Erős Vár, 1973 (43. évfolyam, 1-10. szám)

1973-01-01 / 1. szám

AMERIKAI MAGYAR EVANGÉLIKUSOK LAPJA 39. ÉVFOLYAM 1973. JANUÁR 1. SZÁM rr ÚJÉVI HARANGSZO: PETŐFI Ez az új év a kiskőrösi evangéli­kus templom harangzúgásával kez­dődik. A harangszó azt hirdeti, hogy százötven évvel ezelőtt e hang kör­zetében született Petőfi Sándor, akit a kiskőrösi templomban tartottak keresztvíz alá. Az idő hozzátársul a helyhez, magasra emeli, s fénybe bo­rítja. Petőfi 1823 január első percé­ben született. Százötven évből vissza­tekintve csodálatosnak érezzük ezt az első percet. Rendkívüli jelképnek rémlik. Ezzel az újévi perccel indul el valóban az új Magyarország s vele az új magyarság, vagyis a nemzetté váló nép, ami egy költő műve. A Nagy-Alföldön egy kis falu kis szal­matetős házában minden úgy ala-A “Key 73” elnevezésű evangéllzációs év szimbóluma egyesíti a Szentleiket áb­kult, hogy méltóan fogadja, vagyis igazsággal és szabadsággal a rendkí­vüli érkezőt. A toronyőr éppen elki­áltotta az éjféli órát. Zúgott a jeges szél, félöles hó borította a vaksötét utcát. Tél volt az Alföldön. De ott a kis házikóban fiú jött a világra. Mo­solygott az anya, az apa örömében táncolva járta be a szobát. EBBŐL A SZOBÁBÓL kell elindulni a magyarázatnak, mely megvilágítja Petőfi Sándor egész magatartását. Tűnődéseink oda vezetnek, hogy e nagy költő döntő jelentőségű élmé­nye a családi fészek melege volt s a szülőföldi táj, mely a fészket ide-oda rakta s mindig a szív melegével táp­lálta. Mindez nagyon közel történt rázoló galambot és a pünkösdi lángnyel­vek jelképét. Több, mint 130 keresztyén egyház közös evangélizáló erőfeszítése lesz a “Key 73”, melyben római katolikusok, reformátusok, evangélikusok, baptisták és sok más fele­kezet vesz részt. A közös cél: megközelí­teni minden embert a Krisztusról szóló bizonyságtétellel. A módszerekre nézve minden egyház, sőt minden gyülekezet szabad kezet kap, hogy a helyi viszonyok­nak és sajátos körülményeiknek megfele­lően evangélizáljanak. Országos egyházunk, a Lutheran Church in America témája: “Jöjjünk össze”, buz­dítás az egyház népéhez, hogy együttesen legyünk Krisztus tanúi, egyben pedig hív­ja a kívülállókat, a “világot”, hogy egye­süljön Krisztus nyájával. A tömegmeg­mozdulások helyett a személyes evangéli­­záción van a hangsúly. Intenzív biblia­tanulmányozás alapozza meg a személytől­­személyhez szóló bizonyságtevéseket, hogy az evangélium jóhíre eljusson minden em­berhez. az ország fővárosához, a Duna—Ti­sza közén. Petőfi e színmagyar síksá­gon serdült fel. Hajtotta a síkság, vagyis a szabadság oly fokú igénylé­se, ami már forradalom. Szegény szülőktől született, mint maga írta, de a családi kör melegét a legna­gyobb gazdagsággal hirdette meg a magyar világnak, mint szabályozó, nemesítő, növesztő nemzeti erőt. Végtelenül szerette szüleit s egyetlen testvérét, gyermeki hűségénél nem tudunk nagyobbat és szebbet. Hűsé­ges és tiszta lélek volt, mint a gyé­mánt. Szerette híven feleségét, fiát, barátait. Hűséggel borult az Alföld­re, mint szüleire. A szabad puszta KONTINENSÜNKET KRISZTUSHOZ HÍVJUK!

Next

/
Thumbnails
Contents