Erős Vár, 1982 (52. évfolyam, 1-6. szám)

1982-02-01 / 1. szám

4. oldal EROS ©VÁR Szigethy Sándor-.' Ö, India — a gondolat anyja.. ' '(Folytatás előző számunkból)~^~~~~~~ ' Útitárs, 1981 EROS @VÄR \MI UIKM MAGYAR LVANIjF L I KI)Sok LAIM A "Lutheran Church in America" Magyar Konferenciájának lapja. Szerkesztő és kiadó: Juhász Imre Munkatársak: a magyar evangélikus lelkészek. EROS V Á R (USPS 178560) P. O. Box 02148. Cleveland, Ohio 44102 Published by the Hungarian Conference of the Lutheran Church in America. Issued bi-monthly : February , April, June. August, October, and December. No. 1. (218) Vol. 48. FEBRUARY 1982 Subscription: $3.00 a year. Second-class postage paid at Cleveland. Ohio. FONTOS! Minden szerkesztőségi anyag, kézirat, gyülekezeti hír, úgyszin­tén a lappal kapcsolatos minden levelezés, előfizetés és adomány erre a címre küldendő: “ERŐS VÁR P. O. BOX 02148 CLEVELAND, OHIO 44102 Az “ERŐS VAR’’ előfizetési dí­ja belföldön egy évre 3 dollár. Kanadában és egyéb külföldön évi 4 U.S. dollár, vagy 5 kanadai dollár. Be nem jelentett címváltozás esetén a posta a kézbesíthetetlen újságot megsem­misíti, a kiadóhivatalnak pedig külön por­tót kell fizetnie. Erre a költségre különösen nem-előfizetők, késedelmező előfizetők, vagy többéves hátralékban lévők esetében nehéz fedezetet találni. Ezért kérjük olvasóinkat, hogy minden esetben pontosan adják meg címüket a “Zip Code’ szám feltüntetésével együtt! Az újságot “Zip Code" szám nélkül nem kéz­besíti a posta. Címközlésnél tüntessék fel az utca megjelölését is. pl. St., Rd., Ave. Ugyanis egyes postai zónákban azonos nevű utcákat csak így lehet megkülönböz­tetni. Printed by Classic Printing Corporation 9527 Madison Ave., Cleveland, Ohio 44102 MANIKARNIKA GHAT A folyó baloldalán, 8 kilométeren át, a ghatok sora húzódik, azaz széles lépcsősorok, kb. 70, melyek a 8—10 méter magasságban fekvő, fent em­lített épületektől vezetnek le a Gan­­geszhez. Célunk a Manikarnika el­érése. Ez a leghíresebb halottégető ghat, éppen élénk aktivitással. Reg­geltől estig égnek a máglyák, körü­löttük guggolva várnak a hozzátar­tozók, míg a hamvasztás meg nem történik, azaz kb. három órán át. Amikor a kisebb farakásnyi máglya leégett, összegyűjtik a hamut és a folyóba helyezik, ma már leginkább csónakból. A férfi mellcsont, ill. a női medencecsont dacolni szokott a lángokkal; azok így követik a ham­vakat. Nem mindenkit égetnek el. Csecsemőket, valamint a szent em­berek maradványait és egyes beteg­ségek áldozatait nagy lapos kőhöz erősítik és így eresztik le a vízbe. Ha a kötél elszakad, a folyó úgyis elszál­lítja a maradványokat. Mi csak egy felpuffadt juhtetemet láttunk a part mentén, 2 — 3 méterre tőle fürdőző zarándokokkal. Fertőzéstől senki nem fél, a kolera-baktériumok is 6 órán belül elpusztulnak a Gangesz vizében... A Manikarnika látványa leírhatatlan: egyszerre lenyűgözően vonzó is, de taszító is. Köröskörül, egyszerű bambusz hordágyakon, na­rancssárga kendőkbe burkolva fe­­küsznek a halottak, akiket kocsikon, kerékpáron vagy vállon hoztak ide. A halál beállta után néhány órával már meg is történt a “temetés”. — Éppen ez év augusztusában éltem át két (ismeretlen) földi vándor ham­­vasztását a malmöi temető kremató­riumában, ahol a hamvasztás egy és negyed óráig tartott. A hasonló fo­lyamat a föld mélyén 11 évig is el­tart, világosított fel a vezető, aki nem kis büszkeséggel számolt be ar­ról is, hogy a malmöi temetések több mint 80%-a hamvasztással történik.- Úgy találtam, hogy a két ham­­vasztási forma között nem annyira a technikában, mint inkább az azt végzőkben van a különbség. Mi ide­genekre, elektromos kazánfűtő szak­emberekre bízzuk az égetést, ők egy közeli családtag segítségével végzik el azt. Malmö krematóriumában csak egy esetre emlékeztek az alkalma­zottak, amikor valaki jelen kívánt lenni közeli hozzátartozója ham­­vasztásán. (Ez sem európai volt, ha­nem dél-amerikai!) — Miért van az, hogy mi, európai fehér emberek, akik szinte “megnyertük az egész vi­lágot”, úgy elbizonytalankodtunk a halál előtt, hogy létét leplezni pró­báljuk, míg Ázsia, mely kontinensről a mi kereszténységünk is származik, oly természetes hétköznapisággal bá­nik a halállal és a halálhoz tartozó tennivalókkal? Vagy talán mi felej­tettük volna el, hogy — Isten terem­tésirendjében — születésünk mellett a halálunk a legnagyobb esemény életünkben? Ezekről a dolgokról elmélkedtem a számomra oly idegen világban, a gangeszi ladikban, két jó sötét bőrű pária meghitt társaságában, 1980 karácsonyán... (Folytatás az 5. oldalon) CHICAGO Az ottani magyar evangélikusok számára Tes­­sényi Kornél ny. lelkész úrvacsorái istentiszteletet tart május 16-án a "Peace Church' -ben (5944 W. Cullom Ave.), valószínűleg du. 3 órakor. Felvilá­gosításért hívjuk Tomaj Gusztáv testvérünket a 463-4029 telefonszámon. Az egyház feladata az Isten igéjé­nek (emberi szavakban megnyilvá­nult akaratának) a hirdetése. A ke­resztyén embernek pedig a minden­napi életében megvalósult Igével kell bizonyságot tenni az élő Istenről. Csak így épülhet a miágban az Isten országa. Persze állandó kérdés, hogy a ke­resztyénnek nevezett templomokban az Isten igéjét hirdetik-e, vagy em­beri bölcsességgel (esetleg butaság­gal) világi célokat akarnak elérni. Másfelől pedig-, valóban keresztyé­nek-e a magukat annak hirdető em­berek, vagy csak szokás, esetleg előrejutási lehetőség számukra Krisz­tus. Az Isten akarata csak az egyház igehirdetése és a megtért emberek krisztusi élete révén valósul meg. Ha a kéresztyénségben nem ez történik, akkor az egyház a sátán legfonto­sabb eszköze ebben a miágban. (Vatai: A XX. sz. második felében)

Next

/
Thumbnails
Contents