Erős Vár, 1980 (50. évfolyam, 1-6. szám)

1980-06-01 / 3. szám

2. oldal ERGS® VÁR Luther Nagy Kátéjából. A SZENTLÉLEK MUNKÁJA Hiszek a Szendétekben, egy keresztyén Anyaszentegyházat: szenteknek közösségét, bűnöknek bocsánatát, testnek feltámadását és az örök életet. Ámen. Az Apostoli Hitvallás harmadik hitágazata a megszentelésről szól, vagyis a Szentléleknek és tisztének, munkájának a leírását és kiábrázo­lását találjuk meg benne. Ő az, aki minket megszentelt és most is meg­szentel. Ahogy ugyanis az Atyát Te­remtőnek, a Fiút Megváltónak ne­vezzük, éppúgy kell a Szentleiket is munkája után Megszentelőnek ne­veznünk. De, hogyan történik ez a megszentelés? Felelet: amint a Fiú az uralmat, amellyel bennünket meg­szerez, születésével, halálával és fel­támadásával nyeri el, épp így végzi a megszentelést a Szentlélek is a kö­vetkezők által: a szenteknek közös­sége — vagyis a keresztyén egyház-, a bűnök bocsánata, a testnek feltá­madása és az örök élet által. Vagyis, hogy mindenek előtt az O szent kö­zösségébe vezet el bennünket és az anyaszentegyház ölébe helyez, amely által hirdetteti nekünk az igét s visz el Krisztushoz. Mert nem tudnánk soha, se te, se én megismerni Krisztust, sem hinni benne, sem Urunkká tenni, ha a Szentlélek fel nem ajánlaná nekünk és szívünkbe nem adná mindezt az evangélium hirdetése által. A mű kész és befejezett, mert Krisztus szen­vedése, halála és feltámadása stb. ál­tal megszerezte és elnyerte számunk­ra ezt a kincset. De, ha a mű titok­ban maradna, ha senki sem tudna róla, akkor kárba veszne az egész. Hogy azonban ne maradjon ez a kincs eltemetve, hanem felhasznál­hassuk és élvezhessük, azért küldötte és hirdettette Isten az Igét s adta a Szendéiket benne, hogy a Szentlélek tárja elénk és tegye sajátunkká ezt a kincset. így tehát nem más a meg­szentelés, mint elvezetés az Úr Krisz­tushoz, hogy általa vegyünk oly java­kat, amelyeket a magunk erejéből soha nem bírtunk volna megsze­rezni. Értsd meg tehát a hitcikk értelmét világosan! Hogy, ha megkérdezik: mit értesz te e szavakon: “Hiszek a Szentlélekben”? — azt felelhesd rá: hiszem, hogy a Szentlélek engem szentté tesz. Mert a világban minde­nek előtt van egy sajátos közösség, amely — mint az édesanya — szül és hordoz minden egyes keresztyént Is­ten igéje által, melyet a Szentlélek nyilatkoztat ki és hirdet, aki a szíve­ket is megvilágosítja és lángra gyújt­ja, hogy azt megragadják, elfogad­ják, hozzá ragaszkodjanak és benne megmaradjanak. Mert, ha a Szentlélek nem hirdet­teti valahol az Igét és fel nem éb­reszti a szíveket, hogy megragadják, ott az Ige kárba vész. Ahol nem hir­detik Krisztust, ott nincs a Szentlé­lek, aki megalkotja, hívja, egybe­gyűjti a keresztyén egyházat, akinek munkája nélkül senki sem képes eljutni az Úr Krisztushoz. Hisszük továbbá, hogy a kérész - tyénségben bűneink bocsánatát is el­nyerjük, ami a szentségek és a felol­­dozás által, továbbá az egész evan­gélium minden vigasztaló ígérete ál­tal történik. Mert, ha Krisztus meg­szerezte is számunkra Isten kegyel­mét és a Szentlélek által szentekké lettünk is (a keresztyén anyaszent­egyház egységében Isten igéje által), azért teljesen mégsem vagyunk bűn nélkül valók a mi testünk miatt, amelyet magunkkal hordozunk. A keresztyénségben azért minden arra rendeltetett, hogy az Ige és a szent jegyek által naponként szünte­lenül elnyerhessük bűneink bocsána­tát, lelkiismeretünk megnyugtatásá­ra és felemelésére mindaddig, amíg csak itt élünk. így tehát a Szentlélek eszközli azt, hogy habár van bűnünk, a bűn nem árthat nekünk, mert a keresztyénségben vagyunk, ahol meg nem szűnik a bűnbocsánat, egy­részt azért, mert az Isten megbocsát, másrészt pedig azért, mert mi gya­korolunk bűnbocsánatot egymás kö­zött, elhordozván és felsegítvén egy­mást. De most is, mikor már megkezdő­dött a megszenteltetés és növekedik napról-napra, arra várakozunk, hogy a testünk váljék a halál marta­lékává és temettessék el minden tisz­­tátalanságával együtt, hogy azután dicsőségben jöjjön elő és támadjon fel, teljes és tökéletes szentségre, egy új, örök életben. Mert most csak fé­­lig-meddig lettünk tiszták és szentek, hogy szüntelen munkálkodjék raj­tunk a Szentlélek, s az Ige által na­ponként részesítsen bennünket bűn­bocsánatban mindaddig, amíg csak el nem nyerjük azt az életet, ahol többé már nem lesz szükség bűnbo­csánatra, mert mint tökéletesen tiszta és szent emberek, elszakadtunk és megszabadultunk a bűntől, halál­tól és minden boldogtalanságtól új, halhatatlan és megdícsőült testben. ^ELJÖTT A PUNKOSD NAPJA, ES MINDNYÁJÁN EGYÜTT VOLTAK UGYANAZON A HELYEN. HIRTELEN HATALMAS SZELROHAMHOZ HASONLÓ ZÚGÁS, TÁ­MADT AZ ÉGBŐL, AMELY BETÖLTÖTTE AZ EGESZ HAZAT... MAJD LÁNG­NYELVEK JELENTEK MEG,AMELYEK SZÉTOSZLOTTAK ES LESZÁLLTAK MINDEGYIKÜKRE MEGTELTEK MIND SZENTLELEKKEL... AP CSEL 2 1-i __

Next

/
Thumbnails
Contents