Erős Vár, 1991 (61. évfolyam, 1-6. szám)
1991-04-01 / 2. szám
4. oldal EROS® VÁR evangélikus gyülekezetét száz mérföldön belül. Ezekről legtöbbször csak hazai hírekből vett tudomást, hogy aztán keresse a találkozás lehetőségét. Ha pedig Holéczy Sámuel- vagy Láng Ferenc-féle egyházi munkásokkal jött össze, ők felébresztették benne egyházuk és magyarságuk iránti szeretetüket, mert ilyen buzgó laikus tagja bizony minden gyülekezetnek volt. Híveink között pedig sokan voltak és vannak még mindig, akik szülőföldünk és magyarságunk ügyét a rájukbízott tálentummal hűségesen szolgálták a különféle tudományágak, az irodalom, a művészet, a sajtó, a zene, s a politika terén is, akárcsak odahaza, számarányunkat messze meghaladóan! Felsoroljuk azonban lelkészeinket, akik Konferenciánk gyülekezeteiben pásztorolták népünket, akár hosszabb, akár rövidebb szolgálat útján, vagy amerikai ev. gyülekezetekben működtek, működnek ma is, s azokat a lelkészeinket is *-gal megjelölve, akik ev. szolgálatot követően vagy közvetlenül is református gyülekezetben vállaltak szolgálatot: Albrecht Géza, Asbóth Gyula, Becker Jakab, Belopotoczky/Bell Lajos, Bendes István, Bernhardt Béla, Boczkó Gyula, Brachna Gábor, Buthy Dénes, Császár/ Cézár Ferenc, Csernyiczky Gyula, Csonták Ferenc, * Dömötör Tibor, Egyed Aladár, Faska Pál, Fiiszár / Flisser Ferenc, Frey Henrik, Gerő László, Hefty László, Ittzés Miklós, Juhász Imre, Károlyfalvi Béla, Korntheuer József, Kunos Jenő, Leffler Andor, Lehman Márton, * Ludwig Aurél, Markovits Pál, * Mészáros Sándor, Molnár József *Nyárády Tamás, Ormai János, Pósfay György, Pölöskey Sándor, Pöttschacher István, Rettmann Farkas, Rettmanné Pankuch Piroska teol. okleveles vallástanárnő, Rönkös Károly, Rupprecht Péter, Rúzsa István, * Rúzsa Jenő, Rúzsa László, Schleifer Bertalan, Schlegel Norman, *Szirmai/ Ocsenás József, Szmodis István, Stiegler Ernő, Szathmáry Gyula, Szebik Károly, Szabó Sándor, Tessényi Kornél, *Turchányi Sándor, Turcsányi Gyula, * Varga Lajos, Varga László, Vályi Gusztáv, Weisz Jenő, * Wesselényi Miklós, *Zugor Ernő, Zulauf Márton, Zimmerman Rezső. Teljesidejű lelkészi szolgálat volt az alábbi gyülekezetekben: Akron, Ohio; Allentown, Pennsylvania; Bethlehem-Sion, Pennsylvania; Bethlehem-Szent János, Pennsylvania; Bridgeport, Connecticut; Buffalo, New York; Caldwell, New Jersey; Chicago, Illinois; Cleveland-East, Ohio; Cleveland-West, Ohio; Detroit, Michigan; Elgin, Illinois; Jersey City, New Jersey; Lorain, Ohio; Martin’s Ferry, Ohio; New Brunswick, New Jersey; New York, New York; Palmerton, Pennsylvania; Passaic, New Jersey; Perth Amboy, New Jersey; Pittsburgh, Pennsylvania; Hamilton, Ontario; Kitchener/Waterloo, Ontario; Montreal, Quebec; Toronto, Ontario; Welland, Ontario; Windsor, Ontario. A kegyelmes Istennek adunk alázatosan hálát az A ME K ötven évéért, s Őt kérjük, adjon erőt, hogy megszűkült keretekben is szolgálhassunk azoknak, akik drága anyanyelvükön igénylik és várják azt egyházunktól. Dr. Brachna Gábor az Amerikai Magyar Evangélikus Konferencia főesperese A Magyarországi Evangélikus Egyház zsinatra készül Vélemény a kettős elnökségről A néhány hét múlva összeülő zsinatnak három sürgős feladata volna: 1. Radikálisan válasszák szét az egyházi és világi kormányzást. (V.