Erős Vár, 1986 (56. évfolyam, 1-5. szám)
1986-02-01 / 1. szám
6. oldal EROS® VAU dorlás ma is csökkenti számukat. De a németajkú egyházközségeket magában foglaló egyházi szervezet, amelynek hivatalos neve az Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház, ma is majdcsak ötször annyi hívőt gondoz, mint a főként magyar gyülekezetekből álló Zsinatpresbiteri Evangélikus Egyház. Püspöke, a magyarul jól beszélő Dr. Klein Albert, hosszú ideig tagja volt az Evangélikus Világszövetség teológiai bizottságának, valamint az Egyházak Világtanácsa központi bizottságának. ERŐS VAR: Hallhatnánk valamit a Zsinatpresbiteri Evangélikus Egyházról és annak gyülekezeteiről? TERRAY: Bár ebben az egyházban a gyülekezetek többségében csak magyar nyelven folynak az igehirdetések és egyéb szolgálatok, elmondhatjuk azt is, hogy a magyar nem az egyetlen nyelv ebben az egyházi közösségben. Tartoznak hozzá román- és szlováknyelvű gyülekezetek is, s több gyülekezetben a német is szolgálati nyelv a magyar mellett. Négy nyelvével bizonyos “nemzetközi” jellege is van tehát ennek a kis egyháznak. 33000 egyháztagjával a zsinatpresbiteri egyház az Evangélikus Világszövetség kisebb, de nem fegkisebb egyházai közé tartozik. 36 gyülekezetében körülbelül ugyanannyi lelkész és lévita (diakónus) hirdeti az Igét vasárnaponként. Ha a nyugdíjas, de még szolgáló lelkészeket is hozzávesszük, negyvenen felül van a lelkészek száma. ERŐS VÁR: Azt hallottuk, hogy tartoznak románnyelvű gyülekezetek is a Zsinatpresbiteri Evangélikus Egyházhoz. Hogyan keletkeztek ezek? Az Amerikai Magyar Evangélikus Konferencia kétévenként esedékes közgyűlését 1985. november 10-én és 11-én tartotta a Nyugat- Clevelandi Magyar Evangélikus Egyháznál 7 lelkész és 23 világi delegátus, ill. látogató résztvételével. A vasárnap esti megnyitó istentiszteleten 24-en vettek űrvacsorát. “Parázs a tóparton” témával Fabiny Tamás siófoki s. lelkész hirdetett igét Jn 21:1-14 alapján. Juhász Imre helyi lelkész volt a liturgus. Az istentiszteletet követő szeretetvendégség és ismerkedés után megnyílt közgyűlés meghallgatta dr. Brachna Gábor főesperes elnöki jelentését és beszámolóját az elmúlt 2 év magyar evangélikus vonatkozású eseményeiről, majd vetítettképes előadásban lett részese az Evangélikus Világszövetség 1984-ben Budapesten megtartott gyűlésének. A hétfői ülésszak foglalkozott a Fasori Gimnázium helyreállításának lehetőségével; több javaslatot fogadott el ez ügyben. A Konferencia pénztári jelentése a kétéves időszakra: áthozat $5943.56, bevétel $8901.71, kiadás $12.676.06, egyenleg okt. 1-én $2169.21. Az ERŐS VÁR pénztári jelentése: áthozat $207.79, bevétel $3023.46, kiadás $4940.63, egyenleg okt. 1-én $—1709.38 (deficit). A hiányt a Konferencia pénztára fedezte. Továb-TERRAY: Elsősorban el kell mondanunk, hogy csak egy ilyen egyházközség tartozik a Zsinatpresbiteri Evangélikus Egyházhoz és ez az ország fővárosában, Bukarestben szolgál. Minthogy ez a világ egyetlen románnyelvű evangélikus gyülekezete, érdemes történetével foglalkozni. A második világháború alatt és után, a Norvég Egyházi Misszió munkájából alakult ez a gyülekezet Bukarestben. Tagjai leginkább keresztyénné lett zsidókból kerültek ki, s egy időben 4-500 lelkes istentiszteleti résztvétellel a világ legnagyobb zsidókeresztyén gyülekezetének számított. Más országokkal összehasonlítva, a romániai zsidóknak csak kis része pusztult el a zsidóüldözések idején. 