Erős Vár, 1988 (58. évfolyam, 1-5. szám)
1988-02-01 / 1. szám
4. oldal ERÖS®VÄR KONCEPCIÓS EGYHÁZTÖRTÉNETÍRÁS Fontos könyv jelent meg néhány éve a magyar történetírás legújabb eredményeiről Holger Fischer hamburgi történész tollából: Politik und Geschichtswissenschaft in Ungarn (München 1982, 177 o.). A könyv értékes bibliográfiát is ad, közel ötszáz irodalmi utalással. De ezen túlmenőleg kimutatja az összefüggést a kommunista párt politikája és a történetírás között is. Fischer szerint az 1970-es évek elejétől ERŐS ©VÁR A M I OIKM MAIAAR I VAM.1 LIKIISOk LAIMA ERŐS VÁR (USPS 178560) is published bi-monthly (February, April, June, August, October, December) for $6 per year by the Hungarian Conference—Evangelical Lutheran Church in America, 9715 Lake Avenue, Cleveland, OH 44102. Second-class postage paid at Cleveland, OH. POSTMASTER: Send Address changes (Form 3579) to ERŐS VÁR P.O. Box 02148, Cleveland, OH 44102 No. 1. (249) Vol. 54. FEBRUARY 1988 Az “Evangelical Lutheran Church in America” Magyar Konferenciájának lapja. Szerkesztő és kiadó: Juhász Imre Munkatársak: a magyar evangélikus lelkészek. FONTOS! Minden szerkesztőségi anyag, kézirat, gyülekezeti hír, úgyszintén a lappal kapcsolatos minden levelezés, előfizetés és adomány erre a címre küldendő: “ERŐS VÁR” P.O. BOX 02148 CLEVELAND, OH 44102 Az "ERŐS VÁR” előfizetési díja belföldön egy évre 6 dollár, Kanadában és egyéb külföldön évi 8 US dollár, vagy 10 kanadai dollár. Be nem jelentett címváltozás esetén a posta a kézbesíthetetlen újságot megsemmisíti, a kiadóhivatalnak pedig kUlön portót kell fizetnie. Erre a költségre különösen nem-előfizetők, késedelmező előfizetők, vagy többéves hátralékban lévők esetében nehéz fedezetet találni. Ezért kérjük olvasóinkat, hogy minden esetben pontosan adják meg címüket a “Zip Code”szám feltüntetésével együtt! Az újságot “zip code” szám nélkül nem kézbesíti a posta. Címközlésnél tüntessék fel az utca megjelölését is, pl.: St., Rd., Ave. Ugyanis egyes postai zónákban azonos nevű utcákat csak így lehet megkülönböztetni. Classic Printing Corporation 9527 Madison Ave., Cleveland, Ohio 44102 kezdve a párt már nem írja elő olyan mértékben a történetírásnak sem témáit, sem eredményeit, mint az az 1956 utáni időkben szokásos volt (az 1945-től 56-ig terjedő időről nem is szólva). így a magyarországi történetírás egyre jobban megszabadul ideológiai kényszerzubbonyától, s erődösik benne a történeti igazságot és valóságot kereső, objektív tényező. Bizonyíték erre nemcsak a bő memoár-irodalom („valóság-irodalom”), hanem a tudományos történetírás is. Mindezt Fischer nemcsak a történelmi irodalom tanulmányozása alapján állapítja meg. Ezen túl bőségesen utal a történetkutatást szolgáló intézmények s végső sorban a kommunista párt határozataira is: a Magyar Történelmi Társulat és a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi intézete évi jelentéseire, a Századok c. történettudományi folyóirat kibővített szerkesztőbizottsági üléseiről készített beszámolókra, a pártkongresszusok határozataira, s nem utolsó sorban a Tudománypolitikai Irányelvek c. négyszázoldalas kötetre (1978), mely több évtized legfontosabb tudománypolitikai párthatározatait tartalmazza. Fischer munkájának és a magyarországi történetírás eredményeinek ismeretében