Erős Vár, 1995 (65. évfolyam, 1-6. szám)

1995-10-01 / 5. szám

2. oldal EROS® VÁR 61. ÉVFOLYAM A nyugateurópai magyar protestáns gyülekezetek hírei • Az Európai Magyar Evangéliumi Ifjúsági Konferencia Nagyheti Találkozója 1960 óta minden esztendőben összegyülekez­nek valahol Nyugateurópában magyar protes­táns fiatalok, hogy egy héten át Isten Igéjét hallgathassák; a keresztyén élet fontosabb kér­déseiről beszélgethessenek; és erősíthessék azo­kat a közösségeket, amelyek a szétszórtságba kerültek között igen fontosak lehetnek. Ezek között a magyar kultúrával, szellemi és művé­szeti élettel való kapcsolatuk ügye mindig fontos helyet foglalt el ezeken a találkozókon. Itt megjegyezhetjük, hogy ilyen alkalmakon a múltban többen vettek részt délamerikai gyü­lekezeteink tagjai közül is, főleg olyanok, akik diákkorukban Európában végezték tanulmá­nyaikat. Az 1995. évi, 36. találkozóra a németországi Spessart hegység egy kies fürdőhelyén, Bad- Orbban került sor. A résztvevők száma meg­haladta a százat, akik hét nyugateurópai és három kárpátmedencei országból (Erdély, Kár­pátalja, Magyarország) érkeztek a konferencia helyére. A találkozó főtémája „ Nem jó az embernek egyedül lenni" volt. E körül csoportosultak a főelőadások. Ezek egy részét dr. Pálhegyi Ferenc budapesti pszichológus tartotta, míg a keresztyén közösség bibliai alapjáról Gémes Pál stuttgart-melletti ifjúsági lelkész, ennek az egyháztörténelem során történt megvalósulá­sairól pedig dr. Pósfay György genfi ny. lelkész szólt. A konferencia legtöbb napján evangélizációs sorozat keretében Cseri Kálmán bp.-pasaréti lelkész az emmausi tanítványokról beszélt. Az esti programokat a fiatalok maguk szervezték meg; sor került egy félnapos kirándulásra is, valamint az egyik környékbeli templomban tartott orgonaversenyre, amelyet Gárdonyi Zsolt würzburgi professzor és orgonaművész adott. A reggeli áhítatokat édesanyák, az estieket főleg fiatal testvérpárok tartották. A megnyitó Istentiszteleten Molnár Veres Pál, a skandiná­viai magyarok lelkésze hirdette az Igét, míg nagypénteken Kiss Szabolcs északolaszországi ny. lelkipásztor. Ez utóbbinak a keretében úrvacsoraosztás is volt Berde László székely­udvarhelyi és Joób Olivér zürichi lelkész szol­gálatával. • ökumenikus Konferencia Gyulán Az elmúlt évtizedek során a három nyugat­európai magyar keresztyéneket összefogó szer­vezet, az Ifjúsági Konferencia, a Protestáns Magyar Szabadegyetem, s a katolikus értelmi­séget összegyűjtő Pax Romana magyar osztá­lya általában 5—7 évenként valahol Nyugat­európában ökumenikus konferenciát rendezett. 1995-ben ilyenre a magyarországi Gyulán ke­rült sor, melyen majd félezren vettek részt. • Pünkösdi Konferencia A németsvájci magyar protestáns gyülekeze­tek közössége ebben az évben is megrendezte a Hasliberg nevű magaslati üdülőhelyen pün­kösdi konferenciáját. Ennek az alkalomnak meghívott előadója Ittzés János kőszegi lelkész volt. Rajta és a helyi lelkészeken kívül dr. Csia Klára bibliamagyarázattal és Balassi Bálintról szóló előadással, Lökkös Antal genfi költő verseinek felolvasásával, és Szabadi István deb­receni történész az erdélyi vallási türelemről tartott előadással szolgált. • Évfordulók — Búcsúztatások Genfben május 28-án ökumenikus Istentisz­teleten — ennek szolgálatában Tabódy István vörgy., római katolikus esperes, dr. Kupa László Genfi ny. református lelkipásztor, és igehirdetőként dr. Pósfay György genfi ny. evangélikus lelkész vett részt — emlékezett meg a genfi magyarság, még Svájc egyéb városaiból, sőt más országokból is Gertibe érkezett magya­rokkal együtt, a magyar történelem során életüket a magyarságért feláldozott hősökről. A megjelentek koszorút helyeztek Bocskai Ist­ván genfi szobrára és az 1948/49-es szabadság­­harc leverése után Genfbe menekült Klapka György emléktáblájára. Kapcsolatosan több magyar összejövetelt is tartottak, melyeken az elhangzott előadások egyike a 75 évvel koráb­ban Magyarországra kényszerített