Erős Vár, 1984 (54. évfolyam, 1-6. szám)
1984-10-01 / 5-6. szám
4. oldal ERŐS ©VÁR EROS ©VÁR \MI Hl KM MAíjVAU tVANOf LIMlSOk LM'» ERŐS VÁR (USPS 178560) is published bimonthly (February, April, June, August, October, December) for $3 per year by the Hungarian Conference—Lutheran Church In America, 9715 Lake Avenue, Cleveland, OH 44102. Second-class postage paid at Cleveland, OH. POSTMASTER: Send Address changes (Form 3579) to ERŐS VÁR P. O. Box 02148, Cleveland, OH 44102 No. 5—6. (231) Vol. 50. OCTOBER—DECEMBER 1984 A “Lutheran Church In America" Magyar Konferenciájának lapja. Szerkesztő és kiadó: Juhász Imre Munkatársak: a magyar evangélikus lelkészek. FONTOS! Minden szerkesztőségi anyag, kézirat, gyülekezeti hír, úgyszintén a lappal kapcsolatos minden levelezés, előfizetés és adomány erre a címre küldendő: “ERŐS VÁR” P. O. BOX 02148 CLEVELAND, OH 44102 Az" ERŐS VAR” előfizetési díja belföldön egy évre 3 dollár. Kanadában és egyéb külföldön évi 4 US dollár, vagy 5 kanadai dollár. Be nem jelentett címváltozás esetén a posta a kézbesíthetetlen újságot megsemmisíti, a kiadóhivatalnak pedig külön portót kell fizetnie. Erre a költségre különösen nem-előflzetők, késedelme«» előfizetők, vagy többéves hátralékban lévők esetében nehéz fedezetet találni. Ezért kérjük olvasóinkat, hogy minden esetben pontosan adják meg címüket a “Zip Code" szám feltüntetésével együtt! Az újságot “zip code" szám nélkül nem kézbesíti a posta. Címközlésnél tüntessék fel az utca megjelölését Is, pl.: St., Rd., Ave. Ugyanis egyes postai zónákban azonos nevű utcákat csak így lehet megkülönböztetni. Printed by Classic Printing Corporation 9527 Madison Ave , Cleveland, Ohio 44102 lius 29-i istentiszteleten felolvasott nyilatkozata: Kedves Testvéreim! Ez alkalommal külföldi vendégeink jelenlétében — teljes tisztelettel egyházi vezetőink iránt — szeretnék ebből az újságból (Napról Napra 1. sz.), a nagygyűlés hivatalos lapjából részleteket felolvasni a gyülekezetnek Káldy püspök úr beszédéből, amelyet pár nappal ezelőtt Ordass Lajos emlékére mondott a sírja előtt, a világgyűlés vezető tagjainak jelenlétében. Ordass Lajos püspök itt ült, ebben a templomban, mindig ugyanazon a helyen, az ablak melletti utolsó széken. Mindenki láthatta, mindenki tudta ezt. Ott ült, miután évekig teljes elszigeteltségben élt, és én meghívtam őt, hogy jöjjön el és legyen közöttünk. Ott ült 16 éven át, a haláláig. Eljött és itt is maradt, örültünk, hogy közöttünk volt, de szenvedtünk is emiatt. Ma mindkét tényt együtt kell elmondani. Őmiatta voltunk úgy számontartva, mint az a “reakciós gyülekezet”, amely — ahogy suttogták — Ordass püspök befolyására ellenszegül az egyházi vezetőségnek. .. őmiatta, az ő személyisége miatt nem akarta az egyházi vezetőség megoldani gyülekezetünk fennálló problémáit... őmiatta, azért, mert az ő barátja volt, ítélték el politikailag Ruttkay Elemér lelkészt, anélkül, hogy akár a körülményeket, akár viselkedését megvizsgálták volna... Rám személy szerint úgy tekintettek, mint rokonára, és egyben titkos besúgójára, és ez súlyos teherként nehezedett rám. Egyházi vezetőink kétszer próbáltak meg rábeszélni arra, hogy kérjem meg Ordass püspököt tapintatosan, ne járjon többé istentiszteleteinkre és akadályozzam meg, hogy gyülekezetünk tagjai vele találkozzanak, vele beszéljenek... A mi magas vezetőségünk nem akarta, hogy bármiféle kapcsolat legyen köztünk és Ordass püspök között. Nem akarom folytatni a sérelmek és lelki kínok felsorolását. De szeretném, ha vendégeink megtudnák, miért olyan fontos számunkra Káldy püspök úr megemlékezése Ordass püspök sírjánál. Fontos gyülekezetünk szempontjából; 1956 őszén, rehabilitálása után, Ordass püspök ebben a templomban prédikált először; egyike voltam az utolsóknak, akiket Ordass lelkésszé szentelt, mielőtt 1947-ben letartóztatták, és ennek a gyülekezetnek a lelkésze tartotta fölötte a temetési szertartást. Mindig érintett minket és most is befolyásol, mi történik Ordass püspökkel és hogyan ítélik őt meg halála után. Káldy Zoltán püspök úr a következőket mondta a sírnál: (Napról Napra 1984. VII. 22.) — Mi mindnyájan azt mondjuk Káldy Zoltán püspöknek: “Köszönjük!” Én most sem tudnék mást mondani Ordass püspökről, mint amit a temetésén, koporsója mellett mondtam. (L.: Erős Vár, 1978. 