nagy csalódás megismerkedni a magyarországi evangélikus egyház-történetírás néhány legújabb termékével. Itt nem térünk ki ezeknek részletes ismertetésére, csak néhány jellegzetes vonásukra kívánunk rámutatni. Az 1948 előtti idő A Kossuth kiadónál jelent meg 1987- ben „A magyar protestantizmus 1918— 1948” c. kötet, melyben Fabiny Tibor professzor írta Az evangélikus egyház c. tanulmányt (128—170 o.). Érdeme a tanulmánynak, hogy felszínre hoz eddig közkézen nem forgott adatokat, főleg az evangélikus egyház irattárában végzett kutatások alapján. Több helyen idézi a püspöki értekezletek jegyzőkönyvét, s más eddig hozzáférhetővé nem tett iratokat. Alaptónusa azonban nem különbözik sokban azon munkáktól, melyekben — mint főleg Ottlyk Ernő volt püspök és teológiai tanár munkáiban — a fő szempont az volt, kik álltak a „haladás” oldalán, a „konzervatív erőkkel” szemben. A két világháború közötti időszak jellegzetes egyházi-teológiai vonásai közül kiemeli a „keresztyén kurzus” támogatását, az irredentizmust*, az antiszemitizmust. Igaz, — Ottlyk Ernőtől eltérően — megemlékezik arról, hogy ezen jelenségek ellen nemcsak egyes személyek, hanem az egyház vezetői is felléptek. Ugyanezeket az egyházi vezetőket 1945 után azonban a „konzervativizmus” summás vádja alapján elmarasztalja. ítélete az 1944/45-ig terjedő időről: „Mindent összefoglalva: polgári életforma, közjogi pozíciók, az államrenddel való összeszövődöttség, elfojtott ellenzéki hang és csak kevesek felelős hűsége a krisztusi eszmékhez” (141. o.). 1947/48-ban „hazánk demokratikus fejlődése feltartóztathatatlanul haladt előre” — írja Fabiny professzor. A „haladó irányzat” képviselőinek nézeteit részletesen ismerteti, különösen is Dezséry László 1948 októberi „Nyílt levelét”, mint „nagy perspektívájú” írást. Pozitívan értékeli Reök Iván és Mihályfi Ernő jelentőségét, míg Ordass Lajost és más egyházi vezetőket a „konzervatív erőkbe” sorolva negatív megvilágításba helyezi. Ordass Lajos 1947. évi külföldi útját (mely alapvető jelentőségű volt egyházunk minden későbbi ökumenikus kapcsolatára nézve), szintén Dezséry László Nyílt leveléből vett idézettel jellemzi (151. o.) Fabiny Tibor írásában nem nehéz felfedezni a koncepciót. Finn—magyar kapcsolatok A magyar—finn evangélikus egyházi kapcsolatok történetéről Koren Emiltől jelentetett meg 150 oldalas könyvet az evangélikus egyház sajtóosztálya 1986-ban Testvéreink Északon címmel. A könyv sok érdekes részletet közöl, s miután Paavo Viljanen már 1965-ben finn nyelven hasonló könyvet adott ki, itt volt az ideje, hogy e kapcsolatokról magyar nyelven is jelenjék meg egyházi kiadvány. Itt is megnyilatkozik azonban a hivatalos koncepció. Az egyházi kapcsolatok, Koren Emil szerint, a második világháború utáni időben szüneteltek, egészen az 1960-as évek második feléig, amikor is az akkori egyházi vezetőség „hivatalos” kapcsolatokat kezdeményezett. Nem szól tehát a könyv Ordass Lajos 1947-ben tett hivatalos látogatásáról (melyről még Fabiny Tibor is megemlékezik fent említett tanulmányában), s hogy nem rajta múlt, * A jó értelemben vett irredentizmus tulajdonképpen a megcsonkított nemzet aggodalmát testesíti meg elszakított és kiirtásra ítélt véreink sorsa felől. Erdély mai helyzete bizonyítja ennek az álláspontnak a helyességét! — A szerk.
