Erős Vár, 1985 (55. évfolyam, 2-6. szám)
1985-02-01 / 1-2. szám
6. oldal ERŐS® VÁR ekkor nem szerepelt az impresszumon, noha ő továbbra is főmunkatársként működött közre. 1967 márciusától a szerkesztő-kiadó neve alatt ez a sor állt: Munkatársak: Egyed Aladár és Bernhardt Béla. Korszerű nyomda A lap előállításában jelentős változást hozott, amikor 1967 októberétől a clevelandi Classic Printing Corporation, Berta László nyomdája vállalta a szedés és nyomás munkáját. Ez a lépés egyrészt Clevelandban összpontosította az Erős Vár előállításának minden részlegét, másrészt lehetővé tette a sajtóhibák majdnem teljes kiküszöbölését és a lap sokkal tetszetősebb külalakját. A nyomda fejlődésével pedig egyre korszerűbb kiállítású újság került az olvasók elé. Ma már a legmodernebb (state of the art) komputeres szedőgép, az illusztrációkhoz fejlett technikájú fényképező és előhívó berendezés, valamint nagyteljesítményű nyomógép biztosítja, hogy az Erős Vár eléri, sőt meghaladja hasonló kiadványok szintjét. Erre bizonyíték, hogy amikor országos egyházunk, a Lutheran Church in America pályázatot hirdetett a 33 egyházkerületében megjelenő angol és más nyelvű sajtótermékek elbírálására, az Erős Vár két kategóriában kapott első díjat! Könyvkiadás A lappal kapcsolatos tudnivalókat tartalmazó, a 4. oldalon található ún. impresszum 1969-ben ismét változik. Főmunkatárs: Egyed Aladár (aki 1974- ben hunyt el). 1972-től a jelenig továbbra is változatlan a szerkesztő-kiadó személye (aki e két munkakört 1985-ben már 23, illetve 26 éve látja el), munkatársak pedig: a magyar evangélikus lelkész! kar. A munkatársak közül kiemelendő Bernhardt Béla, aki hírszerkesztői minőségben Az egyház hírei c. rovatot vezeti. Ez a rovat elismerten a legátfogóbb egyházi vonatkozású híranyagot közli a világ minden tájáról. Ugyancsak Bernhardt Béla vette át 1983 októberétől az Erős Vár pénzügyeinek kezelését, mint a lap pénztárosa. Időközben, 1976-tól kezdve, az egyre emelkedő nyomda- és postaköltség, valamint “az egy személyből álló szerkesztő-kiadó-mindenes munkaterhe” folytán (az eddigi 9, néha 7 helyett) évi 6 számra csökkent a lapkiadás menetrendje. Szólnunk kell az Erős Vár könyvkiadási tevékenységéről is. A “betűk szószékének” lenni — mint hivatás és munkaprogram —, magában foglalja, hogy igyekezzünk hitmélyítő irodalmat, vallásos könyveket adni híveink kezébe. Isten iránti hálával tartjuk számon, hogy — korlátolt erőforrásaink ellenére — a Reformáció 450. évfordulóján sikerült kiadnunk a Luther c. 48 oldalas füzetet. (Még kapható, az ára $2.) 1975- ben jelent meg a Ne félj! című kiadványunk, áhítatok az egyházi év minden hetére. (136 oldal, $6. Mindkét árban a postai szállítás költsége is benne van. Megrendelhető az Erős Vár címén.) “A mai magyar vallásos irodalom gyöngyszeme”, írta az utóbbi könyvről az egyik ismertető. Jelen és jövő Az első kezdet, 1931 óta eltelt 54 esztendő során immár az 51. évfolyamába lépett az Erős Vár. 1931 és 1952 között kb. 182 szám jelent meg, 1957 óta pedig már a 232. sorszámnál járunk. így 414-szer kopogtatott az Erős Vár az olvasók ajtaján. Mintegy 3500 oldalt kitevő vaskos fóliáns, egész kis könyvtár. Lapunk jelenleg 1100 példányban jelenik meg. Az USA 41 államába és — Ázsia kivételével — valamennyi világrész 19 országába megy az Erős Vár. Az Amerikai Magyar Evangélikus Konferencia évenként egy szám nyomdaköltségét fedezi. Az előfizetők jelentős hányadának kisebb-nagyobb lapfenntartó adománya pedig lehetővé teszi, hogy minden amerikai