Erős Vár, 1983 (53. évfolyam, 1-6. szám)
1983-10-01 / 5. szám
6. oldal ERÖS®VÁR évvel ezelőtt a világ cserkészifjúsága Gödöllőre zarándokolt el a jamboree-nak nevezett táborra. 56 nemzet 26 ezer résztvevője jött össze, s a Trianon után mélyen megalázott magyar Ifjúságot testvérévé fogadta és megtanulta becsülni. 1948-ban betiltották Magyarországon a cserkészetet, külföldön azonban —az ország határain kívül élő magyarság egyik legfontosabb intézményeként — él és virul. Az USA-beli Flllmoreban levő nagy magyar cserkészparkban megrendezték idén az 50 éves jubileumi tábort, a sok világrészből jött közel 400 cserkésszel. Európai testvérlapunk, az (Jtitárs szerkesztője Gémes István ev. lelkész a táborban beszélgetést folytatott a Magyar Cserkészszövetség négy vezetőjével: dr. Némethy György szövetségi, Bodnár Gábor ügyvezető elnökkel, dr. Némethyné Kesserű Judit vezetőképző vezetőtiszttel, valamint dr. Chászár Edével, a Magyar Cserkészszövetség külügyi vezetőjével. Ütitárs: Élmény volt jubileumi táborotok. Mi volt, az emlékezésen túl, a célotok vele? Chászár: A cserkész szívesen táborozik. Egy emléktábor viszont ablaknyitogatás is. Szer az izoláltság ellen. Célunkat elértük: öreg “gödöllőieket” hívtunk meg — eljöttek. Nemcsak magyarok, hanem lengyelek, amerikaiak, észtek, lettek, litvánok is. Kiállításunkra sok nemzet küldött anyagot. A 33-as USA-delegáció egyik tagja is eljött; nem felejtette el a gödöllői vendéglátást. Némethy György: Fiatal cserkészeinknek — akiknek egyébként a fele már külföldön született — fel akartuk idézni a gödöllői jamboreet, s ez sikerült. Ütitárs: Otthon egyre inkább az a vélemény, hogy a cserkészet szétzúzása óta nincs más ideált adó ifjúsági munka. Nem kellett volna inkább Gödöllőn jubilálni? Bodnár: Évek óta folytat kísérletet Magyarország, hogy kapcsolatot vegyen föl velünk. Gödöllőre is meghívtak. A határtól autóbuszok vitték volna a beutazó cserkészeket táborhelyre, ahol cserkészruhában is járhattak volna. A tárgyalások mégis a táboron kívüli szabad mozgás és a vallási nevelés miatt szakadtak meg. Igaz-e, hogy a magyarok a világ legjobb cserkészei? Némethy: Részünkről esetleges kapcsolatok elképzelhetők, De nem a cserkészideálok feladása árán. Ütitárs: Hontalan cserkészek vagytok, respektálnak-e mégis a Cserkész Világszövetségben benneteket? Chászár: A szabályok szerint csak országok lehetnek a Cserkész Világszövetség tagjai. Mi tehát nem, mert Magyarország nem tag. Mégis, a világcserkészet elismerését vívtuk ki fegyelmünkkel, régi rámenősségünkkel és magas oktatási nívónkkal. Az idei 15. Világjamboree alkalmával is nyertünk Kanadában: 30 km-re a tábortól vertük fel sátrainkat és nem győztük a vendégek fogadását. Közénk jött a Világszövetség egész vezérkara, köztük dr. Nagy László, aki a Világszövetség főtitkára. Kis nemzet, de nagy cserkészhatalom vagyunk. Ütitárs: Apropos, oktatás. Erről hallanék szívesen! Bodnár: Az oktatást a cserkészet mindig is egyik legfontosabb feladatának tekintette. A háború utáni menekült helyzetben, szinte öntudatlanul, vezetőképzéssel foglalkoztunk. Volt év, hogy 8 vezetőképző tábort tartottam. A