1945 után azonban kivándorlás folytán csökkent a zsidók és zsidókeresztyének száma Romániában. Izraelben ma kb. 400000 romániai származású él, Tel Avívban többek között két románnyelvű napilap jelenik meg. A bukaresti evangélikus gyülekezet tagjainak legnagyobb része is Izraelbe vándorolt ki, s ott törzsét alkotta a Norvég Misszió ottani ev. gyülekezeteinek; van közöttük magyaranyanyelvű is. Maga a bukaresti gyülekezet azonban erősen megfogyott, s mai 60—80 tagja között alig akad már zsidószármazású. De vasárnapi istentiszteleteik és hétköznapi bibliaóráik a gyülekezet nagyságához képest jól látogatottak. Öszszejöveteleiket a bukaresti magyar gyülekezettel közösen használt templomban tartják, mely a világháború után épült. Úgy tudom, hogy az elmúlt hónapok során, Káldy Zoltán, az Evangélikus Világszövetség elnöke meglátogatta ezt a két biakban a közgyűlés foglalkozott az egyesülés révén 1988-ban létrejövő “új egyházzal” kapcsolatos szervezeti kérdésekkel, különös tekintettel a Magyar Konferencia fennmaradási problémáira az új egyházban, melyeket lecsökkent létszámunk hozhat magával. Bemutatásra került két lelkész, akik nem tagjai a Magyar Konferenciának: Fabiny Tamás evangélikus, valamint Juhász-Shepherd Ferenc református lelkész, továbbá Kiss Pál Mihály, aki egy "Assembly of God” bibliatanfolyamot végzett el, és a columbusi ev. teológiától vár minősítésre, hogy mint “laikus munkás” működhessen. A közgyűlés hosszasan tárgyalta clevelandi Első Egyházunk helyzetét, 3-tagú bizottságot jelölve ki, és kérve, hogy az Első Egyház szintén küldjön ki egy bizottságot a gyülekezet jövőjével kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó közös eszmecserére. Egy másik határozat szerint a Magyar Konferencia a nemrégen megjelent Útmutató a Biblia olvasásához c. könyvünk 100 példányát ajándékozza a budapesti Teológiai Akadémia hallgatói és a gyülekezetek számára ifjúsági használatra. * * * A legközelebbi közgyűlés 1987-ben lesz, később megállapítandó helyen és időben. gyülekezetét: a magyar istentiszteleten Isten igéjével szolgált, míg a románnyelvű istentisztelet látogatóit, tolmács segítségével köszöntötte. ERŐS VÁR: Hallhatnánk valamit a többi gyülekezet életéről is? TERRAY: A két bukaresti gyülekezettől eltekintve, a zsinatpresbiteri egyház többi gyülekezete mind a Kárpátokon belül található. Dr. Szedressy Pál püspök 1975- ben lépett Argay György püspök örökébe, s a püspöki székhely Kolozsvárra helyezésével a kolozsvári evangélikus templom lett a zsinatpresbiteri egyház “székesegyháza”. Mikor itt az október 27-i vasárnapi istentiszteleten igét hirdettem, az oltári szolgálatot Kovács Attila püspöki titkár, Kovács László hosszúfalu—felszegi lelkész és püspökhelyettes fia látta el, s Szedressy püspök leánya Márta orgonáit. Mint korábbi látogatások alkalmával, most is erős benyomást tett rám az istentisztelet gazdag liturgiája, mely az északi egyházakéval vetélkedhetnék. Két áldott emlékű erdélyi evangélikus lelkész, Járosi Andor és Kiss Béla teológiai magántanárok munkásságának gyümölcse ez. Kovács Attila különben maga is kitűnő orgonista; két napra rá a Farkas-utcai református templomban adott Bach-hangversenyt, a kolozsvári Filharmónia rendezésében. Az egyházkerület két esperességének jelenleg Arad és Barcaújfalu a székhelye, az előbbinek Mózes Árpád, az utóbbinak Jakab Mihály az esperese. Brassó és környéke az országnak az a része, melyben leginkább tömörülnek magyar evangélikus gyülekezetek. Itt van ugyanis, “Hétfaluban”, az a hét község (ma már részben városrész), melyek mindegyikében van egy vagy két evangélikus templom és evangélikus gyülekezet: Bácsfalu, Türkös, Csernálfalu, Hosszúfalu, Pürkerec, Zajzon és Tatrang. Ezek már a “nagy” gyülekezetek közé számítanak, 500 és 1000 közötti lélekszámmal, sőt némelyik azon felül. Országos viszonylatban a gyülekezetek negyedrésze 400-nál kisebb lélekszámú, míg kettőnek a lélekszáma a 2000-et is jóval felülhaladja. ERŐS VÁR: Hol képezik ki a Zsinatpresbiteri Evangélikus Egyház lelkészeit? TERRAY: A kolozsvári teológián, mely az erdélyi történelmi egyházak közös intézménye. Ott Dr. Lengyel Lóránt az evangélikus tanár; a hallgatók között öt evangélikus van, ezek egyike nőhallgató. Már a jövő őszi felvételre is van több jelentkező. Kell is, mert az utánpótlás igen fontos ebben a kis egyházban. A múltban egy-két lelkész néhány félévet a kolozsvári teológia német nyelven oktató és szolgálatát Nagyszebenben végző intézetében tölthetett, hogy felkészüljön németül beszélő hívek gondozására is. ERŐS VÁR: Lelkész úr említést tett az Az AMEK 21. közgyűlése