magyar evangélikus testvér címére küldjük a lapot, akikről tudomásunk van. A Lutheran Periodicals in the USA (ez a kétévenkénti kiadvány tartja számon az Amerikában megjelenő 231 evangélikus folyóiratot) röviden így összegezi az Erős Vár célkitűzéseit: “Igemagyarázatok és hitmélyítő cikkek közlése; egyházi vonatkozású hírek s azok amerikai magyar evangélikus szemszögből való tolmácsolása, különös tekintettel a vasfüggöny mögötti keresztyének életére.” A jövő? — Emberi számítás szerint az út ismét lefelé tart, ha csak azt látjuk, hogy egyre csökken a magukat öntudatosan magyarnak tartó és erre áldozatot is hozó evangélikusok száma. Azt is tudjuk azonban, hogy a fél évszázad során kishitűségünket sokszor megszégyenítette már az Űr, Aki a korlátlan lehetőségek Istene. Ha valaki azt kérdezi, meddig maradhat még fenn az Erős Vár, arra a válasz: amíg Isten Szentlelke ezt a szolgálatot szükségesnek tartja. Magyar Evangélikus Testvérek! Kevesen vagyunk — fogjuk meg egymás kezét az Erős Váron keresztül! (ze) il Bezárva < > < > II atemplomba Legutóbb a Wallenberg-üggyel kapcsolatban utaltunk arra, hogy a magyarországi rendszeregyházpolitikája “Budapest 1984” heteiben is változatlan maradt: mindent a “templomon belül ”, semmit a nyilvánosság előtt! így gyakorlatilag az ifjúsági világtalálkozó a Műegyetem épületébe, az EVSz nagygyűlés a Sportcsarnok falai közé volt bezárva. A Deák-téri templomban tartott megnyitó istentiszteletük után a fiatalok — az oltárról vett lánggal — gyertyás utcai körmenetet akartak tartani. Nem értették, hogy az egyházi és világi karhatalom miért terelte be őket sietve a templom zárt udvarába? Váratlan volt az az intézkedés is, hogy befejező istentiszteletüket nem tarthatták meg a kelenföldi templomban, hanem a Műegyetem egyik termében. A július 29-i gyülekezet-látogatásoknak (lásd a Kilencszázan az ország gyülekezeteiben c. cikket az előző szám 11. oldalán) is voltak zavaró mozzanatai. Az alapos előkészítés és megszervezés ellenére — vagy talán éppen azért—a külföldi delegátusok nem mindig láthatták azt, amit akartak: szinte lélegzethez sem jutottak, ahogyan egyik rendezvénytől kísérték őket a másik fogadásig, egyik ebédtől a másikig. Programon kívüli helyre akarta vinni a gyülekezet a külföldi vendégeit? Sebaj, a helyi tanács hivatása magaslatán állt, és készségesen “lebiztosította” a rendőrséggel az útvonalat. Az is érthetetlen volt sok gyülekezet számára, hogy vendégeik nem vehették igénybe az egyháztagok által felkínált szállást, felsőbb utasításra csak drága szállodákban helyezhették el őket, melynek költségét szintén a gyülekezetnek kellett fedeznie. Isten Szentlelke azonban ilyen akadályokon áttörve is munkálkodott, nemcsak a gyűléseken, hanem különösen a meglátogatott gyülekezetekben. Ezek a látogatások megújító kovászként hatottak és megnyílt ablakokat jelentettek magyarországi testvéreink számára. A látogatások — írta az Útitárs — hihetetlen hatást, mozgást, megelevenedést váltottak ki a gyülekezetekben. * Talán külön cikket érdemelne, de helyszűke miatt itt említjük meg, hogy a külföldi vendégek látogatása több helyütt eredményezte a felekezetközi együttműködés szép példáit. Ezek között is egyedülálló eset történt a Győr-Sopron megyei Farádon, ahol a római katolikusok szokatlan módon tettek bizonyságot az ökumenikus nyitottság és szeretet mellett. A helyi plébános kihirdette, hogy a vasárnap reggel 9 órai mise elmarad, mert ő és hívei az evangélikusok ünnepi istentiszteletén vesznek részt. Ott is voltak!
