Erős Vár, 1984 (54. évfolyam, 1-6. szám)
1984-02-01 / 1. szám
7. oldal BUDAPEST—GENF— OSLO: TERRAY A LEGÜJABB VITATÉMA (Church of Norway Information, Oslo) — A norvég ev. egyház egyik delegátusa az EVSz budapesti világgyfilésére, Terray László lelkész erős reakciót váltott ki mind a Magyarországi Evangélikus Egyház, mind pedig a Világszövetség genfi központja részéről. Az ok: a Church of Norway News januári száma ismertette Terray egy cikkét, mely októberben jelent meg egy másik lapban. Ebben a szerző szülőhazája ev. egyházi vezetőségéről meglehetősen kritikus véleményt nyilvánított. Az ismertetést azután átvette a Világszövetség hírszolgálatának (Lutheran World Information) németnyelvű kiadása. Február elején a Magyarországi Evangélikus Egyház egy nagyobb nyilatkozatban kifogásolta, hogy a fentemlített két kiadvány leközölte Terray lelkész "hazugságait”. Ugyanakkor az EVSz genfi főtitkára, dr. Carl Mau kijelentette, hogy a kifogásolt cikkek károsan befolyásolják a Világgyűlés előkészületeit. Mivel a magyar egyházi vezetőség határozott választ kívánt arra a kérdésre, hogy a norvég egyház “mit akart elérni” ezzel a cikkel, az illetékes norvég egyházi szerv úgy nyilatkozott, hogy az Egyház nem felelős egyes lelkészek, ill. Budapestre készülő delegátusok egyéni véleményéért. A magyar nyilatkozat szerint Terrayt évekkel ezelőtt (valószínűleg 56/57-ben — A szerk.) rajtakapták a határon, amint “megkísérelte eredeti okiratok kicsempészését”. “Mivel törvénysértést követett el, nemkívánatos személynek nyilvánították Magyarországon.” Terray lelkész szerint az eset valóban megtörtént, de hangsúlyozta, hogy nem volt tudomása arról, hogy ilyen egyházi iratok magával hozatala törvénybe ütköző cselekmény. Egyébként nem értesült arról, hogy nemkívánatos személy lenne Magyarországon. Oslói egyházi körök ezekután kérdésesnek tartották, hogy vájjon Terray lelkész kaphat-e magyar vízumot? Káldy Zoltán püspök-elnöknek Andreas Aarflot norvég püspökhöz intézett levele azután tisztázta ezt a kérdést: “...még Terray Lászlónak is adunk vízumot". A norvég egyházi lap szerkesztője megjegyezte, hogy Terray cikkét azért közölte, mert a budapesti gyűlésről és a magyar egyházról szóló mostani norvégiai megnyilatkozások között ez volt a legkiegyensúlyozottabb. A vezetése alatt álló hírszolgálat feladata, sőt kötelessége, hogy a külföldi olvasókat tájékoztassa a norvég vonatkozású egyházi eseményekről. Mulasztást követett volna el, ha nem számol be a jelenleg folyó vita ottani fejleményeiről. Terray cikke eredetileg egyetemi előadásként hangzott el. Amikor egy világi folyóirat néhány hónappal a budapesti gyűlés előtt erről tudósít, az egyházi sajtónak ez nem kerülheti el a figyelmét — mondotta a szerkesztő. Majd hozzátette: “Az EVSz — amely egyébként nyíltan tudósít mind a tagegyházak közötti, mind az egyes egyházakon belüli nézeteltérésekről — sem félhet attól, hogy a magyar egyház és a külföldi ERŐS® VÁR magyar evangélikusok közötti vitának nyilvánosságot adjon.” “Az Európát sajnálatosan szétválasztó szakadék áthidalásának nem csekély előfeltétele a tájékoztatás maximálisan szabad folyása! ” Terray László szóbanforgó előadásának, ill. cikkének kiinduló tétele az volt, hogy a magyar evangélikus egyházi vezetőség a kelleténél jobban kiszolgálja a marxista államot. Erre számos példát hozott fel, de ugyanakkor több pozitív tényezőre is rámutatott. A magyar egyház nyilatkozata pontról-pontra cáfolta Terray állításait, különösen visszautasítva az egyház mostani vezetőire vonatkozókat, azzal, hogy ami az ötvenes években történt, azért ők nem felelősek. A nyilatkozathoz fűzött megjegyzéseiben Terray rámutat arra, hogy a hazai egyház valószínűleg első esetben folytat részletekbe menő és nyilvános eszmecserét Nyugaton élő magyar teológussal. Továbbá örvendetesnek tartja, hogy a magyar egyházi vezetőség már nem próbálja igazolni az ötvenes évek túlkapásait. "Dr. Maunak nincsen igaza, amikor a budapesti gyűlésre károsan hatónak tartja nézeteim közzétételét. Az eredeti cikkben és egyebütt is mindig hangoztattam: a Világgyűlésnek éppen Budapesten való megtartását pozitívan értékelem. Azt is jónak tartom, hogy az EVSz meghatározása szerint a gyűlés feladata a hídépítés Kelet és Nyugat között. Ennek a munkának azonban teljes nyíltságban kell végbemennie!" — mondotta Terray László. Dr. Mau kijelentésére szintén elutasítóan reagált a Vart Land c. vezető oslói napilap, mely vezércikkben azt “teljesen kiábrándítónak” nevezte. “Az EVSz főtitkár (nyilatkozata) egyoldalú, ahelyett, hogy a hírközlés szabadságának védelmére kelne. Egy ilyen nyilatkozat senkinek sem használ.” JÉZUS, SZENVEDÉSEDRŐL . . .