Erős Vár, 1989 (59. évfolyam, 1-5. szám)
1989-08-01 / 3. szám
ERŐS® VÁR 7. oldal A bonyhádi gimnázium Az egyházi gimnáziumok újrafelfedezésének korát éljük. Most a Fasornak örülünk, de a többi evangélikus gimnázium múltját, máig érő szellemi kincseit sem szabad felednünk. Sopronról sok ismeretünk van; az utóbbi időben lelkes helytörténeti, iskolatörténeti munka nyomán az aszódi iskoláról, ennek vonzáskörzetéről is sok információnk van, de a bonyhádi gimnázium még mindig elfelejtett érték. 1986 nyarán, amikor a gimnázium 180. születése napját ünnepelte, néhány híradás és közlemény megemlékezett a jeles eseményről. A Bonyhádi öregdiák Szövetség ünnepséget szervezett. Ekkor leplezték le Illyés Gyula emléktábláját, hiszen jeles költőnk 1914 és 1916 között ennek az iskolának volt a tanulója, s megnyilatkozásaiban sok jót mondott róla. Erre az ünnepségre Tamás Menyhért „Illyés Gyula művei és vallomásai tükrében” címen egy irodalomtörténeti értékű összeállítást készített, melyet az iskola szavalóegyüttese előadott. Csikágói gyülekezetünk hűséges tagja volt; az Amerikai Magyar Evangélikus Konferenciának pedig pénztárosa 1960— 1973-ig. 1908. február 26-án született Szarvason. Alapvető ismereteit az ottani ev. iskolákban szerezte, a Pázmány Péter Tudományegyetemen nyert jogi doktorátust. Frontszolgálat után (századosi rangban) családjával hét évig élt Ausztriában, onnan Ausztráliába vándoroltak ki, majd 1955- ben az Egyesült Államokba. Istentől kapott sokféle tehetsége mellett szobrászművészeti alkotásai — fában és kőben — különösen említésre méltók. Templomokat és temetőket díszítenek művei. „Árpád” domborművét Csikágó magyarsága éveken át csodálhatta a Tulipános Láda dísztermében, öt láb magas Krisztus-feszülete áll a melboumei magyar ev. gyülekezet templomának oltára felett. Egy életnagyságú, vörös gránitból faragott Mária-szobor Csikágóban látható a 31-es utca és Cicero Avenue sarkán levő róm. kát. templom előtt. Utolsó nagy alkotása, egy 5*8 láb méretű fadomborműve ékesíti a pensacolai St. Paul Lutheran Church gyülekezeti termét Floridában. Ezt kaliforniai vörös fenyőből faragta, azzal a gondolattal, hogy a felhasznált fa még Krisztus Urunk idejéből származhat, mert ez a fajta gyakran eléri a 2000 évet is. Műve a feltámadott Krisztust ábrázolja. A gimnázium jeles tanítványokat adott a magyar művelődéstörténetnek. Köztük elsőként Petőfi Sándort — az iskola mai névadóját — említhetjük. 1831. szeptember 28-án íratta be Petrovics Sándorné a fiút, aki két esztendeig tanult a még ekkor Sárszentlőrincen működő iskolában. Az elnéptelenedett Tolna-Baranyában a török kiűzése után 1699-ben indult meg a magyar, német és rác telepesek honfoglalása. A telepítéseknek lett az eredménye, hogy 1715-ben megalakult a tolna-baranyai esperesség hét anyagyülekezettel. Ebből kettő — Szentlőrinc és Szokoly — magyar volt, a többi öt — Varsánd, Kismányok, Tormás, Gyönk és Györköny — pedig német. A század végére már mintegy 30 gyülekezet tartozott a virágzó egyházmegyéhez. A Türelmi Rendelet után a dunántúli egyházkerületben új iskolaszervezési mozgalmak indultak. A győri főiskola felállításáért folytatott küzdelemnek az egyházmegyei iskolák megszervezése volt az első 1973-ban költözött családjával Miltonba (Avalon Beach, FL), de nyugdíjas éveit egyre elhatalmasodó betegsége árnyékolta be. 81 éves korában, augusztus 17-én hunyt el csendesen teremtő Ura akaratából. A végtisztesség szolgálatát Waldemar Meyer, a St. Paul egyház lelkésze és Tessényi Kornél ny. ev. lelkész végezte. Gyászolja — 50. házassági évfordulójuk