Erős Vár, 1973 (43. évfolyam, 1-10. szám)
1973-06-01 / 6. szám
ERŐS VÁR 3. oldal A MAGYAR KONFERENCIA KÖZGYŰLÉSE Az Amerikai Magyar Evangélikus Konferencia tizenötödik közgyűlését 1972. november hó 14- és 15-én tartotta meg Clevelandban, a Nyugat-Clevelandi Magyar Evangélikus Egyháznál, melynek lelkésze Juhász Imre. A közgyűlésen részt vett 9 lelkész: Bell Lajos (Jersey City), Bernhardt Béla (Shelby, OH), Braehna Gábor, Egyed Aladár, Juhász Imre, Kiss Samu (mind Cleveland), Markovits Pál (Carmichael, PA), Tessényi Kornél (Chicago) és Turcsánvi Gyula (Smithville, OH); továbbá 13 delegátus és látogató: Bojtos László, Boros József, Braehna Gáborné, Lomján Zoltán, Guttovz József, Juhász Imréné, v. Kernes László, dr. Lestyán János, Markovits Pálné, dr. v. Tapolcsányi Oszvald, Tessényi Kornélné, Turcsánvi Gyuláné és Vásári Ferenc. A bőséges étkezésekért és a szíves vendéglátásért a helyi Oltáregyletet illeti köszönet, Ignátz Jánosné elnökükkel az élen. A KEDD DÉLUTÁNI ELSŐ ÜLÉSSZAK 2:30-kor kezdődött az országos egyház hivatalos liturgiája szerinti áhítattal, melyet a helyi gyülekezet lelkésze vezetett. Braehna Gábor föesperes elnöki megnyitójában ismertette a közgyűlés tárgysorozatát. Üdvözölte a megjelent delegátusokat és közölte, hogy hat gyülekezetünk nincs képviselve: Bethlehem Első, Bethlehem Szí. János Vend, Buffalo, Detroit, New York és Pittsburgh. A tárgysorozat első pontjaként Juhász Imre jegyző felolvassa az előző (1970-es clevelandi) közgyűlés jegyzőkönyvét. Egyhangúlag jóváhagyva. Ezután dr. Lestyán János pénztáros terjeszti elő jelentését, mely szerint: Egyenleg 1970. június 20-án $683.92, bevétel 1972. szeptember 16-ig $1738.94 (ebből mosógépekre 448.07, erdélyi árvízkárosultaknak 16.16), kiadás 1186.55, egyenleg 1972. szeptember 16-án 552.39. A SÁFÁRSÁG TITKA A sáfárság szó — többek között — az egyház fenntartására való áldozatos adakozást is jelenti. Sáfárságról azonban addig nem beszélhetünk komolyan, míg a Jézus Krisztus szeretete nem kényszerít és indít meg bennünket. Csak akkor érthetünk meg azután valamit Isten sáfárainak öröméből és a szolgálat szabadságából. A gyülekezetek részéről történt befizetések a legutóbbi közgyűlés utáni 27 havi időszakban: a) rendes konferenciai járulék Bethlehem Szt. János Vend 50.00 Chicago 31.00 Cleveland Első 141.50 Cleveland Nyugat 237.45 Pittsburgh 50.00 Toronto 40.00 b) magyarországi ev. szeretetotthonoknak mosógépekre Cleveland Első 448.07 c) erdélyi árvízkárosultaknak Cleveland Első 16.16 A pénztárkönyvet s mellékleteit Bell Lajos és Dómján Zoltán ellenőrök vizsgálták felül és kifogástalan rendben találták. A pénztári jelentést a közgyűlés egyhangúlag jóváhagyta. Braehna Gábor főesperes elnöki jelentésében megállapította, hogy az amerikai betegség — a jólét — pusztítja itteni magyar egyházi életünket is. Hiveink jelentős része nem ad Istennek központi helyet az életében és az anyagiak hajszolása közben közömbössé válik az egyház iránt. Hit, magyarság, felelősségvállalás helyett a vagyongyűjtésre összpontosul minden erőfeszítésük. Egyébként is magyar emigrációnk elérkezett az elöregedés korszakához. Gyülekezeteink