Erős Vár, 1989 (59. évfolyam, 1-5. szám)
1989-02-04 / 1. szám
2. oldal ERGS ©VÁR Ez a megvilágosítás, hitre ébresztés Isten munkája bennünk, ő mondja ki ma is: Legyen világosság! Ebben a munkájában a tanítványi közösséget, azoknak bizonyságtételét, a tamások közösség-keresését használja fel. Jézus zárószava arról biztosít minket, hogy a hitrejutás terén nem vagyunk hátrányban a kortársaival szemben, hiszen a benne való hitre mindig is csak a szívünkig hatoló ige által juthatunk. Tamás legyen példánk abban, hogy csalódásainkba, szomorúságainkba ne süllyedjünk bele, kételyeinkkel, kérdéseinkkel ne maradjunk egyedül, hanem induljunk el a hívást hallva, a fény felé pislogó mécses és megrepedt nád hitünkkel. Jézussal találkozhatunk az igeolvasás és imádkozás belső szobájában is, de a tanítványi közösségnek különös jelentősége van, ahogy Jézus ígérete mutatja: „Ahol ketten, vagy hárman összegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük” (Mt 18:20). Ott találkozhatunk Jézussal és juthatunk hitre és elmondhatjuk Ady szavaival: „És megvakultak Hiú szemeim. Meghalt ifjúságom. De őt, a fényest, nagyszerűt, Mindörökre látom.” (Basel-Zürich gyülekezeti értesítőjéből) SZATHMÁRY GYULA Befejeződött egy vándortársunk földi útja. Megfáradt szolgáját az Egyház Ura hazahívta. Szathmáry Gyula 1908. május 14- én született az Abaúj megyei Szikszón. 5 éves korában került szüleivel Amerikába. Teológiai tanulmányait Bloomfielden (NJ) végezte. Négy évig egy magyar ref. gyülekezetben szolgált, majd 1935-ben országos ev. egyházunk (ULCA) szentelte lelkésszé. Szolgálati helyei ezután magyar ev. gyülekezetek voltak: New York, Perth Amboy, végül New Brunswick, ahol 1954-ig maradt. Közben egy évtizedig az Amerikai Magyar Evangélikus Konferencia elnöki tisztét viselte. Majd nyugalomba vonulásáig, 1976-ig, két angolnyelvű gyülekezet lelkipásztora volt: Mohnton és Denver, Pennsylvania államban. A háború alatt fordítói munkát végzett az FBI számára. 1956— 57-ben az Ev. Világszövetség megbízásából a magyar menekültek letelepedésében segédkezett Camp Kilmerben és Bécsben. Szabari Ilonával 1933-ban kötött házasságából született leányuk, Helen, akinek férje szintén lelkész: Lawrence KÖNYVSZEMLE Veöreös Imre: A középpont felől. Budapest, 1988. Kiadó a Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztálya. Ára $5 és megrendelhető az Amerikai Magyar Evangélikus Konferencia címén: Hungarian Conference—ELCA, 9715 Lake Avenue, Cleveland, OH 44102. Csekk is az angol névre állítandó ki. Ilyen széles rádiuszú könyv, mely irodalmat, művészetet, filozófiát, lélektant, s bibliai teológiát átölel és aktuális sőt egységes szempont alá összevon, már jóideje nem került ki evangélikus lelkész tollából. Elég volna az érdeklődés felkeltésére csupán az érintettek nevét felsorolni: Arany Jánostól Radnótiig, Tolsztojtól Tagoreig, Eliottól Ingmar Bergmanig, Podmaniczky Páltól Hankiss Elemérig, és így tovább. A csaknem 400 oldalas könyv aktuális megvilágításban, magvas fogalmazásban mutatja be a magyar és a nemzetközi irodalom és művészet nagyjait, felkutatja a kevésbbé ismert, de megismerésre méltó, elfeledett közéleti személyeket és dokumentumokat az egyház berkeiből, ahogyan Nemeskürty teszi ezt nemzeti történelmünkből. Maga a könyv négy fejezetre oszlik: Arcképvázlatok — Filmek, kiállítások, könyvek — Egyházi ünnepek üzenetei — Teológia, antropológia, esszék. A teológiai látás uralkodik benne, de nem unalmas papi beszéd. Az így feltöltött agyaidnak a prédikációja sem lenne unalmas! Karcolatai rövidek, színesek. Olcsó laudáció helyett kritikusak is. Idézetei továbbkutatásra adnak indítást. Történész írta, irodalmár, vagy művészettörténész... Mindez egyszerre, s az a plusz benne, hogy megtalálja minden témának a hittel, sokhelyütt egyházunkkal való kapcsolatát, és azt mondja el, amit a témával kapcsolatban a „középpont felől”. Isten felől tájékozódva fedezett fel. Erre utal a cím és ezt sejteti Borsos Miklós címlapi rajza, ami egyúttal márkázza is a művet. A mű magáért beszél. Az utószóban a szerző is bemutatkozik, vázolja lelkészi, lelkésznevelői, diakonisszaintézeti, szerkesztői pályafutását. Izzó ügyszeretete minden szaván érződik. Tehetségét tetézte az a körülmény, hogy értelmiségi családban nőtt fel, ahol a világnézeti és társadalmi kritika élt és társalgási téma volt. Ittzés Mihály hatására jutott olyan lelkiállapotba, hogy hitből választotta a papi pályát és lendülete máig sem hagyta el. Egy vendégszolgálata alkalmával ezt találtam mondani bemutatván őt a gyülekezetnek: „íme, egy ,majdnem püspök’, akiben minden talentum megvan, kivéve az olcsó alkalmazkodást.” Böjtös Sándor, ev. lelkész Győr Tropp. Két unoka és két dédunoka egészíti ki a családot. Egy éve költöztek Lititzbe (PA), ahol egyre súlyosbodó hosszú betegség után hunyt el 1989. március 29-én, földi élete 81. évében. A temetési istentiszteleten, melyet ápr. 1-én tartottak a közeli Emanuel egyház templomában (Brickerville), a Lower Susquehanna egyházkerület püspöke, G. Edmiston, valamint S. Shipman helyi lelkész szolgált. Az igehirdetést D. Kovach végezte 2Tim 4:6-8 alapján. Földi maradványait a St. John ev. temetőben helyezték nyugalomra. Fogadja őt kegyelmes ítélet után üdvösségre a hűséges Isten. Hangozzék el felette is egykor a drága ige, amellyel ő is sok elhunyt testvért bocsátott el: „Jól van, jó és hű szolgám... menj be a te Uradnak örömébe!”(Mt 25:21.) EGYESÜLT ÁLLAMOK • Az Evangelical Lutheran Church in America egyház missziós osztályán megállapították annak fontosságát, hogy az evangéliumot tervszerű eréllyel kell hirdetni a muzulmánok — főleg a városlakók — között. • Az evangélikus—ortodox teológiai párbeszéd immár ötéve tartó jelenlegi sorozata ezév végével fejeződik be. A közösbizottság a még fennálló jelentős különbségek és az évszázados különjárás ellenére is biztatónak tartotta, hogy evangélikusok és ortodoxok (görögkeletiek) a megváltásra nézve hasonló fogalmakat használnak. A dialógus-sorozatról rövidesen jelentést adnak közre. • Az Evangélikus Világsegély szervezet, mely az amerikai ev. egyházak nevében végzi ínségenyhítő munkáját, 1989. évi költségvetését 39 millió dollárban állapította meg.