küszöbén — élettársa sz. Brozik Sarolta, leánya dr. Charlotte Peters, fia Miklós és felesége, valamint 4 unokája, továbbá a csikágói gyülekezeti tagok és a rokoni, baráti kör. Hamvait szülővárosa Ó-temetőjében helyezik el. ,,Én vagyok az Alfa és az Ómega így szól az Úristen, aki van, és aki volt, és aki eljövendő: a Mindenható. ...Ne félj, én vagyok az első és az utolsó, és az élő: halott voltam, de íme, élek örökkön-örökké, és nálam vannak a halál és a pokol kulcsai. ” (Jel 1:8, 17-18) Dr. Lestyán János emlékére a következők adományoztak az erdélyi menekültek részére: Dr. Charlotte Peters és Lestyán Miklós$45.00 Mrs. Florence Read ............................. 30.00 Mrs. Trudy Gardner ............................. 25.00 Gáspár Margit ....................................... 20.00 Mr. & Mrs. Jack Locklin .................... 20.00 Edith Delmar Bergschneider ................ 20.00 Jeanette Pace ......................................... 5.00 Elisabeth Gertho ................................... 5.00 Nt. Tessényi Komélék, Tamás és ifj. Koméi ........................ 180.00 $350.00 állomása. A Tolna-Baranyai Egyházmegyében az 1798. április 12-i tormási egyházmegyei gyűlésen Láger György kistormási lelkész javaslatára került elő először az iskolaalapítás gondolata. 1803. június 2-án Nagy István püspök elnökletével úgy döntöttek, hogy Szentlőrincen nyitják meg az iskolát. Gróf Apponyi Antal telket adományozott, míg az egyházmegye gyülekezetei gyűjtést hirdettek — nem eredménytelenül. 1806-ban az iskola megnyílt, és azt a célt tűzte ki maga elé, hogy hazafias érzelmű, a magyar nyelvben járatos tanítókat nevel, s a hároméves latin iskolák tantervét követve a magasabb iskolákba készülő ifjaknak alapot nyújt a főiskolai tanulmányokhoz. Az iskola híre jó tanárai révén egyre növekedett. 1870-ben Bonyhádra telepítették át a gimnáziumot a mai közgazdasági technikum épületébe, mellyel kultúrmissziót próbáltak teljesíteni az iskola vezetői a magyar nyelv érdekében. Az iskola új épülete 1882-ben épült, és végül újabb erőfeszítések árán 1906-tól megszerezte a főgimnáziumi rangot. Ordass Lajos püspök önéletrajzi visszaemlékezése szerint (aki szintén az iskola tanulója volt) „ez a gimnázium egyházunk — és talán hazánk — jobb iskolái közül való volt”. Az iskola történetének egyik küzdelmes korszaka 1940-ben indult. Akkor adta ki Spiegel-Schmidt Frigyes a „Memorandum evangélikus német gyülekezeteink égető kérdéseinek megoldásáról” című röpiratot, mely szerint „a felébredt németség sohasem tekintené a sajátjának az egyházat, amelyben német lelkészek vannak ugyan, de a vezetés nem német kézben van”. A memorandum írója elemi iskolákat és a soproni és a bonyhádi evangélikus gimnáziumot követelte. Erre válaszul 1942 nyarán a bonyhádi evangélikus gimnázium tanárai bekapcsolódtak a „Hűség a hazához” mozgalomba, s ennek révén az iskolát sikerült megőrizni magyarnak. Szigeti Jenő (Diakonia) Személyi hírek BERNHARDT BÉLA ev. lelkész, eddigi számos munkaköréhez két másikat is kapott. A Szent László Társaság és Rend USA törzsszéktartójának nevezte ki; majd pedig megválasztották az Északamerikai Német Evangélikus Konferencia elnökének. KUNOS JENŐ ny. ev. lelkész, Kínában volt misszionárius, Amerikában magyar és finn gyülekezetek pásztora, májusban ünnepelte 50. házassági évfordulóját feleségével, Natáliával. Az eperjesi származású SOMOS MIHÁLY m. kir. alezredes, sok egyházi és magyar ügy bőkezű támogatója, az Erős Vár hűséges előfizetője, rövid betegség után 89 éves korában elhunyt (Sparks, NV). DR. LESTYÁN JÁNOS
