Erős Vár, 1988 (58. évfolyam, 1-5. szám)
1988-02-01 / 1. szám
ERÖS@VÁR 5. oldal hogy a kapcsolatokat nem építhette ki tovább. Tudvalevő, vagy legalábbis tudnivaló, hogy 1963-ban a finn egyház meghívta Ordass Lajost a helsinkii evangélikus világgyűlésre, — azonban a magyar evangélikus egyház akkori vezetősége e miatt hivatalos levélben tiltakozott a finn egyház vezetőségénél. Helye van a könyvben magyar (és finn) egyházi vezetők koncepciós megítélésének is. Életmentés Ugyancsak az Evangélikus Sajtóosztály adta ki Sztehló Gábor lelkész emlékiratait, Isten kezében címmel, Bozóky Éva újságíró rendezésében, 1986-ban már második kiadásban, két évvel az első után. A kéziratot Sztehló svájci otthonában írta, az 1960-as évek elején. A könyv naplószerűen számol be arról a páratlan életmentő tevékenységről, melyet Sztehló Gábor, Raffay püspök megbízása alapján, a Jó Pásztor nevű protestáns szervezet keretében végzett, — az utolsó háborús években zsidó származású gyerekek megmentésére, a háború befejeztével pedig egyedül maradt gyerekek gondozásával. A kéziratot Bozóky Éva nyelvileg alaposan átdolgozta, s ez a könyvnek csak javára vált. A baj ott van, hogy tartalmilag is komoly változtatásokat eszközölt, mégpedig koncepciós okokból. Sztehló Gábor pl. legalább öt helyen említi kéziratában Ordass Lajos nevét, — a könyvben azonban a név mind az öt helyen hiányzik. Egy helyen csak éppen egy lényegtelen mellékmondatból maradt ki (43. o.), de több helyen teljesen kimaradtak azok a mondatok, ahol Ordasst elismeréssel említi Sztehló, mert Ordass „nagy jóindulattal segítette” munkáját (208. o.) és „igen nagy szeretettel és megértéssel nyújtott erkölcsi segítséget” (217. o.). Hogy még egy példát említsünk: Sztehló svájci otthonában a kéziraton dolgozva a „jóléti állam”-ról írt néhány reflexiót. Bozóky átdolgozásában a jóléti állam már „szocializmus”-sá lett (228. o.). Egy kommunista párttitkárral 1945 januárjában „KEZEDRE BÍZOM LELKEMET...” — Megemlékezés halottainkról — SZULCZER (SULZER) GUSZTÁV ADOLF. A Vas megyei Alsórönök községben született 1912. október 8-án. Iskoláit Szentgotthárdon végezte. A lelkészi pályára a soproni Ev. Hittudományi Karon készült, majd két évig Bécsben. Első és egyetlen szolgálati helye Magyarországon a szekszárdi gyülekezetben volt, mint segédlelkész. Az 1942-ben Lengyel Emmával ott kötött házasságából 9 gyermek és 11 unoka származott. A menekülés évei után 1950-ben érkeztek Clevelandba. Az új hazában egészségi és egyéb okoknál fogva nem vállalt lelkészi állást, bár számos alkalommal beszolgált itteni magyar és német gyülekezetekben. Gyári munkával tartotta fenn családját és adott gyermekeinek jó nevelést. 1981 óta özvegyen élt egyik fiánál, egyre súlyosbodó betegséggel küzdve. 74 éves korában, 1987. július 19-én hívta haza teremtő Ura. Temetése július 22- én volt a Cleveland melletti Westlakeen. „Elég neked az én kegyelmem, mert az én erőm erőtelenség által jut el céljához”(2Kor 12:9). RETTMANN FARKAS. Teljes nevén: Rettmann Henrik Farkas (Wolfgang) Károly. 1907. december 21-én született Berlinben. Budapesten járt elemi és középiskolába. Teológiai tanulmányait Sopronban végezte, az Ev. Hittudományi Karon, de közben egy évig ösztöndíjjal Lipcsében tanult. Győrött szentelte lelkésszé Kapi Béla püspök 1930. október 26-án. Első gyülekezete a baranyai Hidas volt, ahol 5 évig szolgált. Itteni országos egyházunk kikérte a magyar egyháztól, s így lett a pittsburghi gyülekezet lelkésze 1935—1945 között. 1941-től az Erős Vár szerkesztője, majd kiadója volt négy éven át. Az Amerikai Magyar Evangélikus Konferencia alakuló közgyűlése 1941. május 4-én megválasztotfolytatott beszélgetésről szintén nem Sztehló Gábor, hanem Bozóky Éva fogalmazásában számol be a könyv (171. o.). * Mindehhez hadd fűzzünk csak egy kommentárt. A magyarországi evangélikus egyház vezető püspöke tavaly áprilisban az Evangélikus Életnek adott interjúban úgy nyilatkozott, hogy egyháza „őszinte kegyelettel és megbecsüléssel” emlékszik Ordass Lajos püspökre. Ezt a kijelentést néhány napon belül angol és német nyelven a világsajtó tudomására hozták az Evangélikus Világszövetség sajtószolgálata segítségével. Belföldön azonban ennek nemigen lett azóta látható nyoma. Úgy látszik, korábbi (1984. júl. 20.) hasonló kijelentések mintájára ez is inkább külföldi használatra készült. A legutóbbi négy évtized eseményeinek koncepciós interpretálása pedig arra mutat, hogy a magyarországi egyházi történetírás még a magyar kommunista párt aktuális „tudománypolitikai irányelveit” sem követi. Terray László ta első jegyző-titkárának. 1945 decemberében feleségül vette a pittsburghi születésű Boldizsár Margitot. Ugyanaz év végével lemondott Pittsburghban és világi állásba ment. Eleinte a Verhovay, majd a Lutheran Brotherhood egyházi biztosító képviselője, ezzel párhuzamosan a Hartford (CT) Courant napilap alkalmazottja volt 22 évig. Évtized óta súlyosbodó betegségét türelemmel és hittel viselte. Wethersfíeldi (CT) otthonában halt meg 1988. január 23-án, 80 éves korában. Gyászolja özvegye, két fia és unokája. A helybeli St. Paul Lutheran Church templomában gyászistentisztelet volt január 26-án. „Nincsen már semmi kárhoztatásuk azoknak, akik a Krisztus Jézusban vannak”{Km 8:1).