(181) Jézus, szenvedésedről Mostan elmélkednem, Erőt, áldást mennyekből Lelked adjon nékem. Jelenj meg most szívemnek Ama nagy kínodban, Mellyel voltál lelkemnek Orvosa holtodban. De ne csak kínod tudjam, Okát is megértsem, Hogy te gúnyt s halált, Uram, Szenvedtél énértem. Oka annak én vagyok, Én és tenger vétkem, Fájdalmid ezért nagyok; S célja: üdvösségem. (Első és harmadik vers) Ez az ének a “passió virágai” közé tartozik. Nem egyszerűen költői szóhasználat ez a megjelölés. A barokk mozdulatdús, cikornyás, képzeletet mozgató és lekötő kifejezésformái a költészetben is jelentős nyomokat hagytak. A "virágok" szó a költészetben és az irodalomban termékeknek és alkotásoknak megjelölésére szolgált. Advent virágai, böjt virágai, a passió virágai — prédikációsorozatokat tartottak és írtak ilyen címeken. Nürnbergben a XVII. században egy költői kör működött ilyen néven: “Pegnitzorden”. Ennek a körnek volt tagja és kiemelkedő alakja Birken Zsigmond, énekünk szerzője. 1626-ban született Wildensteinben, lelkészcsalád gyermekeként. 3 éves volt, amikor “egyiptomi futás-szerűen” — amint megemlékezéseiben ő maga jelöli — Nürnbergbe költöztek, ahová szülei hitük miatt voltak kénytelenek menekülni. 16 éves korában elvesztette édesanyját, majd hamarosan édesapját is. Apjának halálos ágyánál megígérte, hogy teológiát fog végezni. Amikor Jénába került az egyetemre, mégis jogra iratkozott be, de mellette teológiát is hallgatott. Ebben az időszakban működött Nürnbergben Dilherr János lelkész, aki igen jelentős igehirdető volt. Birken erősen a hatása alá került. Vallásos költészete — 52 egyházi éneket írt — voltaképpen nem más, mint Dilherr igehirdetéseinek hatására született versek. Költői tevékenysége természetesen ennél tágabb volt, de egész költészetét “Isten szolgálatára s az egyház építésére” szánta. Értékét, korabeli megbecsülését mutatja, hogy költői munkálkodása elismeréséül a császártól nemesi rangot kapott. Énekünk 1663-ban jelent meg először Dilherr egy könyvében, amelynek címe: “A szív s a lélek eledele.” A maga nemében barokk vers megjelenésekor nagyon újszerűnek, modernnek számított. Első versszakában Löweni Arnulf éneke cseng vissza, amiből Gerhardt Pál is merített a 177. ének első versénél, s amihez visszanyúlt az 554. ének szerzője is. Első versszaka minden idők passió-olvasásának nyitánya. Böjt tartalmát, a passió szemléletét mutatja világosan. Egyik méltatója (Stier) így ír róla: “Passióénekében nem a művész alkotott, hanem a rabul ejtett szív. Itt nem valaminek a megírásáról van szó, hanem arról, hogy a költő ajándékot adott benne mindnyájunknak. Ezért nem merül feledésbe ez az ének, amíg csak megállanak emberek a kereszt tövében elcsendesedve.” Kétségtelen, hogy az ének hangvétele a személyes bizonyságtétel. A passió eseményeinek aktív szemléletét s a személyes érdekeltséget világosan kifejezi s ebben az evangélikus böjti szemléletet és tartalmát hűségesen tükrözi. Koren: Irgalmadat éneklem PASSIÓI KÖNYÖRGÉS Úr Jézus Krisztus, aki készségesen és örömmel indultál a szenvedésbe és még jeruzsálemi utadon is irgalmasan törődtél mások szenvedésével: kérünk, tégy minket szabaddá minden ínségtől, és tégy minket szabaddá az ínséget szenvedők szolgálatára. Gyakorolj minket az önmegtagadásban, hogy egyre világosabban tudjuk megkülönböztetni a mi akaratunktól a Tiédet, hogy egyre szigorúbbak legyünk önmagunk iránt és egyre nyíltabbak igéd befogadására. Segíts, Úr Krisztus, hogy ne keressünk más utat, még akkor sem, ha szenvedést kell vállalnunk és a kereszt alatt kell járnunk, csak azt, amelyen Te vezetsz minket. Ha nehézségeink támadnak hivatásunkban embertársaink és külső körülmények miatt, vagy szívünk gonosz kívánságai és szenvedélyei miatt, akkor tégy minket bátrakká, hogy készen legyünk a harcra és szívesen vállaljuk a szenvedést. Arra is segíts minket, Úr Krisztus, hogy sohase kössön le minket a magunk dolga annyira, hogy ne maradjon időnk és erőnk az ínségesek és szegények szolgálatára, a Te szolgálatodra. Nyisd meg sziláinkét és szemünket a gondjainkra bízottak ínségének látására, hogy segítsünk nekik, amiben csak segíthetünk. Segíts meg minket azzal is, Úr Krisztus, hogy állandóan nyitva álljon számunkra az az erőforrás, amely nélkül nem tudjuk szolgálatunkat elvégezni. Vígy minket magaddal jeruzsálemi utadra. Láttasd meg velünk bűnünket, amely halálba vitt Téged. Mutasd meg kegyelmedet is, amely a halálból örök életre visz minket. Ámen. Bezzel Hermann (1861 — 1917)
