Erős Vár, 1978 (48. évfolyam, 1-6. szám)

1978-06-01 / 3. szám

ERŐS VÁR 5. oldal tinus császár által épített Feltámadás templom áll. Salamon templomából csak az ol­tárkő maradt meg. Nagy Heródes Kr.e. 19-ben megkezdett templo­mában is ez lett az oltárkő. Az új templomot Kr. után 70-ben a ró­maiak lerombolták. A templomnak csak egyik fala maradt meg, a “sirató fal” ahová ma is állandóan kijárnak, főleg az ortodox zsidók imádkozni és elmélkedni. Az oltárkő felett pedig a muzulmánok egy olyan magas dómot építettek, mint ami­lyen magas volt a templom. Az ara­nyozott dómtető minden irányból jól látható. Ugyanazon a magaslaton, melyen eredetileg a templom állt, a muzul­mánok felépítették az Aksa mecse­tet, mely számukra a világ har­madik legfontosabb zarándok helye. Közvetlen a templom szomszédsá­gában építették Heródes idejében a rómaiak az Antónia-erődöt négy to­ronnyal, melyben a helyőrség lakta­nyája is volt. Ma már csak az alapjai és földalatti víztároló medencéi és alagútjai maradtak fenn. Tanárunktól megtanultuk, hogy melyik időszakban, hogyan farag­tak, milyen formájúvá az építő köve­ket, így meg tudtuk állapítani, hogy a városnak egyes épületeit kinek az idejében építették. Egyes kövek a görög, mások a heródesi, vagy a ró­mai, vagy a keresztes háborúk, vagy később az ottomán-török időkből valók. Elmentünk a város minden egyes kapujához s bementünk minden ne­gyedébe, így az örménybe, a keresz­ténybe, a muzulmánba, az oroszba és a zsidóba. Ez utóbbi a leggaz­dagabb és nagy részében újraépített. Érdekes, hogy a hatalmas orosz zarándokház, melyet eladtak az államnak, ma a város börtöne. Estére, mikor visszatértünk szállá­sunkra, testileg és szellemileg ki vol­tunk merülve, de nem sokat pihen­hettünk, mert másnap Bethlehembe indultunk s az útra fel kellett készül­nünk. Tanulmányozni kellett, hogy BEMUTATJUK A külföldi magyar evangélikus lelkészi kar legújabb tagja Breglec Árpád, a sydneyi (Ausztrália) magyar evangélikusok lelkipász­tora. Breglec Árpád a németországi Halléban szü­letett 1943-ban, Breglec József és Pál Eleonóra legidősebb fiaként (két fivére van még). A család a II. világháború végével a muraközi Alsólendván telepedett le. A politikai viszo­nyok tarthatatlansága a családot 1954-ben menekülésre kényszerítette, s kétévi ausztriai tartózkodás után Breglecék 1956-ban érkeztek Ausztráliába. Előbb a fővárosban, Canberrá­ban laktak, majd a dél-ausztráliai Adelaide­­ben állapodtak meg. Árpád az ottani “Im­mánuel” ev. gyülekezetben került megkonfir­­málásra, s az egyik városi középiskolában sze­rezte meg az érettségit. Majdnem az iskola­padból hívták be katonai szolgálatra, s ő az ausztrál királyi tüzérséghez vonult be; főbb állomáshelyei az újdélvelszi Kapooka, Sydney, a queenlandi Brisbane, s Dél-Vietnám voltak. Brisbane egyik elővárosában, a corindai “Szent János” ev. gyülekezetben, mint annak serény tagja, alakult ki életének további útja. Ott nyert ihletést, hogy lelkészi pályára lépjen, s ott ismerkedett meg Radke Elaine-IIonával, akit 1969-ben, leszerelése után vezetett oltár­hoz. A fiatal pár 1971 elején Adelaidebe köl­tözött, ahol Árpád a Luther Szeminárium hall­gatójává lett. Teljesidejű tanulás mellett a leg­különfélébb munkákban kereste meg az élet­­fenntartáshoz szükséges