helyzetéről szólva — részben a fenti okok miatt — nincs tere a dicsekedésnek. Dicsekedhetünk azonban Istenben, aki a fennmaradásért vívott küzdelemben nem hagyott el bennünket. New York gyülekezete Varga László lelkész hosszas betegsége alatt, majd nvugalombavonulása óta szétszóródott. Esetenként Bell Lajos, a “Hudson County Parish” igazgató lelkésze, valamint Megyér Lajos nyíregyházi lelkész szolgált. Bell Lajostól kapott felvilágosítás szerint a belvárosi Szt. Péter egyház adna otthont a gyülekezetnek, azonban eddig csak 17 magyar tag jelentkezett csatlakozásra. Pittsburgh gyülekezete a több, mint kétéves üresedés idején is hűségesen összetartott, nem veszítettek tagságukból. Úgy tudjuk, hogy decembertől kezdve Mészáros Sándor veszi át az ottani szolgálatot. Toronto kérdése még mindig nyitott. Az egyházkerületbe való felvétel sincs elintézve. A konferencia elnöke szolgál be, de állandó lelkészre lenne szükség. Láng Ferenc lévita betegsége súlyosbítja a helyzetet. Jelenleg 11 magyar ev. gyülekezeti közösségünkben 5-nél minden vasárnap, 6- nál havonta legalább egyszer van magyarnyelvű istentisztelet. A két közgyűlés közötti időszak egyik kiemelkedő eseménye volt a Konferencia külön összejövetele a clevelandi Első Egyház 65. jubileumával kapcsolatban. Erről az ERŐS VÁR 1971. októberi, novemberi és 1972. januári száma tudósított. Az elnöki jelentés megemlékezett lelkészi karunk gyászáról: Markovits Pál és Tessényi Kornél édesanyját, Ormai János a feleségét veszítette el; Bendes István szolgatársunkat 1971. április. 23-án, 57 éves korában hívta haza Teremtő Ura. Rúzsa Istvánná, legrégibb gyülekezeteink szervező lelkészének özvegye 87 esztendő után, 1971. november 17-én fejezte be földi életét. Nyugalmazott lelkészeink: Egyed Aladár, Kiss Samu, Rohály Mihály és Varga László. A jelentés foglalkozott még az amerikai evangélikus egyház helyzetével, melyről megállapította, hogy a teológiai liberalizmus és az ortodoxia közötti vita köti le az egyházi közvélemény figyelmét. A hazai egyház életéről szólva rámutatott arra, hogy a korlátozó adottságok még a “szolgálat teológiájának” egyik lényeges területét, az egyház szeretetintézményeinek működését is csak leszűkített keretek között teszik lehetővé. Ezzel kapcsolatban feltett kérdésre az elnök közli, hogy a gyülekezeteink által gyűjtött 761 dollárnyi adományt, melyet a magyarországi Evangélikus Egyház kezelésében levő szeretetotthonok mosógép ellátására utaltunk át, a hazai egyházi vezetőség mindeddig nem nyugtázta és nem értesített a pénz felhasználásának mikéntjéről. Hálásak vagyunk, hogy a hazai egyház Sajtóosztálya révén énekeskönyvekhez, teológiai müvekhez és egyéb kiadványokhoz juthatunk. Hagyományaihoz híven, az otthoni lelkészi kar teológiai munkássága világviszonylatban ma is elsőrangú. A református testvérekkel való hagyományos jóviszonyunkat itt-ott olyan jelenségek zavarják, melyek kiküszöbölésére kölcsönös erőfeszítésre van szükség. A partjainkra sodródó evangélikus lelkészekből már nyolcán működnek református gyülekezetekben, akik közül néhánynak a református szolgálatra való meg(Folvtatás a 7. oldalon)
