Erős Vár, 1973 (43. évfolyam, 1-10. szám)

1973-03-01 / 3. szám

4. oldal ERŐS VÁR ERÖS®VÄP A „Lutheran Church in America” Magyar Konferenciájának lapja. Szerkesztő és kiadó: Juhász Imre Munkatársak: a magyar evangélikus lelkészek. “ERŐS VÁR” (“MIGHTY FORTRESS”) P.O. Box 02148, Cleveland, Ohio 44102 Published by the Hungarian Conference of the Lutheran Church in America. Issued monthly October to May, bi-monthly in June/July and Aug./Sep. No. 3. (159) Yol. 39 MARCH 1973 Subscription: $3.00 a year. Second-class postage paid at Cleveland, Ohio. FONTOS! Minden szerkesztőségi anyag, kézirat, gyülekezeti hír, úgyszin­tén a lappal kapcsolatos minden levelezés, előfizetés és adomány erre a címre küldendő: "ERŐS VÁR” P. O. BOX 02148 CLEVELAND, OHIO 44102 Az "ERŐS VÁR" előfizetési díja egy évre csak 3 dollár. Szívesked­jenek a lejárt előfizetéseket kése­delem nélkül beküldeni a fenti címre. Be nem jelentett címváltozás esetén a posta a kézbesíthetetlen újságot megsemmisíti, a kiadóhivatalnak pedig külön portót kell fizetnie. Erre a költ­ségre különösen nem-előfizetők, kése­­delmező előfizetők, vagy többéves hát­ralékban lévők esetében nehéz fedeze­tet találni. Ezért kérjük olvasóinkat, hogy min­den esetben pontosan adják meg címü­ket a “Zip Code” szám feltüntetésé­vel együtt! Az újságot “Zip Code” szám nélkül nem kézbesíti a posta. Címközlésnél tüntessék fel az utca megjelölését is; pl.. St., Rd., Ave. Ugyanis egyes postai zónában azonos nevű utcákat csak így lehet megkülön­böztetni. Printed by Classic Printing Corporation 9527 Madison Ave., Cleveland O. 44102 lékirat a XIX. századról. Fiai, Ágost, a jogtudós és Károly, a Szépművé­szeti Múzeum alapítója, ugyancsak kiváló munkát végeztek. Győry Vil­mos (1838—1885), a pesti Deák téri ev. lelkész, akiben utoljára lobban fel a felvilágosult evangélikus papok egyetemes irodalmi műveltsége, e század legkiválóbb műfordítója, an­gol, francia és spanyol klasszikuso­kat tolmácsol nemzetének, különö­sen Cervantes Don Quijote fordítása sikerült neki, igazi remekműve a for­dítás művészetének. De mindnyájuk közt a legnagyobb eg}' nógrádi csöpp evangélikus falu szülötte, a magyar irodalmi realiz­mus világirodalmi jelentőségű mes­tere: Mikszáth Kálmán (1849—1910). Mikszáth olyan nagy összefoglalója a magyar világnak, mint Arany Já­nos. Mindkettőt az epikai hitel jel­lemzi, a tiszta, a nagy valóság-rajz s a mélységes, igazi emberség. Mik­száth életműve körképe Magyaror­szág összes tájainak, valamennyi tár­sadalmi rétegének, nemzetünk szinte minden szellemi és érzelmi rezdüle­­tének. Ahol nem a jelent rajzolja, ott a múltba merült, amely múltat ugyanolyan őszintén és keresetlenül vizsgálja, mint a jelent. Megveszte­gethetetlen szeme ott van életünk s múltunk egész skáláján, a legendá­tól a gyermektörténetek érzelmes húrjain át a szatíra csípő leleplezé­séig. Ostorozta a bűnöket és hibákat, de arany szíve egész szeretetével írt erényeinkről, arról a magyar ember­ségről, melynek jegyei eltörölhetet­­lenül ráíródtak hazánk minden lakó­jára, a nemzetiségekre is. A velünk együttélő nem-magyarokról ugyan­olyan szeretettel írt, mint a magya­rokról. Innen van, hogy Mikszáth a Duna-medence népeinek éppolyan közös nevelője és egyeztetője, mint Jókai. Mikszáth nem beszélt evangé­likus mivoltáról, de éreztette annak előre-vívő erejét. Egyetlenegyszer Dr. KENT S. KNUTSON Lapzárta után kapott hír szerint többhónapos betegség után március 12-én, 48 éves korában elhunyt dr. Kent S. Knutson, az “American Lu­theran Church” egyház országos el­nöke. vallott róla, az országos jubileumkor, röviddel halála előtt. Akkor mondta, a pesti ev. egyház Mikszáth-ünnepsé­­gén, a következőket: "Az egyháznak szerves összefüggése van a magyar irodalommal. Mert ha nem volna kü­lön egyháztörténelem, ha valamennyi történelemkönyv megsemmisülne is, a harcokat, a magyar protestáns egyház munkásságát az irodalom is visszatükrözheti. Szerintem a kultú­ra és a vallás egy síkon halad. Aki jót tesz, az szépet is tesz. Az egyik folytán a másik növeszti az orszá­got”. így beszélt Mikszáth Kálmán, a lóbányai evangélikus prédikátorok utódja, s e vallomásában is fején ta­lálta a szöget. Hát ez volt Petőfi és Kossuth szá­zada. Egy korszak nagy magyar evangélikusainak arcát vázoltam itt fel néhány vonással, hogy megálljon a szemünk rajtuk, s hogy el ne feled­jük őket, akik ma is nézik magatar­tásunkat s figyelik munkánkat, mert csak a test múlandó, a szellem hal­hatatlan. S a magyar reformációs evangélikusság mindig szellem volt a javából. Azért válhatott keletkezé­sétől fogva nemzetünk hajtóerejévé. Imádság; öregkorban Istenem, Te engedted meg, hogy megöregedjem. Te azt is tudod, hogy öregségem gyakran teher, és hogy milyen nehéz, amikor fogytán érzem erőmet. Testem mind több gondot okoz nekem, látásom rosszabodott, hamarosan igédet sem olvashatom. Mind nehezebben hallom barátaim szavát is és egyre inkább másokra szorulok. Ne engedd, hogy csak teher legyek másoknak. Hadd nyerjem el világosságodat, hogy ebben lássam magamat és másokat, s így barátságos lehessek mindenkihez. Ne engedd, hogy valaha is túlságosan fáradt legyek ahhoz, hogy köszönetét mondjak Néked és Téged dicsérjelek, mennyei Atyám! („Ma így imádkozzatok” című imádságos könyvből.)

Next

/
Thumbnails
Contents