kenyerét. Isten házas­ságukat négy gyermekkel ajándékozta meg: az elmúlt 4000 év folyamán milyen biblikus történet fűződik az úthoz, melyik bibliai személyiségek jártak azon, mikor és miért? Mi nem a mo­dern autóutakon jártunk, hanem az eredeti ösvényeken, melyek legin­kább a hegyek gerincén vezettek, mert az volt a biztonságos, amikor még hegyi tolvajok, rablók támad­tak a gazdag utasokra. Hefty László * * * (A Szerző kilátásba helyezte a cikk folytatását. Szerk.) András 1971-ben, Dávid 1972-ben, Troy 1976- ban és Michelle 1977-ben született. Vikáriusi évét 1976-ban, a délausztráliai Tea Tree Gul­ly— Para Vista egyházközségben szolgálta le. Disszertációját ótestámentomi tárgykörben írta meg, s 1977 végére szerezte meg lelkészi diplomáját “Bachelor of Theology” fokozat­ban. Itt kell talán közbeszúrni, hogy Auszt­ráliában a tanév, igazodva az ottani évsza­kokhoz, februárban kezdődik és decemberben fejeződik be. Szemináriumi évei alatt ismerke­dett meg Kemény Péterrel, az ausztráliai ma­gyar evangélikusok missziós lelkészével, s ebből a kapcsolatból érlelődött meg a terv, hogy magyarul is végezzen lelkészi munkát, amit ő végül is “Magasból kapott parancsnak” tekint; egyébként még beszél németül és szer­bül is az angolon és magyaron kívül. Ezt a lehetőséget illetékes egyházi hatóságok is pár­­tolólag karolták fel. 1978. január 8-án a corin­dai “Szent János” ev. gyülekezetben szentelte fel lelkésznek egykori mentora, G. Dahlen­burg. Majd Sydneyben február 5-én a köz­pont—északi (ausztrál) ev. egyházközség má­sodlelkészeként és február 12-én a magyar ev. egyházközség lelkészeként iktatták be szolgá­latra. Ugyanez alkalommal vett búcsút a ma­gyar ev. hívektől Kemény Péter, aki tizenegy és fél évig szolgált be Perthből, vagy 400 km tá­volságból. Kemény Péter mindazonáltal foly­tatja a melbournei, adelaidei és perthi magyar evangélikusok pásztorolását. Nt. Breglec Árpád lelkész «rat családjával együtt szeretettel köszöntjük és imádságos lé­lekkel kívánjuk szolgálatára Isten gazdag áldá­sát és munkájához hívei megbecsülő szeretetét. __________________________________(bbp) SVÉDORSZÁG * 98 éves korában meghalt Gustaf Aulén ev. püspök, a svéd—angol—holland—német teo­lógiai eszme- és tapasztalatcserék úttörője. TÖRÖKORSZÁG * Felekezetközi tárgyalások bevezetésére az Ev. Világszöv. képviselői hivatalos látogatást tettek I. Demetriosz orthodox ökumenikus pátriárkánál, aki a két felekezet közeledését örvendetesnek és áldásosnak mondotta. SZOVJETUNIÓ * A leszerelési konferencia margójára s a békeszerető népek figyelmébe: Hadköltekezési szakértők megállapítása szerint 1960 óta a Szovjetunió kiadásai 100%-kal növekedtek. PÜNKÖSDI LEVÉL Anna-Maija Raittila finn költőnek Köszönöm verseid szelíd zenéjét, a friss tavaszi üdvözletét, szíved dalolva kitáruló mélyét ... s piros pünkösdkor írok neked. Igaz, egymástól régen elszakadtunk: egy-haza, egy-nyelv édes emlék. Régen idegenné lett szavunk, hangunk, és mintha nagyon messze lennénk ... Hol a ringó-kalászos rónaságtól a tiszta kék tavak hazája?! Hetedhét határon túl, nagyon távol élünk egymástól, Anna-Maija! De pünkösd van. S bármilyen messze élünk, tudom, míg válaszodra várok: mi pünkösd óta egy-nyelvet beszélünk! Közöttünk nincsenek határok! T. E.

Next

/
Thumbnails
Contents