Erős Vár, 1995 (65. évfolyam, 1-6. szám)
1995-12-01 / 6. szám
EROS VAR AMERIKAI MAGYAR EVANGÉLIKUSOK LAPJA 61. ÉVFOLYAM 1995. DECEMBER No. 6 (295). Vol. 61. Dec. 1995. USPS 178560 6. SZÁM BESZÉL AZ ISTEN - HOZZÁNK Viráons Lürár«nnvi pnpk “Miután régen sokszor és sokféleképpen szólt Isten az atyákhoz a próféták által, ezekben a végső időkben a Fiú által szólt hozzánk, Akit örökösévé tett mindennek, Aki által a világot teremtette. O Isten dicsőségének a kisugárzása és lényének képmása, Aki hatalmas szavával hordozza a mindenséget, A ki miután bűneinktől megtisztított, a mennyei Felség jobbjára w//"(Zsidók 1:1-3). * * * Az Ige testté lett — hirdeti az ősi evangélium János lejegyzésében a karácsonyi üzenet lényegét. A SZÓ — a teremtő, fenntartó, gondot viselő isteni szó hús-vér valósággá lett. A Zsidókhoz írt levél szerzője nem hideg-rideg bejelentést tesz, hanem örömmel szárnyra kelő mondatokban adja tudtunkra, hogy beszél az Isten! Nem érthetetlen zörejek, vagy sejtelmes hangok hallatszanak. Nem felfoghatatlan rezgéshullámok szállnak tova. Nem is megfejthetetlen, vagy legalábbis nehezen követhető rejtjelek keringenek az éterben. Beszél az Isten. S nem úgy, mint Akit nem érdekel, hova jut a hangja, meddig ér szava. Beszél az Isten — hozzánk, nekünk. A nagy karácsonyi kísértés az, hogy parányivá nyomorítsuk a leghatalmasabbat, gyermekké “szelídítsük” a világ Urát. Milyen kedves, amikor a gyermek “gügyög”. Elmosolyodunk, netán még utánozzuk is, de közben tudjuk, nem kell igazán figyelni, s nem kell igazán komolyan venni. Mert a gyermek gügyög, nincs igazán értelme a hangoknak, nincs igazán mondanivalója a kiejtett “szóutánzatoknak”. Ne csináljunk — még karácsonykor sem — a betlehemi Gyermekből gügyögő kisdedet. Ha megtesszük, ez az ördög munkája, s mi annak cinkosai vagyunk, hiszen el akarjuk hallgattatni a legfontosabb, a leglényegesebb üzenetet: Az Isten beszél. Van mondanivalója számunkra. Sőt! Életbevágóan fontos mondanivalója van részünkre! De hiszen van sok jelzés a világban. Annyi mindenben figyelhetünk még az Isten szavára... Róla beszél fű, virág — hangoztatja egyik ifjúsági énekünk. A csillagvilág rendje Őt visszhangozza — vallják meg tudósok. A természet csendje Általa “beszédes” — mondják megszállott kirándulók. A művészek zenébe, szoborba, vagy képbe rögzített szava Miatta sokatmondó ... Jók, fontosak, izgalmasak ezek a jelzések, de mindig csak közvetettek, áttételesek. Isten azonban közvetlen szól; jólérthető beszédben, meghallható szóban közeledik felénk. “Szóból ért az ember”, tartja a közmondás. Isten komolyan vette ezt a tényt. Megszólalt, s nem csupán tolmácsok segítségével. Tette ezt korábban: “Sokszor és sokféleképpen szólt az atyákhoz a próféták által.” Jézusban azonban egészen közel jött, emberré lett, s szól hozzánk, hogy értsen a szóból az ember. Karácsony idején bőven van lehetőségünk, hogy hallgassuk Őt. Természetes, ösztönös módon élünk is vele. De az ünnepek elmúlnak, s a hétköznapok útelágazásainál, az ünnepek után ránkváró döntéshelyzeteknél, a bizonytalan pontok------------—--------■----———— Virágos karácsonyi ének Óhajtozom el a Magasságba, Nagy a csúfság idelenn, De van Karácsony, Karácsony, Istenem, én Istenem S ember-vágy küldte Krisztusunkat, Két gerlicét vagy galambfiókát, Két szívet adnék oda, Hogyha megint visszajönne A Léleknek mosolya S szeretettel járnánk jászolhoz. Krisztus kívánta, Megtartóé, Lázong át szívemen, Mert Karácsony lesz, Karácsony, Istenem, én Istenem, Valaha be szebbeket tudtál. Óhajtozom el a Magasságba Gyermekségemben kötött Minden szűzséges jussommal, Mert az emberek között Nem így ígértetett, hogy éljek. Követelem a hódító álmot. Karácsonyt, Krisztus-javat, Amivel csak hitegettek, Amit csak hinni szabad, Csúfság helyett a Magasságot. Lábainknak eligazítását Kérem én szerelmesen, Karácsony jöjjön, Karácsony És száz jézusi seben Nyiladozzék ékes bokréta. — Ady Endre nál szükségünk van tanácsra, vezetésre, bíztatásra. Miért hallgat, miért nem segít az Isten?, kérdezik sokan ilyen esetben. Az első karácsonykor mindenki számára hallhatóan megszólalt az Isten, s azóta beszél. Igéje hangzik, teremt, formál, bűnt bocsát meg, vigasztalást, reményt ad. Tudatosítsuk magunkban ünnepekre és hétköznapokra a nagyszerű hírt: Beszél az Isten! S mi válaszoljunk rá! (Ev. Elet) —Ifj. Hafenscher Károly ev. lelkész.
