Erős Vár, 1978 (48. évfolyam, 1-6. szám)

1978-08-01 / 4. szám

I 1948 szept. — Letartóztatják és kétévi börtön­­büntetésre ítélik. Csillagbörtön, Szeged 1950. márc. 15. — A váci fegyházba szállítják, tíz katolikus pappal összeláncolva 1950. ápr. 1. — Az egyházi törvényszék meg­fosztja hivatalától 1950 május vége — Kiszabadul a börtönből 1956. okt. 5. — A Legfelsőbb Bíróság rehabi­litál 1956. okt. 31. — Dezséry László átadja a püs­pöki hivatalt Ordass Lajosnak 1957 aug. — Lutheránus Világgyűlés Minne­­apolisban. Újból alelnöke a Világszövetség­nek. 1958. jón. 24. — Dezséry László visszavonja le-6. oldal______________________ A Magyarországi Evangélikus Egy­ház életének egyik legválságosabb időszakában adta Isten Ordass La­jost, aki a romokban heverő ország­ban a hit merészségével lelkesítette az egyház népét az újrakezdésre. Valóban a lélek óriása volt kortársai között. Alázatos és szerény egyénisége el­lenére meg nem alkuvó magatartást tanúsított, amikor meggyőződése szerint életbevágó elvek forogtak kockán. Tulajdonképpen ez vezetett 1948-ban történt bebörtönzéséhez és hivatalától való megfosztásához. “Bűne” az volt, hogy ellenszegült az egyházi iskolákat kisajátító kor­mányrendelkezésnek. Helyesen látta meg, hogy ez volt az első lépés azon az úton, mely az egyház érdekeit az államhatalom érdekei alá rendelte. Személyesen ismerem ezt az ügyet', Ordass püspökkel való levelezésem egy részét bírósági tárgyalásán is idézték. Az EVSz amerikai bizottsá­ga bizonyos összegű segélyt irányo­zott elő a magyar egyház anyagi és lelki újjáépítésére. Ordass nem kérte az ígért összegek átutalását, míg nem látta biztosítottnak, hogy azt a kitűzött célnak megfelelően szaba­don lehet felhasználni az Evan­gélium szolgálatában. Az államnak persze jól jött volna a nyugati valuta, de csak úgy, ha annak felhasználási módjába bele­szólhatott volna. Amikor Ordass ennek elleneszegült, koholt vádak mondását. Ordass Lajost eltávolítják egy­házkerülete éléről. 1963 — Evangélikus Világgyűlés Helsinkiben. Nem kap kiutazási engedélyt. 1973 — A reykjaviki egyetem tiszteletbeli dok­tor címmel tünteti ki. 1978. aug. 14. — Halála napja. 1978. aug. 19. — Temetése a Farkasréti teme­tőben. GYÁSZOLJÁK: özvegye, szül. Klrner Irén, gyermekei: Barnabás, Sára, Zsuzsanna és Erzsébet — egyháza és a világ evangélikus­­sága. AZ IGAZNAK EMLÉKEZETE ÁLDOTT. (ÚTITÁRS) __________ERŐS VÁR alapján bebörtönözték. Később ugyan rehabilitálták, de a kormány további nyomása kényszernyugdíja­zását eredményezte. Ordass magatartása sok tekintet­ben párhuzamba állítható barátjá­nak, Berggrav norvég ev. püspök­nek a szerepével, aki a német meg­szállás idején a nemzeti ellenállás vezére volt. Norvégia felszabadítá­sáért küzdött és így lett világszerte ismertté. Ordass hazája azonban nem szabadult fel, őmaga pedig a lelkiismereti és vallásszabadságért folytatott végnélküli küzdelem áldo­zata lett. Emlékét kegyelettel őrzi minden mélyen gondolkodó keresztyén em­ber, olyan okoknál fogva is, melyek túlmennek az Ordass püspök hazá­jában uralkodó helyzeten. A vallás­­szabadságot fenyegető veszedelmek gyakran nagyobbak olyan országok­ban, ahol azt nem lehet a felszínen látni. A keresztyénség hitele ugyanis mindig kárt vall, amikor a hívek nem a kereszt hordozás útján járnak, hanem a világ divatos életformáit követik. A jómóddal párosult lelki elfásultság inkább aláaknázhatja az Evangélium felől való bizonyságté­telt, mint az egyházzal ellenséges rendszerek intézkedései. Ordass Lajos el nem múló lelki öröksége mindnyájunk számára: az a rendíthetetlen elszántság, mely az Evangélium iránti hűséget saját sze­mélye fölé helyezi, bármibe kerül is; és teszi ezt minden önteltség, vagy utólagos kételyek nélkül, ám mégis olyan szívvel, mely mindeneket szeretettel magához tud ölelni, mert békességben van Istennel és önma­gával. Az ilyen vezéregyéniségek Isten ritka ajándékai az Egyház számára, akiket azért ad, hogy Krisztushoz és Evangéliumához való megújult hű­ségre buzdítsanak. Hogy Ordass Lajos barátja és szolgatársa lehet­tem, ez több mint kiváltság volt — a Krisztus -tanít ványság m ivó Itának olyan magávalragadó példáját hozta elém, ami kínozza az embert, de mégis mámoros örömmel tölti el. Életének és munkájának gyümölcse áldássá lesz a jövő nemzedékek szá­mára. LCUSA/bbp “Hálát adunk Tenéked, Istenünk, mennyei Atyánk, a halálon vett dia­dalért; egyszülött Fiad, Jézus Krisz­tus bűnöket megbocsátó, életet és üdvösséget ajándékozó áldozatáért. Hálát adunk kegyelmed örök vilá­gába hazahívó követedért, a halá­lért, mely elvitte körünkből testvé­rünket dr. Ordass Lajost, a Te szí­ned elé. A fájdalom és gyász szorongatja szívünket, mégha a Te kezedre bíz­zuk is őt. És ha tudjuk is, hogy egész életében — mint egyházad lelkésze és püspöke — ennek a Veled való ta­lálkozásnak a várható csodájában, bűvöletében és bizonyosságában élt. A Te választott és elhívott szolgád volt ő; születésétől elhívottan a sze­rény tanítói házban, gyermekek és egyszerű emberek csendes világá­ban; s elhívottan egyháza, e gyarló testület élén és emberileg nagy nevek egyháztörténelmet formáló világá­ban. Koporsója előtt hálát adunk Ne­ked, Istenünk, szereteted bőségesen neki ajándékozott jeleiért. A világos­ságért, amivel a háborús évek ke­gyetlen sötétségében ragyogóvá tet­ted őt. Áttetszővé, mint aki bátorsá­gával Benned Tudta reménységének gyökereit. A tisztaságért, szóban és életvitel­ben, melyet legjobb meggyőződése szerint oly példamutatóan kínált — mint ahogy teszik ezt a talentumos Ordass püspök: a rendíthetetlen hit és bátorság példaképe írta: Paul C. Empie Dr. Empie az Evangélikus Világszövetség USA nemzeti bizottságának nyugalmazott főtitkára. 18 évig a korábbi National Lutheran Council adminisztratív igazgatója volt. Ebben a minőségében irányította az amerikai evangélikus egyházak háború utáni tevékenységét a szenvedő európai egyházak megsegítésére. IMÁDSÁG Ordass Lajos koporsójánál

Next

/
Thumbnails
Contents