Erős Vár, 1973 (43. évfolyam, 1-10. szám)
1973-04-01 / 4. szám
2. oldal ERŐS VÁR szony szeretetét mutatta meg. Gondolj arra ma, hogy a te szíved szeretetét is várja Krisztus Urunk. NAGYCSÜTÖRTÖK. Máté 26:17—20. János 13:2—11. Máté 26:21—28. János 18:1—12. Izrael népének húsvéti ünneplésében igen jelentős volt a csütörtöki nap. Egyiptomból való szabadulás emlékére bárányt öltek (húsvéti bárány vagy páskabárány), s ennek húsát együtt fogyasztotta el a család az ünnepi vacsorán. Krisztus Urunk tanítványaival együtt készült e nap estéjén elfogyasztani a húsvéti bárányt. Vacsora közben Urunk megmosta tanítványainak lábát, így mutatta meg, hogy mennyire szereti őket. Asztalhoz ülve megáldotta a kenyeret és tanítványainak adta e szavakkal: Ez az én testem! Kezébe vette a poharat is, hálát adott, tanítványainak adta, ezt mondván: Ez az én vérem! Ez a nap az Űrvacsora szereztetésének napja. A vacsora után tanítványaival kiment a Gecsemáné kertbe. Ismerte ezt a helyet Júdás is. Ide vezette a katonákat. Elfogták Jézust. Arra kérte azokat, akik Őt közrevették, hogy a tanítványait bocsássák szabadon. Evvel a tettével éppen úgy, mint a lábmosással és az Űrvacsora szerzésével azt akarta megmutatni, hogy nagyon szereti tanítványait. Ezen a napon gondolj arra, hogy téged is szeret Jézus! A te számodra is szerezte az Úrvacsorát! NAGYPÉNTEK. János 18:13—40, 19:1—42. Az oltárt fekete terítő borítja, mert a fekete a gyásznak és szomorúságnak a színe, a halálra emlékeztet. Ezen a napon gyászolnak és szomorkodnak Isten gyermekei, mert Krisztus Urunkat keresztfára feszítették. Pénteken kora reggel fogták el őt. Három és négy óra között Annás főpap, majd négy és öt óra között Kajafás főpap hallgatta ki. Hat órakor a főtanács elé vezették kihallgatásra. Hét és nyolc óra között Poncius Pilátus előtt állt, aki Heródeshez küldötte. Tíz órakor újból ott van Pilátus előtt. A katonák megostorozták, gúnyt űzve belőle. Tizenegy óra volt, amikor Pilátus a halálos ítéletet kimondotta. Vállára tették a nehéz keresztet és már indult is a menet a kivégzés helyére. Délben feszítették keresztfára. Ekkor a természet is gyászba borult. Tizenkét órától három óráig sötétség borított be mindent. Mindenkinek rá kellett döbbennie, hogy valóban Isten Fia halt meg a keresztfán. Három óráig tartott Krisztus Urunk vergődése, a halállal való vívódása. Négy órakor vették le a keresztről, öt óra volt, amikor eltemették. Amikor egy házban halott van, minden elcsendesedik. Légy te is csendes ezen a napon. Krisztus Jézus azért halt meg a kereszten, hogy neked ör*ök életet szerezzen! NAGYSZOMBAT. Máté 27:62—66. Jézus Krisztus ellenségei nem nyugodtak meg akkor, amikor őt a kereszten látták. Emlékeztek arra: előre megmondotta azt, hogy fel fog QLaíji^eíiitűrtöíi ífizakáfáti... Máté 26:17—30 Nagycsütörtökön sok gyülekezetünkben megünneplik az úrvacsora szentségének szereztetési ünnepét és esti órában együtt van a gyülekezet és úrvacsorában részesedik. Ez a nap emlékünnep, emlékezünk az utolsó vacsora eseményére, a drága szentség szereztetésének körülményeire. Jó ilyenkor elővenni azt az igeszakaszt, amelyik az utolsó vacsorára derít fényt... 1. Ezen az éjszakán kiderült, hogy JÉZUS ISMERTE AZ ÖVÉIT, tudta, mi van az emberekben. — Nemcsak ellenfeleit, a farizeusokat ismerte ki. Tanítványait is. Júdás azt hitte, rejtve marad árulása — Jézus már tudott róla. Péter azt hitte magáról, hogy hős — Jézus tudta, hogy csak szájhős. A tanítványok azt hitték, mindenhová követhetik Mesterüket — Jézus tudta, hogy megbotránkoznak benne és szétszélednek. Ez arról beszél nekünk, úrvacsorával ma élni kívánóknak, hogy Isten Fia előtt leplezetlen az ember, nem az a fontos, hogy mi mit mondunk, támadni. Ezt akarták megakadályozni. A sírbolt elé katonákat állítottak, a sírkövet pedig lepecsételték. Jézus követői a szombatot gyászban és szomorúságban töltötték. Siratták Jézust. Milyen szomorú az, hogy ők nem gondoltak Jézus ígéretére. Ezen a napon az Apostoli Hitvallásnak erre a mondatára kell gondolnunk: Alászállt a poklokra. Ö ezen a napon sem volt tétlen. A megholtaknak hirdette az Evangéliumot. A sátánt megfosztotta hatalmától. Nem szabad már félni a haláltól, sírtól, Krisztus Urunk legyőzte a halált. Kövesd Jézust nagyheti útján! Olvasd el minden nap az igét, amelyik a nap eseményeiről beszámol. Gondolatban kísérd el Öt a szenvedés útján, így tudsz majd igazán örvendezni húsvét kor feltámadásának. F. Z. vagy hiszünk magunk felől, hanem, hogy Ő mit lát bennünk. Mutatkozhatunk tanítványnak, hithősnek, tisztáknak, biztos hitűeknek, Ő máshogy ismer. Lehet, hogy az ember még sokáig színészkedhet emberek előtt, de sohasem az Isten tudta nélkül, Őt nem lehet becsapni, a bűnöket nem lehet Isten elől elrejteni. 2. Ezen az éjszakán kiderült, hogy JÉZUS TUDTA, MILYEN HALÁLLAL MEGY EL. Jézus nemcsak azt tudta, hogy meghal — ezért búcsúzott —, hanem azt is, milyen halállal hal meg. Hogy testéről és véréről külön beszél, ez erőszakos haláláról tesz bizonyságot. Csak az erőszakos halálban válik el a testtől a vér. Vagyis amikor az úrvacsorát szerzi, a kereszthaláláról beszél az Űr. Öntudatosan készült rá, és ezt a szenvedést vállalta. Az Úrvacsora azóta is mindig kapcsolatos a kereszttel. Ahogy Pál is mondja: "Valamennyiszer eszitek e kenyeret és isszátok e pohárt, az Úrnak halálát hirdessétek, amíg eljövend”. 3. Ezen az éjszakán kiderült, hogy JÉZUS SEGÍTENI AKART AZ EMBEREN AZ ÚRVACSORA SZERZÉSÉVEL. Ezt a szentséget nem azért adta, hogy majd késői nemzedékek vitatkozzanak felőle. Különösen nem