4. sz. 6. old., szerk.) Gyülekezeti és személyes események mutatják, mennyire szorosan és lényegesen fonódott össze a múlt Ordass püspök életével. Egyházi vezetőink korábbi igazságtalan viselkedése tönkretett egyházi embereket, megfosztotta őket jogaiktól, megakadályozta, hogy tehetségük kibontakozzék. Ezek a tények nemcsak Ordass püspök családjára voltak érvényesek, hanem kiterjedtek barátaira és a gyülekezetére is. Egy sírnál tartott beszéd nem tud és nem is fog soha senkit kárpótolni pénzzel vagy bármi mással mindazért, amit elvettek tőle. Csak azt reméljük, hogy a hatalommal való visszaélés ártalmas hatása intő példaként áll majd mindnyájunk szeme előtt. Ebben a reménységben élünk. De mindez elkerülhető lett volna, ha ez a beszéd korábban hangzik el. Mindenesetre most elhangzott és reméljük, hogy a gyülekezetünket ért elítélés és rosszakarat lassanként eloszlik. Bár mindez nem tud nyomtalanul eltűnni emlékezetünkből, de erősödjön bennünk a megbocsátás érzése mindazok iránt, akik vétkeztek ellenünk. Csak az igazat mondtam. Most is, mint mindig, amikor ebben a templomban beszéltem. Néha ki kell mondani az igazságot, hogy az igazságtalanság terhétől szabaduljunk. Legyen Ordass püspök élete és hűsége a mi példaképünk. Isten áldja és őrizze meg őt, halála után is! “Az igazságot néha ki kell mondani...” “...Minden hely foglalt. Már jóval az istentisztelet kezdete előtt jöttek az emberek. Sok asszony, főleg az idősebbek. Ők is látták Ordasst az ablaknál ülni és vele együtt szenvedtek. 16 éven át. Ezt senki meg nem történtté nem teheti. A nyilatkozat minden szavát magukba szívják, néha igenlőleg bólintanak. Papjuk a nevükben beszél, ezt nehéz lenne nem észrevenni. Számíthat a helyeslésükre...” (Siegfried v. Kortzfleisch, Lutheran World Information, németnyelvű kiadás, 31/84, 18—19. oldal.) * Magától értetődően felvetődik a kérdés, hogy milyen következményei voltak a Csengődy-féle nyilatkozatnak és a Fasang-levélnek? Megbízható budapesti forrásokból származó értesüléseink szerint: • Csengődy László ellen nem indult eljárás egyházi vonalon, noha fenti nyilatkozatát követően több “nagyon kemény” levelet írt Káldy püspöknek. Ezekre nem kapott választ. • Ifj. Fasang Árpádnak Ordass Lajos rehabilitálását javasoló levelét a Deák-téri gyülekezet presbitériuma nemcsak magáévá tette, hanem határozottan elutasította Káldy püspök követelését, hogy Fasang mondjon le. Időközben id. Fasang Árpád, a szóbanforgó presbiter apja, levelet kapott a püspöktől: “tegyünk pontot az egész ügyre!” Ennek ellenére az Egyetemes Presbitérium legutóbbi ülésén Káldy indulatos hangon rosszalta, hogy a Deák-téri presbitérium még mindig nem zárta ki Fasangot. Egy bizalmas munkatársi értekezleten szintén kifogásolta, hogy “a Fasang még mindig presbiter”. Azonban mégsem indított ellene hivatalos eljárást. • A Deák-téri presbitérium viszont bölcs mérséklettel, de állhatatosan foglalkozik az Ordass-üggyel. Legutóbbi (dec. 9-i) ülésük határozata “örömét fejezi ki, hogy Ordass Lajos sírjánál elhangzott Káldy püspök úr beszéde... bizakodással és reménységgel épít erre a mondatára: Ez a hely nem alkalmas Ordass Lajos teljes portréjának megfestésére, ennek másutt és más alkalommal kell megtörténnie”. Remélik tehát, hogy a sírmelléki beszéd egy megbékélési folyamat elindulását jelzi és valóban sor kerül majd a Magyarországi Evangélikus Egyház komoly önvizsgálatára Ordass Lajos ügyével kapcsolatban.
