Erős Vár, 1975 (45. évfolyam, 1-8. szám)
1975-10-01 / 7. szám
AM EUTKAI MAGYAR EVANGÉLIKUSOK LAPJA 41. ÉVFOLYAM 1975. OKTÓBER—NOVEMBER 7. SZÁM NT. ORMAI JÁNOS NYUGALOMBA VONULT Az evangélikus lelkészi szolgálatban eltöltött hat hosszú évtized méltó befejezése volt az a meleg ünneplés, melyben hívei, barátai és a város polgárai részesítették Ormai Jánost, a bethlehemi Első Magyar Evangélikus Egyház lelkészét szeptember 14-én. A lelkipásztort azonban minden elismerésnél közvetlenebbül érinti, hogy hogyan méri fel szolgálatát az a nyáj, amelyet az Üristen reá bízott s amelynek a 60 éves szolgálatból 43 esztendő jutott: a bethlehemi gyülekezet. Ezt viszont talán senki sem érzékeli pontosabban, mint egy másik lelkipásztor, aki látja, hogy mi az igazi lelkülete, szelleme a templomozó híveknek: hogyan megy a szelíd kézfogás az öreg lelkipásztorral, a bizalom és szeretet jegyében, vagy a régen látott ismerős kitörő hangjával; hogyan megy az ének, a hit és ismeret meleg dallamán, vagy pedig akadozva, mint egy ritkán megszólaltatott orgona hangja? Amit én éreztem a hegyen épített szép és rendben tartott templomban a szép számú gyülekezettel, az nemcsak megnyugtatott, de nagy örömmel töltött el, akár az angol, akár a magyar éneklésre gondolok. A templomi búcsú-istentisztelet az volt, amit talán minden lelkipásztor kívánhat a maga számára: a hitben és szeretetben való felmentése a munkától annak, aki sokat fáradott értük és akinek hitéből ők is megtanulták a krisztusi szeretet örömét. Terjedelmes lenne még csak érinteni is Ormai János tb. esperes magyar-amerikai szolgálatának egyházi és nemzeti érdemeit. Vele együtt adunk hálát Istennek azért a minden emberi értelmet felülhaladó kegyelemért, amivel egy élet szolgálatának kapuját bezárhatja azzal az érzéssel, hogy amit az Isten reábízott, azt hűséggel elvégezhette. Ennél nagyobbat senki sem kívánhat és kérhet önmaga számára, kivéve azt, hogy Megváltó Urunk is ráteríthesse erre az életre a kegyelem takaróját! Brachna Gábor * * * Ormai János 1891. február 26-án született a békésmegyei Békésen. A békéscsabai evangélikus gimnázium elvégzése után az eperjesi teológián készült a lelkészi szolgálatra. Geduly Henrik püspök szentelte fel Nyíregyházán 1915-ben, ugyanott volt segédlelkész egy évig, majd több évi tábori lelkészség után 1923-ban érkezett Amerikába, hogy az itteni országos egyház meghívására magyar és szlovák szolgálatot végezzen Akronban. 1925-től 1933-ig a buffalói magyar gyülekezet lelkésze volt. Ezután 43 esztendőt töltött — amerikai magyar lelkészeink közül talán a leghosszabb időt egy helyen — a bethlehemi Első Egyháznál. Hűséges szolgálata végefelé bizony már eltemette magyarul beszélő híveit majd mind, csak egy néhány hajlott korú öreg maradt meg, akik már nem tudnak templomba járni. De azért a ma már angolnyelvü gyülekezetben megmaradt a magyar örökség tudata s a gyermekek és unokák még mindig lelkesen zengik az apáiktól tanult magyar evangélikus énekeket (amire Brachna Gábor föesperes utalt fenti írásában), mégha egy magyar nyelven hallott igehirdetést nem is értenének meg. Persze egy ilyen ünnepi alkalomra, mint a nyugalomba vonuló öreg lelkipásztor búcsúztatása, csak összejön egy félgyülekezetnyi magyar evangélikus, de a vasárnapi istentiszteletekre már nem telik belőlük, még az 56-os menekültekből sem, akiket olyan gonddal és szeretettel istápolt annakidején Ormai János, de akik azután elszórődtak a nagy amerikai rengetegben. Az istentiszteleten Henry Promhartz, a gyülekezet kebeléből származott lelkész szolgált angol nyelven, Brachna Gábor főesperes hirdetett igét magyarul, az elbocsátási szertartást végezte John Hattery h. püspök az LCA és az egyházkerület képviseletében, a Bethlehem környéki lelkészek pedig, mint alkalmi énekkar szolgáltak hatásosan. Az ezt követő 350 személyes vacsorán számos felszólaló beszélt Ormai János hűségéről, lelkipásztori odaadásáról, tiszteletet adtak neki, mint megértő és együttérző lelki atyának, aki mindig a mások javáért fáradozott. Az Amerikai Magyar Evangélikus Konferencia nevében Brachna Gábor főesperes és Bell Lajos keleti esperes díszoklevelet nyújtott át az ünnepeltnek, melyben a Konferencia Ormai János több mint félévszázados amerikai magyar gyülekezeti szolgálata elismeréseként az örökös tiszteletbeli esperesi címet adományozta neki. Mowrer bethlehemi polgármester átadta a város címerét (Folytatás a 2. oldalon.)