Trianoni Békeparancs aláírásának körülményeiről szólt. Bernben június 11-én emlékezett meg az ottani magyar protestáns gyülekezet megalaku­lásának 40. évfordulójáról. Az első Istentiszte­letet az ottélők számára egy magyarbarát és magyarul tudó svájci lelkész, Irlett Károly tartotta. Majd a megszervezett kis protestáns --------------INNEN-EVANGÉLIKUS LELKÉSZNŐK 1970 ÓTA Északamerikaszerte nagy hangsúllyal ünne­pelték meg az evangélikus női lelkészség kezde­tének 25. évfordulóját. Mind az “Evangelical Lutheran Church In Canada”, mind az “Evan­gelical Lutheran Church In America” egyház­ban az országos közgyűlés adta meg az ünnep­lés hátterét, mely alkalommal egyesek alkalmat találtak arra is, hogy szélsőséges feminista né­zeteket hangoztassanak. Megjegyzendő, hogy a “Lutheran Church Missouri Synod” és a “Lutheran Church Canada” egyházban meg társegyházaikban nők lelkészi szolgálatát bib­liai érveléssel elutasítják. Lettországban pedig, ahol az evangélikus egyházban nemrégen felfüggesztették nők lel­késszé képzését, a jelenlegi lelkésznők érdek­­szövetséget létesítettek és megünnepelték a 20. évfordulóját annak a határozatnak, mely 1975- ben lehetővé tette nők számára a lelkészi szolgálatot. * * * ZULU UTÁN SZETSWÁNA A tswána törzshöz tartozó 2.5 millió evangé­likus számára lefordítják az evangélikus hit­vallási iratokat szetswána nyelvre. 1967-ben fejeződött be ezeknek az iratoknak a zulu nyelvre való fordítása. Szetswánául már meg­gyülekezet lelkigondozásába bekapcsolódott Lemesi József, akkor Bázelben élő magyar lelkipásztor. Tőle 1957-ben, az 1956. évi ma­gyarországi események következtében megsza­porodott berni gyülekezet gondozását dr. Krü­­zsely József, teológiai tanulmányait már Svájc­ban végzett lelkész vette át, aki 1980-ban történt visszavonulásáig szolgálta a svájci szö­vetségi főváros magyar protestánsait, őt hama­rosan két erdélyi származású lelkész követte. Először Antal Béla, majd Péter Iván. Az utóbbi jelenleg a berni és még négy északnyugatsvájci magyar gyülekezet gondozója is. Az ünnepi megemlékezésre magyar-német, kétnyelvű Is­tentiszteleten és azt követő fogadáson került sor, melyeken több svájci magyar gyülekezet is képviseltette magát. Tavasszal két lelkipásztortól is búcsúzott a genfi magyarság. Áprilisban mondott búcsút Rába Lukács atyának, aki több mint 30 évig volt a nyugatsvájci magyar katolikusok lelki­­pásztora. Júniusban viszont a magyar protes­táns gyülekezet szervezett Istentiszteletből és díszebédből álló búcsúünnepséget, hogy így fejezze ki háláját dr. Kupa László nyugalmazott lelkipásztor felé, aki az ősz folyamán visszaköl­tözött Magyarországra. A búcsúünnepségen sokan megemlékeztek hűséges szolgálatáról, mellyel nyugalmazott lelkészként a genfi és lausannei magyarok lelkigondozását végezte. Aktív lelkészként francianyelvü gyülekezetek­ben szolgált.-y-y ■ONNAN-------------jelent az Ágostai Hitvallás, a Kiskáté, s a Nagykáté. A Védőirat, s Schmalkaldeni Cik­kek, s az Egyességi Irat fordítása folyamatban van. A tswána néptörzs tagjai a Délafrikai Köztársaságban, Botswánában, s Namíbiában élnek. * * * GYARAPODÓ EVANGÉLIKUS ISKOLÁK Az Ausztráliai Evangélikus Egyház elemi- és középiskoláiban a tanulók száma máris meg­haladta a 20 ezret, holott ezt csak az ezredfor­dulóra várták. Ha meggondoljuk, hogy az egyház kislétszámú, legfeljebb 110 ezer lélekkel, bizony jelentősnek mondható kiterjedt iskola­­rendszere, melyben 1,200 teljes- és 290 részidejű tanító, ill. tanár működik. A tanulók létszámá­nak az általános növekedése mind magán, mind egyházi iskolákban egyben az állami iskolákkal való elégedetlenségre is mutat. * * * ANGLIKÁN—EVANGÉLIKUS MEGEGYEZÉS A kanadai Anglikán Egyház és az “Evangeli­cal Lutheran Church In Canada” egyház között megegyezés jött létre, mely szerint lelkészeik mindkét egyházban végezhetnek szolgálatot és a hívek e két egyház bármelyik gyülekezetében Úrvacsorához járulhatnak. —LWI et al.

Next

/
Thumbnails
Contents