk is kegyelmedet. hogy célegyenest törekedjünk ígéreteid elnyerésére, és részesedjünk örökkévaló javaidban, az Ür Jézus Krisztus által, Aki Veled és a Szentlélekkel él és uralkodik örökkön örökké. Ámen.