ö., A lutheri tanítás a kettős birodalomról.) Az egyház csak egyház legyen. Papok és püspökök ne lehessenek világi hivatalnokok, pártok vagy a parlament tagjai. Viszont világi („laikus”) személyek ne irányíthassák a lelki vezetést. Az ún. „kettős egyházi elnökség” kifejezetten magyar evangélikus különlegesség; a patronátus nyomorúságának a téves csökevénye. (V.ö., Konstantin caesaropapismusa, vagy a cáratyuska-egyház.) Luther nem fogadta el Bölcs Frigyes atyáskodását. Csak utódai gyengesége igényelte a fejedelmek pártfogó segítségét. Ebből a viszonyból alakult ki előbb a „társelnökség”, aztán a főfelügyelő-rendszer. Ez pedig a protestantizmus szétszakadozásához vezetett. Az egyház ugyanis nem demokrácia, hanem krisztokrácia. A laikusok a maguk tudásával, szakképzettségükkel szolgáljanak az egyházban, de a teológiai kérdésekben csak papok (teológiailag iskolázottak és felszenteltek) döntsenek. Egyházkormányzásban is! A püspök és a pap hallgasson meg minél több laikust és hívjon öszsze gyűléseket minél többször, de a felelősség — a döntés is — őt illeti egyedül. 2. Az egyszemélyű felelősségből adódik, hogy az egyházban minél kisebb szervezeti egységek legyenek. Abszurdum a többpapos mamutegyházközség, mely a felelőtlenség melegágya. Ezért szükséges a jelenlegi szervezetnek a megváltoztatása. De nemcsak alsóbb fokon, hanem a legfelsőbbeken is, mint esperességnél és püspökségnél. Az esperességet vagy nagyobb hatásfokúvá kellene emelni, vagy meg kell szüntetni. Ausztria jó példa erre. A főesperesek (szuperintendens=püspök=felügyelő) valóban püspöki feladatokat gyakorolnak; lelkészeket szentelnek, iktatnak, templomokat szentelnek, stb. Tudnak a „pásztorok pásztorai” lenni, mert nem elérhetetlen távolságokat kell beutazniuk és paptársaikat meg a gyülekezeteket is közelről ismerik, hiszen ezek száma alig haladja meg esetenként a 20-at, 25-öt, s a papok még segédlelkészekkel sem sincsenek sokan. így van Ausztriában hét szuperintendens, egy-egy minden tartományban. Nálunk újjászervezésnél a gyülekezetek elhelyezkedése, megközelíthetősége, lélekszáma, ereje, tekintélye szerint „szuperintendencia” lehetne: Budapest, Győr, Szombathely, Pécs, Kiskőrös, Békéscsaba, Nyíregyháza, Aszód. 3. A Magyarországi Evangélikus Egyház egységének integrálása és koordinálása tekintetében működnék a Püspöki Iroda valamennyi bürokratikus ügy intézésére, főként nem lelkész, hanem ún. világi szakemberek munkacsoportja útján. Az egyház összessége élén állna az országos püspök, akit a gyülekezetek választanak. Ő tanácskozik a szuperintendensekkel, akiket ő iktat be hivatalukba. A püspök iktatása pedig az apostoli szukcesszió elve szerint történnék. csonka Albert, Győr * [A Magyarországi Evangélikus Egyházban a zsinat törvényhozási szerv, mely több éven át is ülésezhetik. Az egyéb egyházhatósági szervek közé tartozik az országos közgyűlés és presbitérium, valamint mindegyik egyházkerületben is a közgyűlés és a presbitérium. A vezetés országos és egyházkerületi szinten megoszlik a püspök és a felügyelő, gyülekezeti szinten a lelkész és a felügyelő között. Ez a szervezet bizonyára jobban megfelelt akkor, amikor az ev. egyház nagyobb és erősebb volt. Megcsappant létszáma, meggyengült keretei talán megkívánnák, hogy rugalmasabb, átfogóbb, s bensőségesebb szervezetet alakítsanak ki. — Szerk.]
