Erős Vár, 1982 (52. évfolyam, 1-6. szám)

1982-04-01 / 2-3. szám

4. oldal ERŐS VÁR ERŐS ®VÄR XMI UIKM MA«.VAR. LVAMjt LlhHSOk L \l*» A "Lutheran Church in America" Magyar Konferenciájának lapja. Szerkesztő és kiadó: Juhász Imre Munkatársak: a magyar evangélikus lelkészek. "ERŐS VÁR (USPS 178560) P. O. Box 02148, Cleveland, Ohio 44102 Published by the Hungarian Conference of the Lutheran Church in America. Issued bi-monthly: February, April. June, August, October, and December. No. 2-3. (219) Vol. 48 APRIL—JUNE 1982 Subscription: $3.00 a year. Second-class postage paid at Cleveland. Ohio. FONTOS! Minden szerkesztőségi anyag, kézirat, gyülekezeti hír, úgyszin­tén a lappal kapcsolatos minden levelezés, előfizetés és adomány erre a címre küldendő: “ERŐS VÁR P. O. BOX 02148 CLEVELAND, OHIO 44102 Az “ERŐS EAR’’ előfizetési dí­ja belföldön egy évre 3 dollár. Kanadában és egyéb külföldön évi 4 U. S. dollár, vagy 5 kanadai dollár. Be nem jelentett címváltozás esetén a posta a kézbesíthetetlen újságot megsem­misíti, a kiadóhivatalnak pedig külön por­tót kell fizetnie. Erre a költségre különösen nem-előfizetők, késedelmező előfizetők, vagy többéves hátralékban lévők esetében nehéz fedezetet találni. Ezért kérjük olvasóinkat, hogy minden esetben pontosan adják meg címüket a “Zip Code" szám feltüntetésével együtt! Az újságot “Zip Code" szám nélkül nem kéz­besíti a posta. Círtiközlésnél tüntessék fel az utca megjelölését is; pl. St., Rd., Ave. Ugyanis egyes postai zónákban azonos nevű utcákat csak így lehet megkülönböz­tetni. Printed by Classic Printing Corporation 9527 Madison Ave., Cleveland, Ohio 44102 És mi van ma a házakban? Élim megmaradt testi és szellemi fogyaté­kos otthonnak. Ilyen gyermekotthon van Béthelben és a volt anyaházban is. Ez utóbbiban öregotthon is van. A Vöröshadsereg úton és a Modori úton szintén öregek otthona van és az albertírsai is megmaradt ennek. Valamennyi az evang. egyház diakó­­niai szolgálatának gondozásában. Piliscsabán, Silóban él együtt az öreg testvérek kis csoportja. S mivel ott kevés a férőhely, egyesek más egyházi otthonban töltik öreg nap­jaikat. Adja Isten kegyelme, hogy a szét­szórt magokból élet fakadjonl Hogy legyen aratási Hogy beteljesedjék a zsoltár szava: “Akik könnyezve vetet­tek, ujjongva arassanak! Aki sírva in­dul, mikor vetőmagját viszi, ujjong­va érkezzék, ha kévéit hozza!” Kelemen Erzsébet dt. (Útitárs) Szigethy Sándor-. ------------------------------------------------------­Ó, India — a gondolat anyja... (Folytatás előző számunkból) ' Utitárs, 1981 A hindu Benáresz muzulmán vá­rosnegyedén át, jó 10 kilométernyi tekerés után jutunk el a másik indiai eredetű világvallás, a buddhizmus itteni központjába, Sarnath-ba. A mérsékelt bicikli-sebesség lehetővé teszi, hogy az ember részletesebben megszemlélje a látnivalókat — s hogy elgondolkozzék. Az út mentén szépen gondozott kertek, szántóföl­dek. Évente többször aratnak, szüre­telnek. Amíg idegen hódítók nem zavarták őket, vagyis amíg a fejlett indiai fonó és szövő kéziipart ki nem konkurálta az angol textilipar, teljes egyensúlyban volt India gazdasági élete; a bajok azután kezdődtek — világosított fel idegenvezetőm a mi­nap. És mégis, a volt gyarmatosítók­ra emlékeztetnek a szobrok, terek, utca nevek. Nem zavarja őket a sok angol politikus, vagy tábornok neve. Sőt, angol nyelvű napilapjaikból és magazinjaikból ítélve — legalábbis az iskolázottak —, angolabbak az angoloknál. Ez — anti(neo) koloni­­alizmustól hevülő évtizedünkben — megint egy indiai rejtély... A BUDDHIZMUS BÖLCSŐJÉNÉL Hatalmas, ősi, fasor mentén Sar­­nathba érünk. Két és fél ezer évvel ezelőtt ezen az úton haladt — ahogy itt mondják — Lord Buddha, a “megvilágosodott”, a Sákya nemzet­ségből származó Sziddhárta Gauta­ma. A hagyomány szerint csodás kö­rülmények között jött a világra az in­nen 390 km-re fekvő Lumbiniben, a mai Nepál területén. Atyja, egy észak-indiai állam királya, távol akarta tartani nagyra hivatott fiát a világ forgatagától, de négy egymást követő megrázó élmény — egy ag­gastyán, egy beteg, egy holttest és egy aszkéta látványa — felébresztet­te elméjét az élet szenvedésteli és múlandó voltának felismerésére. Ez élmények hatására elhagyta atyja ki­rályi palotáját, önként vállalta ma­gára az aszkéták életét, mígnem ván­dorlásainak hetedik esztendejében, egy fügefa tövében elérte őt a megvi­­lágosulás (bodhi). Ez alkalommal vált megvilágosodott emberré, Buddhává. Ettől kezdve prédikátorként járta be Észak-India tájait, majd itt, Sar­­nathban, tanítványokat gyűjtött ma­ga köré, és a szenvedés lényegének megértésére és leküzdésének módjá­ra oktatta őket. Tehát az itteni szangha — szerzetesi gyülekezet — megalakulásával indult el a budd­hizmus Kelet-Ázsia meghódítására. — Elsőnek egy tekintélyes sztupán akad meg a szemünk. A sztupák buddhista épületek; vagy valamely nagy tett színhelyén, vagy valamely nagy halott sírja fölött emelkednek, mint emlékek. Eredetileg földből ké­szültek. Később téglával és kővel vonták be őket. A kolostorstílusban épült múze­umnál elköszöntem a riksától. Ő majd vár — mondta —, amikor ked­vem tartja, visszajöhet s hazaszállít. (Van a világon egy hely, ahol “az idő nem pénz”...) A múzeumban őrzik azt a hármas oroszlánnal díszített oszlopfőt, mely India címerében is helyet kapott s mely minden bankje­gyükön látható. Az ásatások ered­ményeinek megtekintése után (me­lyek az un. Indus-kultúra jegyeit vi­selik magukon, pl. égetett téglából készült épületek) a kínai, srilankai és tibeti kolostorokat tekintettem meg. Legtovább a tibeti kolostor (viha-

Next

/
Thumbnails
Contents