Erős Vár, 1978 (48. évfolyam, 1-6. szám)
1978-06-01 / 3. szám
4. oldal ERŐS VÁR A “Lutheran Church in America" Magyar Konferenciájának lapja. Szerkesztő és kiadó: Juhász Imre Munkatársak: a magyar evangélikus lelkészek. “ERŐS VÁR" MIGHTY FORTRESS" P. O. Box 02148, Cleveland, Ohio 44102 Published by the Hungarian Conference of the Lutheran Church in America. Issued bi-monthly: February, April, June, August, October, and December. No. 3. (196.) Vol. 44 JUNE 1978 Subscription: $3.00 a year. Second-class postage paid at Cleveland, Ohio. FONTOS! Minden szerkesztőségi anyag, kézirat, gyülekezeti hír, úgyszintén a lappal kapcsolatos minden levelezés, előfizetés és adomány erre a címre küldendő: “ERŐS VÁR” P. O. BOX 02148 CLEVELAND, OHIO 44102 Az “ERŐS VAR" előfizetési díja egy évre csak 3 dollár. Szíveskedjenek a lejárt előfizetéseket késedelem nélkül beküldeni a fenti címre. Be nem jelentett címváltozás esetén a posta a kézbesithetetlen újságot megsemmisíti, a kiadóhivatalnak pedig külön portót kell fizetnie. Erre a költségre különösen nem-előfizetők, késedelmező előfizetők, vagy többéves hátralékban lévők esetében nehéz fedezetet találni. Ezért kérjük olvasóinkat, hogy minden esetben pontosan adják meg címüket a "Zip Code" szám feltüntetésével együtt! Az újságot "Zip Code" szám nélkül nem kézbesíti a posta. Címközlésnél tüntessék fel az utca megjelölését is: pl. St., Rd., Ave. Ugyanis egyes postai zónákban azonos nevű utcákat csak így lehet megkülönböztetni. Printed by Classic Printing Corporation 9527 Madison Ave., Cleveland, Ohio44102 zárdából és Észak-Amerikából. Öt héten keresztül tanultunk napi tizenhat órát dr. Schein vezetése alatt. A tanulmányút célja a bibliai történetek felelevenítése volt azokon a helyeken, ahol azok történtek. Jézus életének eseményeit János evangéliuma alapján tanulmányoztuk. Minden reggel 7 órakor találkoztunk a Jaffa kapunál s onnan indultunk autóval vagy gyalogosan, legtöbbször 25 — 30 km-t gyalogolva naponta, követve azokat az ösvényeket, melyeket a próféták, Jézus és apostolai használtak. Első napi utunk Jeruzsálem “felépítését” célozta. Vezetőnk először a Siloám medencéhez irányított. Ott végződött az eredeti Sión városa. Azért mondom, hogy “eredeti”, mert amit ma mutatnak annak, ott Dávid király életében még nem volt város. Mint emlékszünk vasárnapi iskolai, vagy biblia órákon szerzett ismereteinkre, nem Józsué foglalta el Jeruzsálemet, vagy ahogy akkor nevezték, Jébuszt, ahol ajebuziták laktak, hanem jóval később Dávid fővezére, Joáb, körülbelül Kr. előtt 1000-ben. Joáb fedezte fel, hogy a város falain kívül levő Gihon forráshoz a városból alagút vezet. Ezen az alagúton éjjel felment, megölte a kapu-őröket, s kinyitotta Dávid serege előtt a városkaput. így sikerült Jébuszt elfoglalni, melyet azóta Jeruzsálemnek, vagy Sión hegyének is neveznek. Dávid király idejében a város kicsiny volt, körülbelül kétezer lakossal. Sión hegyének a határa nyugaton a Tiropoeon, vagyis a sajtkészítők völgye volt, keleten a Kidron patak völgye, északon az Ofel “csúcs”, míg délen a Siloám medence. Ez utóbbiba a víz a Gihon forrásból ömlött kiszámíthatatlan időközökben. Északon az Ofel csúcsot Hadriánus császár Kr. előtt 135-ben elhordatta, mint építőanyagot s ma nyoma veszett. Sión hegyének déli részén is kőbányát nyitott, épp ott, ahol Dávid sírja volt. így fedezték azt fel, melyet teljesen kiraboltak, de helye még ma is megvan. Persze a túristáknak nem ezt a helyet mutogatják, mint Dávid sírját, hanem az új Sión hegyén, az eredetitől nyugatra, amerre az évezredek során Jeruzsálem terjeszkedett. Emlékszünk még arra is, hogy mikor Dávid Jeruzsálemet elfoglalta, elhatározta, hogy a frigyládát Kirjat-Jeárimból elhozza az új fővárosba. Nem a város falain belül állította fel a sátrat (tabernákulumot), hanem a várostól északra az Ofel mögött a Mória hegyen. Mivel ez magas volt, a városból állandóan látható volt a fehér és kék selyemből készült szent sátor. Dr. Schein tanárunk felhívta figyelmünket, hogy ez a terület már a kőkorszak óta állandóan lakott hely. Dávid halála után, fia Salamon király idejében, a város kiterjedt. A Mória hegyen a király megbízásából Hirám építész vezetése alatt felépült a templom, a Sión hegyén a király palotája és a Kidron völgye másik oldalán, az Olajfák hegye alján, a gazdagok sírboltjai. Dávid idejétől egészen Kr. után 1542-ig, mikor a török szultán a ma is álló városfalakat építtette, Jeruzsálem folyton növekedett. A mostani már a harmadik városfal, mintegy négy méter vastag. A falon belüli részt hívják Óvárosnak. 1948 óta a zsidók folyton építik az Újvárost északnyugat felé. így lett Jeruzsálem Izráel állam legnagyobb városa kb. 400.000 lakossal. Eredetileg az Óvárosnak hét kapuja volt, de nyitottak a vasútállomással szemben egy nyolcadikat, az “új kapu”-t (Bab-el-Ezdid). Tüzetesen áttanulmányoztuk Heródes palotája még látható romjait, illetve alapjait. A palota északi végén épült három torony egyike még ma is áll a Jaffa kapunál (Babel-Khalil). Heródes palotájától — melynek egyik részében Pilátus lakott —, követtük az utat, mely az akkori város határán kívül eső kőbányához vezetett. A kőbánya kb. tíz méter mély volt s annak közepén volt egy rész, ahol a szikla repedezett, alkalmatlan volt építő kövek formálására. Azt a részt meghagyták, s körülötte a követ lefaragták, elhordták. Mivel koponyához hasonlított, azért nevezték azt a kis hegyet Golgotának. Ennek a hegynek a tetején az egyik nagyobb repedésbe állították a három keresztfát, melyre Jézust, s tőle jobbra és balra a gonosztevőket feszítették fel. Ma ez a hely a város falain belül található és felette, meg a kőbánya oldalába vágott sír felett, melybe Jézust helyezték, a Konstan-
