Erős Vár, 1980 (50. évfolyam, 1-6. szám)
1980-06-01 / 3. szám
2. oldal ERGS® VÁR Luther Nagy Kátéjából. A SZENTLÉLEK MUNKÁJA Hiszek a Szendétekben, egy keresztyén Anyaszentegyházat: szenteknek közösségét, bűnöknek bocsánatát, testnek feltámadását és az örök életet. Ámen. Az Apostoli Hitvallás harmadik hitágazata a megszentelésről szól, vagyis a Szentléleknek és tisztének, munkájának a leírását és kiábrázolását találjuk meg benne. Ő az, aki minket megszentelt és most is megszentel. Ahogy ugyanis az Atyát Teremtőnek, a Fiút Megváltónak nevezzük, éppúgy kell a Szentleiket is munkája után Megszentelőnek neveznünk. De, hogyan történik ez a megszentelés? Felelet: amint a Fiú az uralmat, amellyel bennünket megszerez, születésével, halálával és feltámadásával nyeri el, épp így végzi a megszentelést a Szentlélek is a következők által: a szenteknek közössége — vagyis a keresztyén egyház-, a bűnök bocsánata, a testnek feltámadása és az örök élet által. Vagyis, hogy mindenek előtt az O szent közösségébe vezet el bennünket és az anyaszentegyház ölébe helyez, amely által hirdetteti nekünk az igét s visz el Krisztushoz. Mert nem tudnánk soha, se te, se én megismerni Krisztust, sem hinni benne, sem Urunkká tenni, ha a Szentlélek fel nem ajánlaná nekünk és szívünkbe nem adná mindezt az evangélium hirdetése által. A mű kész és befejezett, mert Krisztus szenvedése, halála és feltámadása stb. által megszerezte és elnyerte számunkra ezt a kincset. De, ha a mű titokban maradna, ha senki sem tudna róla, akkor kárba veszne az egész. Hogy azonban ne maradjon ez a kincs eltemetve, hanem felhasználhassuk és élvezhessük, azért küldötte és hirdettette Isten az Igét s adta a Szendéiket benne, hogy a Szentlélek tárja elénk és tegye sajátunkká ezt a kincset. így tehát nem más a megszentelés, mint elvezetés az Úr Krisztushoz, hogy általa vegyünk oly javakat, amelyeket a magunk erejéből soha nem bírtunk volna megszerezni. Értsd meg tehát a hitcikk értelmét világosan! Hogy, ha megkérdezik: mit értesz te e szavakon: “Hiszek a Szentlélekben”? — azt felelhesd rá: hiszem, hogy a Szentlélek engem szentté tesz. Mert a világban mindenek előtt van egy sajátos közösség, amely — mint az édesanya — szül és hordoz minden egyes keresztyént Isten igéje által, melyet a Szentlélek nyilatkoztat ki és hirdet, aki a szíveket is megvilágosítja és lángra gyújtja, hogy azt megragadják, elfogadják, hozzá ragaszkodjanak és benne megmaradjanak. Mert, ha a Szentlélek nem hirdetteti valahol az Igét és fel nem ébreszti a szíveket, hogy megragadják, ott az Ige kárba vész. Ahol nem hirdetik Krisztust, ott nincs a Szentlélek, aki megalkotja, hívja, egybegyűjti a keresztyén egyházat, akinek munkája nélkül senki sem képes eljutni az Úr Krisztushoz. Hisszük továbbá, hogy a kérész - tyénségben bűneink bocsánatát is elnyerjük, ami a szentségek és a feloldozás által, továbbá az egész evangélium minden vigasztaló ígérete által történik. Mert, ha Krisztus megszerezte is számunkra Isten kegyelmét és a Szentlélek által szentekké lettünk is (a keresztyén anyaszentegyház egységében Isten igéje által), azért teljesen mégsem vagyunk bűn nélkül valók a mi testünk miatt, amelyet magunkkal hordozunk. A keresztyénségben azért minden arra rendeltetett, hogy az Ige és a szent jegyek által naponként szüntelenül elnyerhessük bűneink bocsánatát, lelkiismeretünk megnyugtatására és felemelésére mindaddig, amíg csak itt élünk. így tehát a Szentlélek eszközli azt, hogy habár van bűnünk, a bűn nem árthat nekünk, mert a keresztyénségben vagyunk, ahol meg nem szűnik a bűnbocsánat, egyrészt azért, mert az Isten megbocsát, másrészt pedig azért, mert mi gyakorolunk bűnbocsánatot egymás között, elhordozván és felsegítvén egymást. De most is, mikor már megkezdődött a megszenteltetés és növekedik napról-napra, arra várakozunk, hogy a testünk váljék a halál martalékává és temettessék el minden tisztátalanságával együtt, hogy azután dicsőségben jöjjön elő és támadjon fel, teljes és tökéletes szentségre, egy új, örök életben. Mert most csak félig-meddig lettünk tiszták és szentek, hogy szüntelen munkálkodjék rajtunk a Szentlélek, s az Ige által naponként részesítsen bennünket bűnbocsánatban mindaddig, amíg csak el nem nyerjük azt az életet, ahol többé már nem lesz szükség bűnbocsánatra, mert mint tökéletesen tiszta és szent emberek, elszakadtunk és megszabadultunk a bűntől, haláltól és minden boldogtalanságtól új, halhatatlan és megdícsőült testben. ^ELJÖTT A PUNKOSD NAPJA, ES MINDNYÁJÁN EGYÜTT VOLTAK UGYANAZON A HELYEN. HIRTELEN HATALMAS SZELROHAMHOZ HASONLÓ ZÚGÁS, TÁMADT AZ ÉGBŐL, AMELY BETÖLTÖTTE AZ EGESZ HAZAT... MAJD LÁNGNYELVEK JELENTEK MEG,AMELYEK SZÉTOSZLOTTAK ES LESZÁLLTAK MINDEGYIKÜKRE MEGTELTEK MIND SZENTLELEKKEL... AP CSEL 2 1-i __