Erős Vár, 1980 (50. évfolyam, 1-6. szám)
1980-10-01 / 5. szám
2. oldal EROS‘S'VÁR HETVENÖT ÉVES A FASORI TEMPLOM “A fasori gyülekezet vezetősége, presbitériuma, gyülekezeti tagjai úgy gondolták, hogy ahol hirdettetik Jézus Krisztus evangéliuma, ahol kiszolgáltatik az úrvacsora, tehát ahol megszólal Isten, ott minden nagyon szép legyen. Ez a templom méltó keret az evangélium hirdetéséhez, az úrvacsorához, hadd mondjam így: az Isten jelenlétéhez.” (Részlet dr. Káldy Zoltán püspök igehirdetéséből, melyet 1974-ben, a fasori templom teljes belső felújításakor tartott istentiszteleten mondott.) Fasori templomunk 75 éves, 1905. október 8-án adták át rendeltetésének. A templom építésének története összefügg a fasori evangélikus főgimnázium építésével. 1900-ban határozták el az új iskola építését az akkoriban még városszélnek számító és ritkán lakott Fasor egyik üres telkén. Dr. Bókay Árpád presbiter tette meg keresztyén hitből és reménységből táplálkozó javaslatát, hogy “szoros kapcsolatban az új főgimnáziummal emeljenek templomot is s ezáltal a vallási életnek új központot teremtsenek”. A millenniumi ünnepségekkel kapcsolatban a városnak ez a része is fejlődni kezdett. Az iskola és templom építéséhez országos gyűjtés indult és felekezeti hovatartozás nélkül várakozáson felül megmozdult a város és ország, hogy adományaikkal hozzájáruljanak a szép terv megvalósításához. A kivitelezéssel a neves építészt, Pecz Samut bízták meg, akinek Budapesten sok szép épülete (Szilágyi Dezső téri ref. templom, Országos Levéltár, központi vásárcsarnok, stb.) hirdeti művészi kvalitásait. Két év alatt, 1903 — 1905 között készült el a szerves építészeti egységet alkotó főgimnázium és templom. A templomépítésnél a műépítészt a párizsi Sainte-Chapelle csodálatosan szép gótikus remeke ihlette a főhajó stílus- és méretarányainak tervezésekor, és a századforduló józanabb életérzésének megfelelő, ám a templomépítéshez és a vallásos ember Isten felé tekintéséhez legméltóbb gótikus stílust (neogótika) választotta, és a belső díszítést is a francia gótika jelképeit idézve tervezte meg, mindezt a protestáns nézőpont egyszerűségével szerencsésen ötvözve. Lelkes munkájából gyönyörű, bensőséges Istenháza született. Külön nevezetessége és értéke a fasori templomnak az oltárkép, amelyet felkérésre a kor egyik leghíresebb festője, Benczúr Gyula festett meg, a napkeleti bölcsek Mária és a gyermek Jézus előtti hódolatát mesteri kompozícióban és színekkel, bizonyságtevő erővel megalkotva. Ez az oltárkép azóta is egész egyházunk egyik legszebb kincse és mindazoknak, akik csak egyszer is jártak a templomban, az a vágy ébred a szívükben, hogy visszatérjenek és újra lássák. A kor híres üvegfestője, Róth Miksa alkotta a gyönyörű színes ablakokat és a bejárat feletti mozaikképet, a pécsi Angster-gyár szállította a ma is nagyszerű hangú orgonát. Mindenki, aki dolgozott a templomon, tudása és szeretete javát adta! A hetvenöt év előtti avatás óta többízben kellett már helyreállítani a fasori templomot, de a gyülekezetnek mindig volt elegendő hite és ereje, hogy templomának szépségét védje és biztosítsa. A gyülekezet lelkészeinek sora: Kaczián János, Kemény Lajos esperes (aki harminc éven át végzett áldott emlékű munkát), Gyöngyösi Vilmos, dr. Koren Emil, jelenleg Szirmai Zoltán. Az 1920-ban megalakult Fasori Evangélikus Énekkar is nagyszerű szolgálatot végzett több mint három évtizeden keresztül Peskó Zoltán vezetésével . Olvasóink e nevezetes jubileum alkalmával bizonyára az ünneplő gyülekezettel együtt adnak hálát az Egyház Urának! (Ev. Naptár) * * * Napkeleti bölcs sarkantyús csizmában Fasori templomunk Benczúr-oltárképe előtt Láttam. De láttam-e? Mért jelent mindig újat? Színek, fények, csodák, üzenetek mért kápráztatnak el újra meg újra, mintha először látnám? Nézem a Gyermeket, a föléhajló, szelíd Szűzanyát, a három bölcset és a csillagot... Aztán hosszan a térdrehullt, öreg fehérhajú-szakáilú egyiket... Napkeleti bölcs sarkantyús csizmában! Kócsagtollas süvegét már letette. Palástján magyarmintájú virágok. Ki vagy? — kérdezem, vallatom. Magát festette le benned a mester és egész Napkeletről érkezett nemzetét, amint imádattal leborul a Gyermek előtt, odakínálja neki aranyát és aranyával a szívét?! Hogy benned mindig ott hódoljon Napkeletről jött, drága magyar népünk az égi Gyermek előtt, és ott térdeljek, ott hódoljak én is... napkeleti bölcs sarkantyús csizmában! Túrmezei Erzsébet Az imádság nem Istent, hanem az imádkozót változtatja meg. S. Kierkegaard
