Erős Vár, 1982 (52. évfolyam, 1-6. szám)
1982-04-01 / 2-3. szám
X ERÖS^VÁR ra) területén időztem. Úgy éreztem, a sokat szenvedett tibeti néphez különösen is erős szálak kötik a történelem iránt valamelyest is nyitott magyar kebelt. Az ő nyelvük tanulmányozására fordította rövid életét a mi Körösi Csorna Sándorunk, abban a hitben, hogy a két nép rokonságban áll egymással. Tibet közelében, Darjeeling egyik temetőjében nyugosznak földi maradványai. Ő is írt egy Buddha-életrajzot, nemrég újra kiadták Budapesten. Mindenesetre a tibetiek buddhizmusa kanyarodott el talán legmeszszebbre Lord Buddha tanításától, buzgón keveredvén ősi hazai, kínai és más vallási elemekkel. Mégis, a Tibeti Halottaskönyv révén, mely nagy részletességgel írja le a lélek útját a halál után, legalább olyan mértékben gyakorol hatást a vallásilag hontalan európaiakra, mint a buddhizmus tisztább formái. Mit tanít a buddhizmus? E sokrétű rendszerből ragadjunk ki annyit, hogy: a) vallja az átlényegülés tanát, vagyis az újraszületések sorozatát, amit b) a karma törvénye irányít (okokozati összefüggés: Ki mit vet, azt aratja is). c) Isten-fogalma nincs, d) eredetileg az önmegváltást hirdette, s e) célként a Nirvánában megvalósuló teljes harmónia elérését jelölte meg. f) A vallási alapiratok (Tripitakahárom kosár) meditativ tanulmányozása és g) erkölcsi parancsolatok betartá sa által érhető el a cél. A szembetűnő különbségek ellenére — a múlt század óta — sokan megpróbálták összehasonlítani Buddha tanítását a keresztény hittannal. Az egyik legutóbbi ilyen mű szerzője azt írja, hogy noha a buddhizmusnak nincs Isten-fogalma, a Nirvána egyes leírásai mégis szembetűnő párhuzamot mutatnak Jézus Isten-országa tanításával... (G. Mensching, Buddha und Christus,1978). Ázsia indiai eredetű vallásai nagy összefüggő egységnek tekintik az élő világot. Sarnathban, a kolostorok között, egy kis állatkertet is láthatunk, őzekkel és más békés állatokkal. Arra emlékeztetik a látogatót, hogy ők is a mi testvéreink, s hogy Buddha ittjártakor kedvesen bánt velük. Sarnathban ma természetesen itt látható a legnagyobb gyereksereg. E történelmi környezetben, a Damekh sztupa és Ashoka király Kr. e. 250 tájáról származó épületmaradványai közt — a karácsonyi napsütésben — a park füvére heveredvén ezen gondolkoztam: Miért van az, hogy diákjaim odahaza mindig igenlő választ adnak, amikor megkérdezem őket, hogy: ha Buddha és Jézus egyidőben élnek, barátaivá válhattak volna-e egymásnak? (A Kastl-i magyar diákok is — ottjártamkor — pozitiven válaszoltak kérdésemre.) Miért? Néhány sarnathi találgatás: — Talán, mert a szavak infláció-Magyar evangélikus lelkészek a világ minden táján szívesen emlékeznek vissza magyarországi teológuséveikre. Évtizedek után is merítenek a hitnek és tudásnak abból a gazdag tárházából, melybe a soproni Ev. Hittudományi Kar professzorai vezették be őket. Ma már a budapesti Teológiai Akadémián folyik lelkészeink képzése, mely változatlanul magas színvonalú világviszonylatban is. Egyik itteni lelkészünk kézzelfogható módon adott kifejezést annak, hogy szívügyének tekinti a jövendő Négynapos világmissziói szabadegyetem lesz országos egyházunk (Lutheran Church in America) rendezésében július 29. és augusztus 1. között a springfieldi (OH) Wittenberg Egyetemen. E “missziói esemény” főtémája: Krisztus megvallása ma Észak-Amerikában és a tengeren túlon. A szabadegyetem előadásai több mint 80 témát ölelnek fel, mint pl.: Miként fogjunk hozzá egy új gyülekezet megszervezéséhez?... A VÉRTESKETHELYIEK JELENTKEZZENEK! Keresem az USA-ban és Kanadában (esetleg másutt) élő, a század elejétől napjainkig, a Komárom megyei Vértesket helyről elszármazott családokat és leszármazottaikat. Kérem, jelentkezzenek a volt (1955) vérteskethelyi ev. segédlelkésznél az alábbi címen: István Szépfalusi Capistrangasse 2/15. A-1060 Wien, Austria ját élő korunkban érzik a fiatalok, hogy mindkettőjük szavai mögött ott a magatartási — Talán, mert bizonytalanságok közt hányódó világunknak támpontot, egyfajta megváltoztathatatlan örök Törvényt mutat fel mindkettő? — Talán, mert úgy gondolkodnak, mint Jan, a Nobel-díjas papa, Gunnar Myrdal “fekete bárány” fia, amikor — egy hasonló egybevetés után — azt írja a Gangesz tájáról, hogy az általuk fölvetett kérdések sokkal, de sokkal lényegesebbek, mint azok, melyeket karrierjük teljében az akadémikus marxológusok vetnek föl Moszkvában és a Harvardon, Párizsban és Uppsalában...?? (Folytatjuk) lelkészeinek nevelését. Buthy Dénes esperes, buffalói lelkész 150 dollárt küldött haza, hogy abból az Akadémia pályadíjat tűzzön ki a hallgatók számára, $100 első, $50 második díjjal. Javaslata szerint a pályatételek témái lehetnek: a) Az óhaza és az amerikai magyar evangélikusok kapcsolatai történeti távlatban; b) Mit várjunk az Észak-Amerikában élő magyar evangélikusoktól? — Mint értesülünk, dr. Nagy Gyula, a Teológiai Akadémia dékánja, máris kiírta a pályázatot. nők szerepe India egyházaiban... Hogyan lehetek keresztyén, egy marxista rendszer alatt?... Ártalmas szektákkal szemben... stb. * A világ sok részéből érkeznek előadók és résztvevők erre az eseményre. Itt említjük meg, hogy az Evangélikus Világszövetség rendezésében hasonló jellegű nemzetközi összejövetel volt május végén a norvégiai Stavangerben.------------— ———-------------Ha napjában csak egyszer Ha napjában csak egyszer kicsit elcsendesednél, 1 s egyedül Isteneddel egy kicsit csendben lennél: i kérdések oldódnának, balzsam hullna sebekre ... < az a csendesség lenne út az örök életre. (Németbfi| y E) j Buthy Dénes pályadíja “Global Mission Event” TT
