Erős Vár, 1978 (48. évfolyam, 1-6. szám)
1978-12-01 / 6. szám
4. oldal ERŐS VÁR A "Lutheran Church in America” Magyar Konferenciájának lapja. Szerkesztő és kiadó: Juhász Imre Munkatársak: a magyar evangélikus lelkészek. "ERŐS VÁR" MIGHTY FORTRESS P. O. Box 02148, Cleveland, Ohio 44102 Published by the Hungarian Conference of the Lutheran Church in America. Issued bi-monthly: February, April, June, August, October, and December. No. 6. (199.) Vol. 44 DECEMBER 1978 Subscription: S3.00 a year. Second-class postage paid at Cleveland, Ohio. FONTOS! Minden szerkesztőségi anyag, kézirat, gyülekezeti hír, úgyszintén a lappal kapcsolatos minden levelezés, előfizetés és adomány erre a címre küldendő: “ERŐS VÁR” P. O. BOX 02148 CLEVELAND, OHIO 44102 Az “ERŐS VAR1' előfizetési díja egy évre csak 3 dollár. Szíveskedjenek a lejárt előfizetéseket késedelem nélkül beküldeni a fenti címre. Be nem jelentett címváltozás esetén a posta a kézbesíthetetlen újságot megsemmisíti, a kiadóhivatalnak pedig külön portót kell fizetnie. Erre a költségre különösen nem-előfizetők, késedelmező előfizetők, vágj többéves hátralékban lévők esetében nehéz fedezetet találni. Ezért kérjük olvasóinkat, hogy minden esetben pontosan adják meg címüket a ‘‘Zip Code” szám feltüntetésével együtt! Az újságot ‘‘Zip Code” szám nélkül nem kézbesíti a posta. Címközlésnél tüntessék fel az utca megjelölését is; pl. St., Rd., Ave. Ugyanis egyes postai zónákban azonos nevű utcákat csak így lehet megkülönböztetni. Printed by Classic Printing Corporation 9527 Madison Ave., Cleveland, Ohio 44102 — Tudom — mondotta a postamester. — A ti ajándékotokat hozzám irányította Krisztus Urunk. S kivette a postaládából a csodálatos színű selyempapirosba csomagolt ajándékokat: bicskákat, fütyülő két, szájharmonikákat és tudja Isten még mit. Elment ennek a híre, mint a szél, s újabb lelkendező csoportokat vetett a postára. — Bácsi kérem, hát a mienk még nem jött meg? — Megjött!— bólintott jóságosán a postamester. — Nesztek! — Elát a mienk, bácsi kérem? — Itt van az is. Fogjátok! — És a mienk? — Ez éppen a reggeli postával jött meg Bércéi felől. Jöttek a gyerekek, fogytak a csomagok . . ., de a gyerekek még mindig jöttek. — De sokan vagytok! — törülgette a homlokát a csomagokra pillantva a postamester. Bizony sokan voltak és még többen következtek. Az ajándék pedig kifogyott. — Hát a mienk, bácsi! Mi semmit se kaptunk? — Dehogynem, fiam, dehogynem. Hm. Csak a tietek megakadt valahol a nagy forgalomban. De már megjött róla Szirákról a szállítólevél, hogy útban van. Mekkora öröm volt abból Darócon. Vége se szakadt addig, míg mindenki meg nem kapta az ajándékát. Darócon két hétig tartott ebben az évben a karácsony. És nemcsak ez az egy karácsony, hanem a többi is. Mert a többi is elhozta ezentúl mindenkinek a boldogságát. Megszokták, természetesnek vették ezt már a daróci gyerekek, hiszen ahol jó a posta, ott nem lehet hiba Krisztus Urunk karácsonyi expedíciójában. Egyszerre azonban meghalt a postamester. Csendesen, szelíden vonult félre az emberektől egy kis hóvirágbokrétával fekete kabátja gomblyukában s nem szólt többet egy szót sem a daróci gyerekekhez. Más postamestert küldtek a faluba. És ez a postamester karácsony estéjén nem akart semmit tudni a daróci gyerekek ajándékáról. — Igazán nem jött meg? — tamáskodtak a gyerekek. — Nem hát. Ha egyszer mondom. — Értesítés se jött róla? — Semmi a világon. Hát ez nagyon szomorú dolog volt. A gyerekek sápadtan, megrendültén álltak meg a templom körül s reszkető szájjal néztek fel a karácsonyesti csillagokra. És ekkor az egyik csillag fényénél visszaemlékeztek az öreg postamesterre. Eszükbe ötlött, hogy mennyivel jóságosabb volt az arca, mennyivel melegebbek a szemei s mennyivel fehérebb volt még a mellénye is, mint a többi emberé . . . És aznaptól fogva már mindenki tudta a faluban, hogy ki küldte Darócra azt az öreg postamestert. Maga Krisztus Urunk. Mert különben, hogy is lehetett volna olyan derék, becsületes ember, hogy havi huszonöt forintért nemcsak a m. kir. posta korrespondenciáját vállalta magára, hanem Krisztus Urunk egész karácsonyi dicsőségét. JÉZUS Ő szabadítja meg népét bűneiből Máté 1, 21 A golgotái kereszt nélkül a betlehemi jászolbölcső sem lenne örömhír nekünk bűnösöknek. Ezért ne takarja el soha előlünk és gyermekeink elől a keresztfát a legszebb karácsonyfa sem! Áldott karácsonyt és békességes, boldog újévet kíván minden Olvasónknak a Szerkesztőség
