Erős Vár, 1995 (65. évfolyam, 1-6. szám)
1995-10-01 / 5. szám
6. oldal ERŐS ©VÁR 61. ÉVFOLYAM pünkben, népünk szomszédaival kiterjedt családainkban, majd az egész emberiséget magában foglaló családunkban. Amikor Jézus tűzről és meghasonlásról szólt tanítványaihoz, azért használt szokatlanul hangzó szavakat, mert fel akarta őket ébreszteni és mozgósítani akarta őket a rájuk váró nagy lelki harcra. Ki akarta zökkenteni őket abból, a minket keresztyéneket állandóan és szüntelenül fogva tartó felfogásból, hogy egyedül saját és szűk családi és nemzetcsaládi üdvösségünk eléréséért aggódjunk. Jézus Isten Országa egyetemes nagy ügyének szolgálatába hívott. Egyben annak is tudatában volt Jézus, hogy mi mennyire meg szoktunk ijedni, amikor szembekerülünk a körülöttünk, minket minden oldalról körülvevő, Krisztus szeretetét még nem ismerő világgal. Tudta, hogy annak lenyűgöző nagysága, látszólagos ereje elveszi bátorságunkat. Előre látta, mennyire hajlamosak vagyunk a csüggedésre, különösen, amikor ráébredünk arra, hogy mindig kisebbségben vagyunk, akik Krisztust hordozzuk szívünkben. Nekünk szól bíztatása: "Ne félj, kicsiny nyáj, mert úgy látta jónak Atyátok, hogy nektek adja az országot!” (Lukács 12:32). Nincs más megoldás, minthogy mindnyájan, mindenütt ezen a világon összefogjunk, és saját életünk, családi életünk és foglalkozásunk területén, Krisztus hiveihez méltón s az Ö szeretetének nevében, szavaink, munkánk, tudásunk, különösen szaktudásunk, hozzászólásunk, jó példánk által megharcoljuk a hitnek és a szeretetnek ama nemes harcát. Ebben nagy segítséget jelent a Szentírás naponkénti olvasása és tanulmányozása. Bármelyik leikészi hivatalban könnyen szert tehetünk az egyházi esztendő minden vasárnapjára kijelölt és az Istentiszteleteken felolvasásra kerülő ó- és újszövetségi igék listájára. Isten igéjét így nagy áldással olvassuk, s egyben előkészülünk a vasárnapi igehirdetésre, a szentségekkel való élésre, és a testvéri, lelki közösségre. Isten az Ő országát nélkülünk is előhozhatná, de Ő inkább úgy döntött, hogy azt velünk együtt hozza létre, nem a Maga számára, hanem szeretett gyermekei számára. Az evilági birodalmak hatalmasai egymással versenyezve csak az erőszakot tekintik használható eszköznek. Ott nincs helye az irgalomnak. Pedig csak saját vesztükbe rohannak, ugyanakkor mérhetetlen szenvedédt okozva millióknak. De mi a Krisztus szeretetének a harcosai vagyunk. Mit sem szeretnénk mi sem inkább, minthogy Megváltónk szeretete már végre mindenütt fellángolna! —Tessényi Kornél, ny. ev. lelkész Nincs nyári uborkaszezon Magyarhoni evangélikus egyházunk, gyülekezeteink életét még a nyáron sem az eseménytelen uborkaszezon jellemezte. Számtalan dolog foglalkoztatta az egyházi közvéleményt. Volt közöttük örömteli, de akadt olyan is, ami aggodalommal töltötte el az egyházunkat féltőket. Ezúttal három eseményről írok, aminek a jelentősége megéri a nyilvánosságot. Új esperes a győr-soproni egyházmegye élén. A nyár elején Bárány Gyula esperesi mandátuma lejárt, aki három ciklus tizennyolc esperesi éve után nem kívánta magát jelöltetni. Az egyházmegyei presbitérium két esperesjelöltet nevezett meg. Névszerint Jankovics Béla kajárpéci lelkészt, addigi espereshelyettest, és Lackner Pál győri lelkészt. Az egy hámegye gyülekezetei nagy szavazattöbbséggel Jankovics Bélát választották esperesnek. Jankovics Béla 1972- ben kezdte leikészi szolgálatát Pakson. 