Erős Vár, 1978 (48. évfolyam, 1-6. szám)

1978-06-01 / 3. szám

4. oldal ERŐS VÁR A “Lutheran Church in America" Magyar Konferenciájának lapja. Szerkesztő és kiadó: Juhász Imre Munkatársak: a magyar evangélikus lelkészek. “ERŐS VÁR" MIGHTY FORTRESS" P. O. Box 02148, Cleveland, Ohio 44102 Published by the Hungarian Conference of the Lutheran Church in America. Issued bi-monthly: February, April, June, August, October, and December. No. 3. (196.) Vol. 44 JUNE 1978 Subscription: $3.00 a year. Second-class postage paid at Cleveland, Ohio. FONTOS! Minden szerkesztőségi anyag, kézirat, gyülekezeti hír, úgyszin­tén a lappal kapcsolatos minden levelezés, előfizetés és adomány erre a címre küldendő: “ERŐS VÁR” P. O. BOX 02148 CLEVELAND, OHIO 44102 Az “ERŐS VAR" előfizetési dí­ja egy évre csak 3 dollár. Szíves­kedjenek a lejárt előfizetéseket késedelem nélkül beküldeni a fenti címre. Be nem jelentett címváltozás esetén a posta a kézbesithetetlen újságot megsem­misíti, a kiadóhivatalnak pedig külön por­tót kell fizetnie. Erre a költségre különösen nem-előfizetők, késedelmező előfizetők, vagy többéves hátralékban lévők esetében nehéz fedezetet találni. Ezért kérjük olvasóinkat, hogy minden esetben pontosan adják meg címüket a "Zip Code" szám feltüntetésével együtt! Az újságot "Zip Code" szám nélkül nem kéz­besíti a posta. Címközlésnél tüntessék fel az utca megjelölését is: pl. St., Rd., Ave. Ugyanis egyes postai zónákban azonos nevű utcákat csak így lehet megkülönböz­tetni. Printed by Classic Printing Corporation 9527 Madison Ave., Cleveland, Ohio44102 zárdából és Észak-Amerikából. Öt héten keresztül tanultunk napi tizen­hat órát dr. Schein vezetése alatt. A tanulmányút célja a bibliai tör­ténetek felelevenítése volt azokon a helyeken, ahol azok történtek. Jézus életének eseményeit János evangé­liuma alapján tanulmányoztuk. Minden reggel 7 órakor találkoztunk a Jaffa kapunál s onnan indultunk autóval vagy gyalogosan, legtöbb­ször 25 — 30 km-t gyalogolva napon­ta, követve azokat az ösvényeket, melyeket a próféták, Jézus és apos­tolai használtak. Első napi utunk Jeruzsálem “fel­építését” célozta. Vezetőnk először a Siloám medencéhez irányított. Ott végződött az eredeti Sión városa. Azért mondom, hogy “eredeti”, mert amit ma mutatnak annak, ott Dávid király életében még nem volt város. Mint emlékszünk vasárnapi isko­lai, vagy biblia órákon szerzett isme­reteinkre, nem Józsué foglalta el Jeruzsálemet, vagy ahogy akkor ne­vezték, Jébuszt, ahol ajebuziták lak­tak, hanem jóval később Dávid fő­vezére, Joáb, körülbelül Kr. előtt 1000-ben. Joáb fedezte fel, hogy a város falain kívül levő Gihon for­ráshoz a városból alagút vezet. Ezen az alagúton éjjel felment, megölte a kapu-őröket, s kinyitotta Dávid serege előtt a városkaput. így sike­rült Jébuszt elfoglalni, melyet azóta Jeruzsálemnek, vagy Sión hegyének is neveznek. Dávid király idejében a város kicsiny volt, körülbelül kétezer la­kossal. Sión hegyének a határa nyugaton a Tiropoeon, vagyis a sajt­készítők völgye volt, keleten a Kid­­ron patak völgye, északon az Ofel “csúcs”, míg délen a Siloám meden­ce. Ez utóbbiba a víz a Gihon for­rásból ömlött kiszámíthatatlan idő­közökben. Északon az Ofel csúcsot Hadriánus császár Kr. előtt 135-ben elhordatta, mint építőanyagot s ma nyoma veszett. Sión hegyének déli részén is kőbányát nyitott, épp ott, ahol Dávid sírja volt. így fedezték azt fel, melyet teljesen kiraboltak, de helye még ma is megvan. Persze a túristáknak nem ezt a helyet muto­gatják, mint Dávid sírját, hanem az új Sión hegyén, az eredetitől nyu­gatra, amerre az évezredek során Je­ruzsálem terjeszkedett. Emlékszünk még arra is, hogy mikor Dávid Jeruzsálemet elfoglalta, elhatározta, hogy a frigyládát Kir­­jat-Jeárimból elhozza az új főváros­ba. Nem a város falain belül állí­totta fel a sátrat (tabernákulumot), hanem a várostól északra az Ofel mögött a Mória hegyen. Mivel ez magas volt, a városból állandóan látható volt a fehér és kék selyemből készült szent sátor. Dr. Schein tanárunk felhívta fi­gyelmünket, hogy ez a terület már a kőkorszak óta állandóan lakott hely. Dávid halála után, fia Salamon király idejében, a város kiterjedt. A Mória hegyen a király megbízásából Hirám építész vezetése alatt felépült a templom, a Sión hegyén a király palotája és a Kidron völgye másik oldalán, az Olajfák hegye alján, a gazdagok sírboltjai. Dávid idejétől egészen Kr. után 1542-ig, mikor a török szultán a ma is álló városfala­kat építtette, Jeruzsálem folyton nö­vekedett. A mostani már a harma­dik városfal, mintegy négy méter vastag. A falon belüli részt hívják Óvárosnak. 1948 óta a zsidók folyton építik az Újvárost északnyugat felé. így lett Jeruzsálem Izráel állam leg­nagyobb városa kb. 400.000 lakos­sal. Eredetileg az Óvárosnak hét kapuja volt, de nyitottak a vasútállo­mással szemben egy nyolcadikat, az “új kapu”-t (Bab-el-Ezdid). Tüzetesen áttanulmányoztuk He­­ródes palotája még látható romjait, illetve alapjait. A palota északi végén épült három torony egyike még ma is áll a Jaffa kapunál (Bab­­el-Khalil). Heródes palotájától — melynek egyik részében Pilátus lakott —, kö­vettük az utat, mely az akkori város határán kívül eső kőbányához veze­tett. A kőbánya kb. tíz méter mély volt s annak közepén volt egy rész, ahol a szikla repedezett, alkalmatlan volt építő kövek formálására. Azt a részt meghagyták, s körülötte a követ lefaragták, elhordták. Mivel koponyához hasonlított, azért nevez­ték azt a kis hegyet Golgotának. En­nek a hegynek a tetején az egyik na­gyobb repedésbe állították a három keresztfát, melyre Jézust, s tőle jobbra és balra a gonosztevőket fe­szítették fel. Ma ez a hely a város falain belül található és felette, meg a kőbánya oldalába vágott sír felett, melybe Jézust helyezték, a Konstan-

Next

/
Thumbnails
Contents