Erős Vár, 1984 (54. évfolyam, 1-6. szám)

1984-06-01 / 2-3. szám

6. oldal EROS® VAR “BUDAPEST 1984” elé A HATALMASOK ÉS A MEGALÁZOTTAK ] Sokat olvasunk és hallunk nap­jainkban a “nagyhatalmakról”. Mintha a világ sorsának jövőbeli alakulása, az emberiség örömei vagy végső pusztulása a nagyhatal­mak kezében lenne. Mintha elfeled­keznének a hatalmasok, de a hata­lom szolgálatában állók vagy azt tá­madók is arról, amit Jézus mondott Pilátusnak: “Semmi hatalmad nem volna énrajtam, ha nem adatott vol­na meg neked felülről” (Ján 19:11). KIÉ A HATALOM? A ma embere nagyon eltelt az em­beri fejlődés lehetősége adta önbi­zalmával. Ezért gondolja, hogy nincs többé lehetetlen a számára: a világ sorsát veheti kezébe. Főleg, ha hatalmát most már nemcsak szuro­nyokra, hanem az atomenergia min­den eddigi képzeletet felülmúló ere­jére építheti. Ma nem az atomener­gia az elrettentő önmagában véve, hanem az az emberi önteltség, mely azt hiszi, hogy ezzel kormányozhat­ja a világot. Csakhogy mindez magával hozta a földi hatalmasságok egymással va­ló szembenállását. Mindenki tudja, hogy szinte esztelenül fegyverkez­nek a nagyhatalmak s az emberiség rémülten kérdi, hogy mindez hová vezet? A minap fiatalok csoportjában voltam. Az egyikük egyszerre be­dobta a beszélgetésbe a “bombát”, ti. azt a fenyegető veszélyt, hogy a világon annyi atomenergia halmozó­dott fel, hogy vele az egész földet el lehetne pusztítani. Ez az elképzelés egyszerre mozgásba hozta a szenve­délyeket. Többen kezdtek rémülve reagálni erre a lehetőségre. De az­tán lassan megszólalt egy csendes hang. Megkérdezte, hogy tulajdonkép­pen hogyan gondolható el az, hogy az egész földkerekséget szinte egy gombnyomásra megsemmisítse em­beri hatalom? Lassanként kezdő­dött meg a gondolkodás folyamata. Tényleg elképzelhető, hogy az egyik vagy másik nagyhatalom kezében levő óriási méretű bombák eltöröl­hetnék a földkerekséget az univer­zum csillagvilágából? Kezdett a do­log hihetetlennek tűnni. S így került elő a kérdés, hogy még az atomerő mérhetetlen mennyiségét birtokoló nagyhatalmak is képesek-e tönkre tenni ezt a teremtett világot? Hogy elérkezik majd a világ vége, ezt Jézus Urunk igehirdetéséből tudjuk. De még Ö maga is megvallotta, hogy csak az Atya, a mindenható Is­ten az, aki egyedül tudja a napot és az órát. Vájjon odajutott-e az embe­riség, hogy kivette a Teremtő Isten hatalmából a világot s majd emberi hatalmak fogják — most már mint a gonoszság nagyranőtt erői — a vi­lágot elpusztítani? Kezdtünk emlé­kezni olyan íráshelyekre, amelyek­ben Isten mint “oltalmunk és erős­ségünk” van jellemezve: “Azért nem félünk, ha megindul is a föld ... Jöjjetek, lássátok az Ür tet­teit . . . Csendesedjetek el, és tud­játok meg, hogy én vagyok az Is­ten!” (46. Zsolt.) NEM FÉLÜNK! “Hatalmasokat döntött le trón­jukról” — így énekel Mária. Tudja, hogy a történelem Ura nem az az ember, aki szinte elképzelhetetlen A németországi Wiesbadenben március 6-án, 92 éves korában elhunyt Martin Niemöller ev. lel­kész és teológus, tengeralattjáró parancsnok az első világháborő alatt. Westfáliai lelkészcsaládból származott, a háború után berlini lelkész volt. Hitler uralomra jutása után vezetője lett az egy­házat mindinkább elnyomó rendszer ellen tiltako­zó ún. Hitvalló Egyháznak (Bekennende Kirche). 1937-ben letartóztatták, különböző koncentrá­ciós táborokban töltött évek után 1945-ben sza­badult Dachauból. Az 50-es és 60-as években a Németország újra fegyverkezését ellenzők legis­mertebb szószólója volt. erejű nukleáris fegyvereket tud gyár­tani. Ezzel csak fenyegetni lehet az emberiséget. Sokakat téveszt meg a napjainkban folyó vita e fegyverek létéről. Megrettentik az embereket, mintha minden csak egyetlen pont­ra lenne központosítva. Mintha a béke az emberiség jövőjében csak attól függne, hogy sikerül-e elpusz­títani ezeket a fegyvereket. Kegyes kívánságként ez mindnyájunkat egyesíthet. De a kérdés az, hogy ho­gyan tudunk olyan világban élni, amelyben ez a démonikus fegyver létezik s hogyan lehet megakadá­lyozni azt, hogy pusztító erejét új­ból — most már sokkal rettenete­sebb hatással — bizonyíthassa. Más szóval: hogyan lehet emberek, nem­zetek között olyan békés, kölcsönös bizalmi légkört teremteni, amelyben nemcsak a nukleáris fegyverek, de egyáltalában mindenféle ellenséges­kedés megszűnik. A jelenlegi vita az emberiség bé­kéjéről abban a betegségben szen­ved, hogy mindent a fegyverekre központosít. De elfeledkezik azok­ról a “hatalmakról”, melyek ezeket rémítő pusztulásra akarják felhasz­nálni. Von Weizsäcker professzor, aki a budapesti világgyűlésen elő­adást fog tartani a béke kérdéséről, egyik írásában kétféle tévedésre figyelmeztet. Az egyik az “atomelle­­nesség”, mely naivan azt képzeli, hogy ha az atomfegyvereket meg­semmisítették, akkor elérkezik a béke órája az emberiség számára. A másik az atomfegyverek “ellenőrzé­sének” a tévedése. Ez ugyanis sem­legesíti azt a szükséges rémületet, melyet az ilyen fegyverek létele tar­talmaz. Azt is feltételezi, hogy az el­lenségeskedés légkörében lehetséges az emberi fegyverkezés megbízható ellenőrzése. .. ÉS MEGALÁZOTTAKAT EMELT FEL” Istennek hatalma van arra, hogy még a legnagyobb hatalmasokat is ledöntse. Meglepetésszerűen ezt sok­szor azok által teszi, akiket a hatal­masok megaláztak. Olyan világban élünk, ahol a hatalmasok rafinált módon tudják hatalmi erőszakuk megalázó módszereit az igazság szí­ne alatt alkalmazni. Emberi jogok-

Next

/
Thumbnails
Contents