Erős Vár, 1980 (50. évfolyam, 1-6. szám)
1980-04-01 / 2. szám
2. oldal ERÖS»®VÁR NAGYP . . gonoszok csoportja kerített be, átlyukasztották kezemet, lábamat. Megszámlálhatnám minden csontomat, ők pedig csak bámulnak, néznek rám. Megosztoznak ruháimon, köntösömre sorsot vetnek. — ö Uram, ne légy távol, erősségem, siess segítségemre!” (Zsolt 22:17-20.) Az egész messiási zsoltár, de különösen ez a négy vers, Jézusról beszél. Nem is tehet az egyház mást, különösen ezen a napon nem, mint híven Róla prédikál. Nagypénteken — nagypéntekről. Nagypéntek a Golgota keresztjével, a szenvedő, a mindenkitől elhagyott és megvetett Jézussal — a legnagyobb prédikáció és igehirdetés. Minden hozzátétel és vonatkoztatás nélkül elmondani Jézus szenvedését. Hová jutott Jézus?! Pár nappal ezelőtt, virágvasárnap még dicsőséges Király, akit hozsannázva ünnepelnek, ma szenvedő, vérző, tehetetlen és haldokló ember. A fájdalmak embere. Egész földi élete szolgálat volt. Másokért, másoknak jött. És ez mindig szenvedéssel jár. Az öröm, a békesség, a szeretet karácsonya az O számára alászállás, megaláztatás, szolgálat, fájdalom. Hiszen az örök dicsőségből, szentségből, Isten trónusáról kell beleszületnie az istállójászolba, a bűnbe, a világba, a szenvedésbe. A karácsonyi jászolbölcsőre rávetíti árnyékát a nagypénteki kereszt. A születésre a halál. És megy tovább az úton, a szenvedés útján a fájdalmak embere. Amerre elmegy, szolgál. Emberek életében hoz döntő változást. Megszólít, elhív, gyógyít, új életet ad. Mindig csak ad. És mit kap viszonzásul? Emberek gyűlölete, a világ gyűlölete fordul ellene. Gúny, megvetés, szenvedés kísérői az úton. Szórja, szinte pazarlóan és mégis tudatosan azt, amit az Atya rábízott. És mire elérkezik Nagypéntek, mégis egyedül van. Magárahagyottan, szeretet nélkül, gyűlölségtől körülvéve kínlódik utolsó óráiban a szeretetet hozó Jézus. Az a gyűlölet, amelyik a keresztre szegezte, az a megnemértés és szenvtelenség, amellyel kockázva sorsot vetnek ruhájára keresztje alatt, az a vér, amelyik megkínzott testéből csorog, szenvedésének, fáj-ÉNTEK dalmas útjának végállomása — és ugyanakkor a világ tragédiája. Világosságul jött a világba, a sötétségbe, de a sötétség nem fogadta be Őt (Jn 1:5). Valóban a fájdalmak embere, nemcsak a kereszten, hanem egész földi életében. És valóban szolgált nemcsak a keresztig vezető úton, hanem a kereszten is. Nekünk, ma élő keresztyéneknek is szolgál és ad. Ő, az Isten Fia azért lett a fájdalmak embere, hogy kereszthalál épjoen a világért, érettünk szenvedje el. Ő azt akarja, lássuk meg, mekkora szeretet van benne irántunk akkor, amikor az egész emberiség bűneit magára véve, ezekért a bűnökért fájdalmasan szenved és meghal a kereszten. Karácsonytól Nagypéntekig tart a fájdalmak emberének útja. Ez minden szenvedésében, kudarcában is dicsőséges út, mert a megváltás útja. Az a fájdalmakkal megrakott ember, aki végigmegy ezen az úton, az valóban dicsőséges Király, mert az Atya akaratából cselekszi ezt. Az a szenvedő, nyomorult ember a kereszten a dicsőséges Isten Fia, mert ott viszi véghez az emberiség, a világ üdvösségét. Nagypénteken különösen nem tehet mást az egyház, mint Jézusról prédikál. De Jézusról, különösen nagypénteken csak úgy lehet beszélni, ha rólunk is szó van. Mert rólunk van szó. Adja Isten, hogy ez a pár sor megnyissa szívedet az Ige hallgatására és befogadására! TnnnmnnrB~B~a~B~a BTnnnni~»nnrinng : Felvidéki » l nagyheti s ° népszokások l Menyhén a gyerekeket nagypénteken a patakba küldik mosdani, hogy ne legyenek lusták. Ezt a hajnali mosakodást az egész Felvidéken megtaláljuk. Mohiban azért mosakodnak nagypénteken a patakban, hogy ne fájjon a szemük. Nagycétényben szokásban van, hogy nagycsütörtökről nagypéntekre virradó éjjel az asszonyok és a lányok a templomban imádkoznak és énekelnek, aztán megkerülik a falut: keresik Jézust. A pataknál mindnyájan megmosakodnak annak az emlékére, hogy Jézust is bedobták a patakba. Napfelkelte előtt még vizet is visznek haza a patakról, melyet szenteltvíznek tartanak, mert Jézus is benne volt. Ezzel a vízzel körülöntözik a házat, hogy távoltartsák a rovarokat; férgek, patkányok, békák ne legyenek a háznál. A menyhei iskolásgyerekek kb. negyven-ötven évvel ezelőtt nagyszombat délelőttjén 11 óra tájban, amikor a gazdaasszonyok már megsütötték a kalácsot, a tanító részére kalácsot szedtek, koledáltak (nagyszombati kantáció). Minden házba bementek és elénekelték a következő éneket, ami után a kapott kalácsot zsákba tették és továbbmentek: Örvendetes napunk támadt, Mert Krisztus Urunk feltámadt. Örvendjünk, vigadjunk, Vigannyi már mondjuk-. Alle, alle, alleluja! (Útitárs) CÍMVÁLTOZÁS Papp János László ny. ev. lelkész új címe: 120 Westland Ave., Rochester, NY 14618. — Tel.: (716) 271-8445. KANADAI OLVASÓINK bizonyára észrevették, hogy az Erős Vár legutóbbi számát elsőosztályú postával (15 centes bélyeggel) kapták kézhez. A postai díjszabás ugyanis a kanadai példányoknál már darabonként 10 centre emelkedett, s ha ehhez az egyéb költségeket hozzászámítjuk, kifizetődőbb az elsőosztályú szállítás. így — remélhetőleg — a kézbesítés is lényegesen meggyorsul.