1975-ben Tolnanémedi paróchus lelkésze lett. 1979-ben Dobára került, ahonnan 1982-ben érkezett jelenlegi szolgálati helyére, Kajárpécre. Eszter lánya diakonisszajelölt, Péter fia pedig a győri tanítóképzőben hitoktató szakon tanul. Beiktatására szeptember 9-én Kajárpécen került sor. Rekordszámú jelentkező a Teológiai Akadémiára. Minden bizonnyal rekordot döntött az a létszám, ahányan az idén beadták felvételi kérvényüket a Teológiai Akadémiára (Evangélikus Hittudományi Egyetemre). Az 52 jelentkező közül a leikészi szakra 45, a hittanári szakra 7 kérte felvételét; nemek szerinti megoszlásban 28 fiú és 24 leány. Ilyen létszám mellett örvendetes módon már lehetett válogatni a jelentkezők között. A felvételi vizsgát megelőző beszélgetésen derült ki, milyen gyülekezeti háttérrel rendelkezett a teológusjelölt, s valódi hivatástudattal bír-e, vagy sem. Megszűnt az a korábbi rossz gyakorlat, hogy a minimális jelentkezési létszám miatt minden további nélkül felvételt nyert olyan is, aki alkalmatlannak bizonyult a leikészi pályára. Most a jelentkezettek fele nyert felvételt, mégpedig leikészi szakra 13 fiú és 8 leány, hittanári szakra pedig egy fiú és öt leány. Ez a magas teológus létszám előrevetíti annak lehetőségét, hogy az ezredfordulóra megszűnjön a gyötrő lelkészhiány. Persze csak akkor, ha ezek a lelkészjelöltek valóban szolgálatba akarnak állni. Bizonytalan az egyházak finanszírozása. Aggodalmat keltő, hogy a tavalyi választásokon hatalomra jutott szociál-liberális koalíció újra meg újra megpendíti, hogy szükséges az egyház és az állam szétválasztását teljessé tenni azzal, hogy az egyházak ne részesüljenek az állami költségvetés pénzéből, vagyis saját lábukra állva teremtsék meg önmaguknak a működésükhöz szükséges anyagi feltételeket. Utoljára a közelmúltban Horn Gábor, a kisebbik koalíciós párt, az SZDSZ oktatási kabinetjének a vezetője nyilatkozott ilyen értelemben. Természetesen erről egyelőre nincs szó, de a közmondás is úgy tartja: “Nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél.” Az ilyen és ehhez hasonló megnyilatkozások nem igazán szolgálják a bizalom építését. A választási győzelmet követően megnyugtató nyilatkozatok hangoztak el, hogy nem csökken az egyházaknak nyújtott költségvetési támogatás összege. Valóban nem csökkent az idén, de nem is nőtt, hanem a tavalyi szinten maradt. De a több mint 30%-os infláció mellett ennek az összegnek a reálértéke jóval kisebb lett. Megnyugtató nyilatkozatokban most sincsen hiány, de az aggodalom egyre erősebb. Ma nem megfélemlítéssel szorítják vissza az egyházak mozgásterét, hanem anyagilag lehetetlenítik el. Mert ha valóban megszűnik az állami támogatás, akkor kis egyházunk működésképtelenné válik. Vájjon nem ez-e a cél...? — Kiss Miklós, mosonmagyaróvári ev. lelkész Adományok nyugtázása • AZ “ERŐS VÁR”-RA Minden előfizetés a címszalagon kiemelten jelzett év végén jár/járt le. Köszönettel nyugtázzuk az 1995. július 21-e és szeptember 15-e között az előfizetéseken felül beérkezett lapfenntartó adományokat: $40: N.N. (Ohio). $4: özv. Üregdy-Nagy Józsefné OH), Varga Lajosné (Park Ridge 1L). $3: Szarka Lajos (Plymouth Mtg. PA). $2: Kocsis Irma (Rochester NY), Molnár Zsolt (Brantford ON), Nagy Ernő (Hinckley OH), Zakar Imre (Brooklyn NY). • EVANGÉLIKUS ISKOLÁKRA Fasori gimnázium. $50: Dr. Sömjén György (Durham NC). Eddig összesen: $9209.00. • A SIMONYIFALV1 LELKÉSZLAK VÍZELLÁTÁSÁRA $20: Varga Lajosné (Park Ridge 1L). $14.23 (CD$20): Dr. Molnár László (Toronto ON). $10: Zsámboki Sándor (Chicago 1L). Eddig összesen: $1.170.54. * * * Szíves tájékoztatásul: Lapunkra az előfizetéseket és lapfenntartó adományokat Erős Vár névre és P.O.Box 602148, Cleveland, OH 44102 címre kérjük beküldeni. Az Amerikai Magyar Evangélikus Konferencia a hazai ev. egyházi iskolaügy és az ev. egyházi segélyszolgálat javára (felesben megosztva a magyarországi és az erdélyi magyar ev. egyház között) szívesen fogad el és továbbít adományokat. Csekket Hungarian Conference — ELCA névre és 9715 Lake Avenue, Cleveland,OH 44102 címre kell küldeni.