kivándorlással szinte minden földrészre eljutottak jól képzett vezetők, akik később nekiálltak új helyükön a munkának. Némethy: A Magyar Cserkészet globális stratégiájának is fontos alkotóeleme az oktatás. Az emberebb ember, magyarabb magyar kinevelése nem sikerülhet nélküle. Még mindig legfontosabb a vezetőképzés, amely egységesen a Fillmore-i cserkészparkban történik. N-Kesserű: Kiadványok, könyvek segítenek ebben. Régebben csak levelezés útján volt kapcsolat a vezetőkkel. Ma “utaztatjuk" a jövendő vezetőket, hogy a helyszínen ismerjék meg a helyi csapatokat és az ottani magyarságot. Itt, Fillmore-ban már több mint 40 vezetőképző tábort tartottunk. Ütitárs: A cserkészet praktikus ifjúsági munka. Nem válik iskolássá a sok képzéssel? N-Kesserű: A nyelvtudás gyengülésével sajnos egyre nagyobb problémák adódnak. Egyre időigényesebb lesz az oktatás, ugyanakkor egyre magasabbak a követelmények. Némethy: Külföldön a cserkészet feladatkörét ki kell szélesítenünk. Az iskolát és sokszor a családot is pótolnunk kell. Nem magyar közegben nő föl a kb. hatezer magyar cserkész, akiknek fele az észak-amerikai kontinensen él. Amit otthon az iskola, a nyelv, a család, a kultúra megannyi vívmánya szinte természetesen adna neki, azt itt külön munkával kell megszereznie. N-Kesserű: Magyarságismereti táboraink, nyelviskoláink, újabban a Corvina-táborok, mind ezt a munkát kell, helyettesítő módon, elvégezzék. Ütitárs: Szívesen veszik magukra a fiatalok ezt a többletmunkát? Chászár: A Világszövetség kimutatása szerint stagnál a cserkészek létszáma általában a világon, míg a kiscserkészek aránya egyre nő. E tendencia a születések általános csökkenésére vezethető vissza és arra, hogy aránylag hamar megválnak a cserkészettől a fiatalok. Ez viszont nem vonatkozik a mi cserkészeinkre. Hogy létszámunk állandósult, az mutatja, hogy nem riasztja a fiatalokat a tanulás. N-Kesserű: Buenos Airesben annakidején szüleim francia cserkészcsapatba küldtek magyar híján. Mégis, amikor a magyar megalakult, azonnal otthon éreztem magam benne. Rajta keresztül szereztem meg mindent, amit magyar kultúrának nevezünk. A magasabb mérce nem ijesztett, inkább vonzott. Némethy: Hogy olyan szívesen maradnak a fiatalok a magyar cserkészetben, azt két okra vezetném vissza. Nagyon lendületes a programunk, meg kell érte dolgozni. Ez vonz többeket. És a másik ok is: befogadó hazájukban is lehetnek cserkészek, de ha magyar vezetők lettek, úgy érzik, valami többletélményben van részük, s ez lelkesít. Ütitárs: Magyarabbá teszi-e a cserkészet a külföldi magyar fiatalokat? Bodnár: Feltétlenül. Már Gödöllő után cél lett a nemzet szolgálata. Itt kint is súlyt helyezünk arra, hogy cserkészeink, de főleg vezetőink, aktív tagjai legyenek a helyi magyar közösségeknek és egyesületeknek, egyházközségeknek. De ehhez már otthon kellett ismerni a nemzeti alacsony sorsot. Ezért nem tudnak például öreg amerikás magyarjaink valamit is kezdeni a cserkészet ilyen célkitűzéseivel ... Chászár: A cserkészet jellemnevelő és magyar-Kelet-Németországban van a grelfswaldl Croy-gobelln. 1554-ben készült, 1893-ban restaurálták
